Vitályos Eszter szerint azért kell betiltani a mobilozást, hogy szünetben se „kütyüzzenek” a diákok

Vitályos Eszter a műsorban kifejtette: a szeptemberben esedékes családtámogatási ellátásokat – a gyetet, a gyest és a családi pótlékot – már augusztus végén folyósították, ez 1,1 millió családot érint.

Magyarországon évek óta minden diáknak ingyenesek a tankönyvek, tanévkezdésre 13 milliót szállítottak ki 4100 iskolába 1,2 millió diáknak. Ingyenes illetve kedvezményes gyermekétkeztetést a nagycsaládosoknak, a gyermekvédelem alatt állóknak, a tartósan beteg vagy fogyatékossággal élőknek, valamint anyagi rászorultsági alapon biztosítanak. A kormányszóvivő emlékeztetett: idén 80 ezer tanszercsomagot osztottak ki a legszegényebb családoknak. Az elmúlt években 500 ezer laptopot adtak 5. és 12. évfolyamos diákoknak, és közlése szerint 2025 végéig további laptopszállításokra lehet számítani.

A kormányszóvivő szólt arról, hogy szeptember elsejétől a köznevelésben és a szakképzésben tanuló diákoknak az állam ingyenesen biztosítja a B kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez a közlekedési alapismeretek és a gyakorlati vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítását. Emellett fenntartják a sikeres nyelvvizsgadíj visszaigénylésének a lehetőségét, amit az elmúlt években több mint 187 ezer fiatal vett igénybe – közölte.

Ennek kapcsán lapunknak korábban Papp Endre, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezete (AVOSZ) elnökségi tagja elmondta: a szeptember 1-jén hatályba lépő szabályozás jelentős kiesést okoz az autósiskoláknak, amit nagy valószínűséggel áremeléssel korrigálnak majd.

A mobilozás betiltásáról

A mobiltelefonok iskolai elvételére is kitért Vitályos Eszter: meglátása szerint ezzel nagyobb figyelem juthat a tanulásra, úgy gondolja, hogy így a szünetben sem „kütyüzni”, hanem egymással beszélgetni fognak a gyerekek.

Mint ismert, nagy port kavart az az augusztus elején megjelent rendelet, amely megtiltja a mobiltelefonok használatát az hazai iskolákban. Ugyan bevihetik a készülékeket a gyerekek, de le kell adniuk az intézmény erre kijelölt illetékesének a tanítás kezdete előtt, ezeket elzárt helyen tárolják, majd a nap végén visszaadják nekik. A budapesti Madách Imre Gimnázium nevelőtestülete a tanév megkezdése előtt közölte, hogy nem veszik el a diákoktól a digitális eszközöket a tanítás előtt. Ezt azzal indokolták, hogy észszerűtlen lenne, mivel az iskola pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás.

A Belügyminisztérium emiatt azonnali hatállyal felmentette pozíciójából Mészáros Csabát, a gimnázium igazgatóját. Aznap a gimnázium elé tüntetést szerveztek, hogy így álljanak ki a menesztett intézményvezető mellett, aki szeptembertől tanárként folytatja a Madáchban a munkát.

A pedagógusok helyzetéről

Vitályos Eszter a szerinte „rendkívül indokolt” pedagógusbér-emelésről elmondta, a kormány fenntartja azt a többlépcsős béremelést, amelyet már az idei évben elkezdett, és amelynek hatására a tanári átlagbér elérte a 670–680 ezer forintot. Január elsejével a béremelés folytatódik, 21 százalék körüli emelést terveztek be 2025-re, ezzel nagyjából 820 ezer forintra nő a tanári átlagbér. Ha követik ezt az emelést, 2027-re akár az egymillió forintot is meghaladja – idézte szavait az MTI.

A kormány azt vállalta, hogy a diplomás átlagbérhez igazítja a tanári béreket, ami azt jelenti, hogy annak minimum 80 százalékán fogja tartani a tanári átlagkeresetet – hangsúlyozta. 

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete júniusi évértékelőjén elmondta, a béremelések ellenére nemcsak az iskolai oktatásban van nagy fokú pedagógushiány, hanem az óvodákban is, emellett a pedagógusoknak hamarosan az óvodai Kréta rendszer bevezetésével is meg kell küzdeniük. 

Vitályos Eszter a rádióinterjúban úgy fogalmazott, hogy a pedagógushiányt a Klebesberg Központ kezeli.

Nyilván vannak olyan helyek, ahol vannak betöltetlen álláshelyek, azon vagyunk, hogy ezeket is meg tudjuk oldani, és mindenhol zavartalanul el tudjon indulni a tanév

– jelentette ki a kormányszóvivő. Meglátása szerint a teljesítményértékelési rendszerrel az a cél, hogy aki többet vállal az iskolában, többet is keressen.

Totyik Tamás erről úgy nyilatkozott: „Nagy fokú bizonytalanságra ad okot, hogy a tanárok augusztusban úgy kezdik meg a tanévet, hogy nem tudják: azért, amit ők vállaltak, milyen jutalom vagy esetlegesen milyen büntetés jár”. 

A kormányszóvivő pedig azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben nőtt az érdeklődés a pedagóguspálya iránt, idén a tanárképzés lett a második legnépszerűbb a felsőoktatási intézményekbe jelentkezések alapján.