Egyre bátrabbak vagyunk, de még több életmentő kézre lenne szükség

Legutóbb az MVM Dome-ban tartott rendezvényen mondta el az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Győrfi Pál, hogy csak az elmúlt év során 2400 embert élesztettek újra a mentősök. A sikerarányt azonban nagyban növelné, ha az emberek bátrabbak lennének az elsősegélynyújtásban, így a rohamkocsi megérkezéséig életben tudnák tartani a bajbajutottat.

A szóvivő leszögezte: biológiai élettani okok miatt nem lehet mindenkit megmenteni, de 60-70 százalékos sikerességi arányt el lehet érni. Jelenleg 30 százaléknál tartunk, ami nemzetközi összehasonlításban is szép eredmény, az elmúlt 6-7 évben sokat javult a helyzet. „Közvetlenül a járvány előtt végzett felmérésünkből kiderült, hogy az azt megelőző két évhez képest megduplázódott a civilek által közterületen elvégzett sikeres újraélesztések száma, ezerről kétezerre. A mentésirányítók minden esetben a mentők kiérkezéséig támogatják a folyamatot” ‒ húzta alá a szakember. A felmérés arra is rávilágított, hogy a magyarok 78 százaléka szeretne ismereteket szerezni elsősegélynyújtásban, hogy egy váratlan vészhelyzetben tudják, mit kell tenni.

Életmentő rekordkísérlet

A Te kezed is menthet életet! projekt a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZTE SZAKK) Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály (SBO) dolgozóinak kezdeményezése. Osztályvezető orvosuk, Pető Zoltán a helyszínen az Indexnek beszélt az életmentő akció jelentőségéről. A budapesti BLS- (Basic Life Support), azaz az alapszintű újraélesztés technikát már több alkalommal oktatták 8–18 év közötti diákoknak.

A 2018-as szegedi eseményen 982 fő vett részt, egy év múlva három gimnázium diákjai, összesen 2450-en sajátították el a módszert, 2023 októberében pedig már 7351-en. Budapesten október 17-én új rekord született, majd 80 iskola által delegált, közel 9 ezer résztvevővel. A főszervező Buresch Györgyi, az SZTE SZAKK diplomás ápolója évfolyamtársaival álmodta meg az eseményt, amiből immár az újraélesztés világnapjához köthető hagyomány lett.

„Reménykedünk abban, hogy ezzel a hirtelen szívhalál kedvezőtlen statisztikája megtörhető” – emelte ki az osztályvezető orvos.

„Az emberek többsége mégsem mer cselekedni, mivel attól tartanak, hogy rosszat tesznek, pedig ilyenkor az egyetlen helytelen lépés az, ha nem teszünk semmit” – nyilatkozta lapunknak korábban Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház kardiológus igazgatója.

A fiatalok bátrabbak 

Pető Zoltán tapasztalatai szerint a fiatalok valamivel bátrabbak. Elmondta, hogy mikor egy szegedi középiskolában egy 16 éves diáknak megállt a szíve, a rekordkísérletben korábban részt vett évfolyamtársai élesztették újra. A hirtelen szívmegállás ritka a gyerekeknél, de minden évben lehet hallani egy-egy esetről. A sürgősségi orvos szerint már egész kicsi korban meg lehet tanítani a gyerekeket az életmentés alapjaira, akár 7-8 éves kortól. „Maga az izommunka nem bonyolult, már általános iskola vége felé képesek sikeres mellkaskompressziót végezni” – emelte ki, hozzátéve: telefonon ma már az óvodások is segítséget tudnak kérni, mivel magabiztosan tudják kezelni a technológiai eszközöket, így a vészhívást is könnyen megtanulhatják.

A gyerekek alapszintű újraélesztés-oktatásának hatalmas jelentősége van, csakúgy, mint a vészhelyzetek elkerülését illető tájékoztatásnak. Például, aki nem tud úszni, ne menjen vízbe, nem szabad a tűzzel játszani, vagy hogy a konyha különösen veszélyes terület kisgyermekek számára – sorolta a sürgősségi orvos. Az elsősegélynyújtás alapvető szabályairól elmondta, hogy biztonságos környezetben kell segítséget nyújtani, ha nem reagál és nem lélegzik az illető, el kell kezdeni az újraélesztést, közben értesíteni kell a mentőket.

„Már órák alatt el lehet sajátítani olyan készséget, hogy komplexebb szituációkat is képes legyen megoldani az ember, az alapok elsajátításához ennél rövidebb idő is elég” – jegyezte meg. A mentőszolgálat diszpécserei a mentőautó kiérkezéséig tanácsokkal tudják támogatni a sikeres újraélesztést.

Kulcsfontosságú az időfaktor

Az SBO szakorvosa szerint 100-ból nagyjából 18 esetben sikeres az újraélesztés. Azt tekintik sikernek, mikor az illetőt úgy lehet visszahelyezni a társadalomba, hogy minimális segítséggel vagy segítség nélkül tudja folytatni az életét. Az időfaktor azért is fontos, mert a helyszínen lévőknek mindössze pár percük van arra, hogy az agykéreg károsodása nélkül újra tudják éleszteni a bajbajutottat – hangsúlyozta a szakember. Elmondása szerint

A sürgősségi orvos tapasztalatai szerint sok magyar van rossz állapotban, magas a dohányosok, a kezeletlen cukorbetegek és magas vérnyomásosok aránya, miközben kevesen járnak szűrővizsgálatra.

A népbetegségekre utalva megemlítette, hogy még mindig sok a stroke-os eset, gyakoriak a diabétesz szövődményei vagy a dohányzáshoz köthető COPD-s esetek. Tájékoztatása szerint a sürgősségi ellátást igénylő történések nagy része megelőzhető lenne megfelelő aktív életmóddal és rendszeres orvosi kontrollal. Pető Zoltán megjegyezte, hogy a fiatalok szemléletét lehet leginkább formálni, éppen ezért programjukkal rájuk koncentrálnak, akik reményeik szerint hazavisznek valamit tapasztalataikból, és bátrabban mernek segítséget nyújtani az arra rászorulóknak. A MVM Dome-ban megkérdezett nyolcadikosok lapunknak azt mondták, hogy most először végeztek mellkaskompressziót, de a szakemberek szerint jól csinálták. „Reméljük, hogy nem lesz rá szükség, ha mégis, már tudjuk, mit kell tenni” – fogalmaztak a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium diákjai.

Gyakoribbak az elsősegélyprogramok

A sürgősségi orvos azt is megjegyezte, hogy a félautomata defibrillátorok szegedi kihelyezésekor sok embernek megmutatták ezek helyes használatát, térképet készítettek a készülékek elérhetőségéről. Automata Életmentő Defibrillátor (AÉD) már az ország 742 pontján bárki számára hozzáférhető. Az Országos Mentőszolgálat Szív City életmentő applikációja is informálja a felhasználót arról, hogy életmentő készülék helyben hol érhető el.

„Az elmúlt két évtizedben számos hasonló kezdeményezés volt: Szombathelyen 2011-ben indult útjára a Segítés városa mintaprojekt, ami azt tűzte ki célul, hogy a lakosság 30 százalékát tanítsák meg újraéleszteni, ami 1-3 évente huszonezer ember BLS-oktatását jelentette, 30-40 szakember vezetésével”– mondta a rendezvényen Köcse Tamás, a Vas Megyei Mentésügyi Alapítvány elnöke, hozzátéve: az ilyen programok is hozzájárultak ahhoz, hogy 20 év alatt 10-ről 30 százalékra emelkedett a sikeres újraélesztések aránya. Véleménye szerint az iskolások nyitottabbak a készség elsajátítására, annak ellenére, hogy ritkább a környezetükben a keringésmegállás. „Bár volt olyan példa, mikor az unokának sikerült újraéleszteni a nagyszülőt” – tette hozzá. Ezt támogatva a rekordkísérlethez az alapítvány szolgáltatta a közel 200 bábut idén is.

A középiskolások tömeges újraélesztés-oktatásában részt vevő szegedi orvos, Pető Zoltán is tagja volt a tavalyi törökországi földrengés áldozatait segítő TEK magyar egészségügyi alakulatának. A speciális egység a felállított sátorkórházban sürgősségi műtéteket is végzett, ugyanis még aneszteziológus is volt a körükben. Lapunknak akkor azt nyilatkozta, hogy amit ott átéltek, örökre bennük fog maradni. Ma már úgy értékeli az átélteket: „a szomorú emlékek mellett megerősít mindannyiunkat, hogy egy jó egészségügyi csapattal akár egy romhalmaz közepén is nagy dolgokat tudunk véghez vinni”. Mint mondta: 32 éve van a szakmában, de a tragédiákat nem lehet megszokni, „belül mindannyian könnyezünk”.

(Borítókép: Résztvevők az újraélesztés világnapja alkalmából szervezett rekordkísérleten a fővárosi MVM Dome-ban 2024. október 17-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)