Több mint kétmillióan vannak a bizonytalan magyar szavazók, most megtudtunk róluk valamit

Bármelyik közvélemény-kutatást is nézzük meg, mindegyik azt jelzi, hogy 22–32 százalék között mozog a párt nélküliek aránya, vagyis 1,7 millió és 2,5 millió között van az úgynevezett bizonytalan szavazók száma, amennyiben a 21 Kutatóintézet október 23-án nagy port kavaró eredményei helytállóak. Ez alapján ugyanis 28 százalék azok aránya, akik nem válaszolnak vagy nem tudnak válaszolni arra a kérdésre, hogy kit támogatnának abban az esetben, ha a következő hétvégén lennének az országgyűlési választások. Ők tehát nagyjából 2,2 millió főre teszik a párt nélküli szavazók számát, ami nagyjából megfelel a 2022-ben tartott választások eredményeinek, amikor 2,3 millió ember nem jelent meg a szavazóurnáknál.

Bár ők nem válaszolnak a kutatóintézetek pártpreferenciával kapcsolatos kérdéseire, ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem foglalkoznak politikával, és biztosra vehető lenne, hogy nem járulnak az urnák elé 2026-ban. Arra pedig, hogy mekkora lehet a mobilizálható tömeg, az amerikai elnökválasztás kapcsán készített hazai felmérésekből lehet következtetni.

Trump vagy Harris?

Néhány héttel az amerikai elnökválasztás előtt a PegaPoll az Iránytű Intézet segítségével készített kutatást arról az Indexnek, hogy mit gondolnak olvasóink a két jelöltről, a tévévitán nyújtott teljesítményükről, továbbá hogy Kamala Harrist vagy Donald Trumpot támogatnák-e, ha szavazhatnának november 5-én az Egyesült Államokban.

A felmérésben több mint hétezer olvasónk vett részt, a PegaPoll és az Iránytű Intézet kiértékeléséből pedig kiderül, hogy a válaszadók többsége szoros csatára számít. Érdekesség, hogy a fiatalabb korosztály Trumpot támogatja, míg a nyugdíjaskorúak inkább Harrisre voksolnának. 

A teljes választókorú népesség 54 százaléka voksolna Donald Trumpra, míg 43 választaná Kamala Harrist. Harris csak a nyugdíjaskorúak körében népszerűbb, mint Trump. A fideszesek 97, míg a Mi Hazánk-osok 96 százaléka választaná Trumpot. A DK-sok 93, míg a tiszások 80 százaléka viszont Harrisre voksolna, tehát jelen esetben is kirajzolódik egy kormánypárti–ellenzéki törésvonal.

Trump itthon is hibahatáron belül

Az IDEA Intézet 2024. szeptember 27. és október 7. között 1500 fős reprezentatív felmérést készített arról, hogy a magyar választók szerint „az egész világ biztonsága, békéje szempontjából” Trump vagy Harris győzelme lenne kedvezőbb. Majd az adatokat összevetették a 2023 áprilisában végzett felmérésükkel, amikor Trump esetleges amerikai győzelmét állították szembe Biden esetleges győzelmével.

Az eredményekből kiderül, hogy az elmúlt másfél évben hibahatáron belül, de csökkent Donald Trump támogatottsága a magyarok körében, és a 2023-as 30 százalékos támogatottsággal szemben idén ősszel már csak a magyarok 28 százaléka gondolja úgy, hogy az kedvezne hazánknak és a világnak, ha az amerikai elnökválasztásokon Trump győzedelmeskedne.

Kamara Harris eközben jóval népszerűbb, mint a jelenlegi elnök, Joe Biden, ugyanis amíg tavaly a magyarok csupán 16 százaléka gondolta, úgy, hogy „az egész világ biztonsága, békéje szempontjából” az kedvezne, ha maradna az elnök, addig most már a válaszadók 23 százaléka gondolja úgy, hogy világ számára az a helyzet a kedvezőbb, ha az USA-nak olyan elnöke van, mint Harris. Az sem kérdés, hogy honnan érkeztek a „Harris-támogatók” ugyanis 25 százalékról 10 százalékra csökkent azoknak az aránya, aki szerint mindegy, hogy ki nyeri az amerikai választást, egyik sem kedvező.

Mi köze van ennek a magyar bizonytalan szavazókhoz?

Az IDEA Intézet azt is megosztotta, hogy pártpreferenciák alapján hogyan gondolkoznak a magyarok. A Fidesz–KDNP (75 százalék) és a Mi Hazánk (56 százalék) szavazói között náluk is jóval többen vannak Donald Trump „támogatói”. Más pártok szavazói között viszont sokkal nagyobb arányt képviselnek azok, akik Kamala Harris győzelmét tartanák előnyösebbnek – igaz, ez utóbbi csoport tagjai a DK-szavazók körében vannak csak domináns többségben (70 százalék), a Tisza szavazóinak csak kevesebb mint felét teszik ki (48 százalék).

Az eredmények elsőre nem tűnnek túl meglepőnek, azonban érdemes megvizsgálni az utolsó csoport, a bizonytalan szavazók preferenciáját az amerikai elnökválasztással kapcsolatban.

Nyilvánvalóan azok többsége, akik nem válaszoltak a pártpreferenciáról szóló kérdésre, az amerikai választásokról sem fejtette ki véleményét. Így a bizonytalan szavazók 77 százalékának preferenciájáról nem tudtunk meg sokat. Viszont 24 százalékuk elmondta, mit gondol (az összesített 101 százalék a kerekítések miatt jött ki), ez pedig rámutat arra, hogy nem csak a politikával egyáltalán nem foglalkozók tartoznak a bizonytalanok csoportjába.

Ha ezek a bizonytalanok csak egy irányba szavaznának, akkor támogatottjuk átlépné az 5 százalékos parlamenti küszöböt, ugyanis a teljes magyar lakosság 6,7 százalékát teszik ki. Ez pedig már akkora tömeg, amelyre érdemes odafigyelnie még a legnagyobb pártoknak is.

A bizonytalan szavazóknak is van szimpátiája, de a szimpátia nem összekeverendő a preferenciával

– mondta az Indexnek Böcskei Balázs, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója, majd hozzátette, nem véletlen, hogy a bizonytalan szavazót bizonytalan szavazónak szokták hívni.

Böcskei Balázs azonban felhívta a figyelmet, hogy önmagában az általuk közzétett adatok alapján nem szabad, sőt nem is lehet következtetni arra, hogy a bizonytalanok melyik párt irányába éreznek nagyobb szimpátiát. Azt viszont hangsúlyozta, hogy egy másodlagos elemzés segítségével már képet lehetne alkotni arról, hogy a bizonytalan „Harris-pártiak” és a „Trump-pártiak” értékrendszerüket tekintve kihez állnak közelebb. Ugyanis a bizonytalan szavazóknak is van véleménye a magyar pártokról, csak nem gondolnak semmit sem annyira erősen.

A bizonytalanok gondolkodnak azon, hogy mit gondolnak. Ilyen értelemben a bizonytalan szavazó egy tudatos választó, ugyanis rengeteg dolgot mérlegel, és pont ettől válik bizonytalanná

– magyarázta az IDEA Intézet stratégiai igazgatója, majd hozzátette, hogy természetesen van köztük olyan is, aki azért bizonytalan, mert kevésbé követi a politikát, de az egész csoportra összességében nem ez igaz.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)