Megkóstoltuk, hogy önöknek ne kelljen – Leteszteltük Németh Szilárd menüjét karácsonyra

Meglepő lehet, de arról is készült már felmérés – a Rama jóvoltából –, hogy mit esznek a magyarok karácsonykor. A kérdőívet kitöltők fele nyilatkozott úgy, hogy eszik az ünnep során töltött káposztát, amely megelőzte a listán a rántott húst, a halászlevet és a rántott halat. A felmérés azonban rámutatott arra is, hogy ugyan tízből kilenc magyar számára nincs karácsonyi menü hagyományos fogások nélkül, de többségük többé-kevésbé nyitott az újdonságokra is, és csak minden ötödik honfitársunk ragaszkodik kizárólagosan a megszokott ételekhez.

Ezen utóbbi statisztikán fellelkesedve összeállítunk egy alternatív karácsonyi menüsort azoknak, akik unják már a klasszikus ünnepi ételeket. Bár számos híres magyar séf mozog a médiában, mi úgy döntöttünk, a gasztronómiai influenszerek nagyágyúját, a Fidesz gourmand-ját, Németh Szilárdot hívjuk segítségül.

A Fidesz alelnöke évek óta konzisztensen posztolja közösségi oldalain, hogy mivel tartja magát formában, sőt – ahogyan sokan a közösségi médiában gúnyosan hívják – a „nemzet gyomrának” egy rövid életű receptsorozata is volt a Csepeli Hírmondóban, aminek minden sora arany, de erről majd később.

Azonban mielőtt belevágnánk a „túrkisi kebabot” és a „Mekdánelcet” elutasító csepeli hős által ihletett karácsonyi menü bemutatásába és kóstolásába, fontos leszögeznünk néhány tényt ezzel a cikkel kapcsolatban:

• Csak erős gyomrúak olvassák tovább a tesztet!
• Az ételek bemutatására elsősorban Németh Szilárd saját fotóit használjuk, hiszen a finomabbnál zsírosabb falatok értékelésekor igenis számít a tálalás módja, amelyben sajnos nem érhettünk a táplálkozásügyi szakember nyomába.
• Az ételek értékelése során külső jegyek (látvány, illat), állag, valamint íz alapján pontoztunk, mindhárom kategóriában 1-től 10-es skálán, így a megszerezhető maximális pontszám 30 lehetett.
• Az értékelés teljesen szubjektív, ugyanis a legtöbb esetben csak egy fotó és egy rövid – néhol félrevezető – leírás alapján próbáltuk meg újraalkotni a gyomorpróbáló ételkölteményeket.

Most, hogy ezeket tisztáztuk, és csak a legbátrabbak maradtak, lássuk is, hogy mivel állunk szemben:

Aki szeretné újraalkotni az általunk megkóstolt ételeket, az tartsa szem előtt, hogy időigényes mutatványról van szó, amely ráadásul komoly szaghatással is jár, nem véletlen, hogy mi is csak nyitott ablakok mellett, két részletben bírtuk végigenni a menüsort.

Vendégváró és vendégűző falatok

Aggodalommal szemléltük az előttünk lévő tányérokon ránk meredő ételeket. Végül úgy döntöttünk, hogy egy könnyed, nemzeti étellel kezdünk, nehogy már az első tétel kóstolásakor kidőljünk.

Reggeli a magyar zászló napján

– mutatta be március 16-án Németh Szilárd a szív alakú tányéron elhelyezett, zöld csípős paprikával magyarosított Caprese salátaszerűséget.

Elsőre nem is találtuk bemutatásra érdekesnek ezt a könnyed előételt, hiszen az olívaolaj és a bazsalikom hiányától láthatóan szenvedő saláta semmi különlegességet nem tartogatott, csak azt, hogy a politika sztárséfje ilyen könnyed étellel indítja a napját. Aztán a kommentek között kiderült a turpisság, és egyértelművé vált, hogy nem valami „latte avokádós libsivel” van dolgunk.

Az ismert influenszer egyik követője arról érdeklődött a séfnél, hogy hol marad „a szalonna, a kolbász és a sonka”, a kérdésre pedig reagált Németh Szilárd, hiszen nem hagyhatta, hogy valaki azt gondolja, beéri ennyivel ébredés után.

Bundás kenyér kolbászzsírban sütve

– válaszolta tömören a rezsibiztos a kérdésre.

Az így összeállított fogás nem alkotott különlegeset, bár a kolbászzsír ugyan adott egy alapízt és szagot a bundás kenyérnek. Mi inkább a klasszikus olajban sütött verziónál, vagy inkább friss, teljes kiőrlésű kenyérnél maradtunk, hiszen az olajos – vagy esetünkben zsíros – kenyér pont a saláta egyik lényegét, a könnyedségét veszi el. A szív alakú magyar zászlónál viszont nem lehet jobb semmilyen tálalás. (Összpontszám: 20 pont)

Egy korrekt indítás után már bátrabban vetettük magunkat bele az igazi ínyencségekbe.

Löncs-tonhal-paradicsom, melegszendvics metamorfózis

– írta le a képen látható káoszt Németh Szilárd.

A fotók alapján elsőre azt gondoltuk, nem paradicsommal, hanem paprikával készült ez az étel, de igazából ez lényegtelen, tekintve, hogy a löncshús-tonhal kombinációt már leírni is fáj, megenni pedig leírhatatlan élmény.

„Jelentettem Facebooknál terrorizmus miatt” – írta egy kommentelő, teljesen jogosan, hiszen az első látásra és szaglásra egyáltalán nem kellemes szendvics ízével a legkitartóbb vendégeket is el lehet űzni már a főételek tálalása előtt. (Összpontszám: 5 pont)

Sokan támadják azzal Németh Szilárdot, hogy csak a magyar konyhában bízik, így harmadik előételnek egy nemzetközi fogást választottunk a séf által megosztott finomságok közül.

Svéd ihletésű vacsora: ananászos-citromfüves garnélasaláta pirítóssal

– kommentálta Németh Szilárd a magához képest meglepően igényes fényképét.

Ezúttal pedig nemcsak a fénykép, ami meglepően igényes, hanem az ízek harmóniája is. Természetesen nem a Fidesz alelnöke találta fel, hogy az ananász és a garnéla jól passzol egymáshoz, de nagy teljesítmény a részéről, hogy nem rontotta el az alapreceptet. Természetesen nem mindenki kedveli a tenger gyümölcseit, így nem lehet általánosan jó választás, de üde színfolt ez az étel a Fidesz gourmand-jának ételpalettáján. (Összpontszám: 24 pont)

Az előételek sorát kacsamellel zárjuk, amelyet káposztás tésztával és gyömbéres narancsszósszal, a legjobb fine dining éttermeket megszégyenítő módon tálalt – egyedül talán a tányér ront az összképen.

A kacsamellet szokás káposztával, sőt káposztás tésztával is készíteni, és az sem új, hogy narancsos szósszal öntjük nyakon a szárnyast. A kettő kombinációja azonban már kicsit sok az átlagember ízlelőbimbóinak, amit az okoz, hogy a gyömbéres narancs nem igazán illik a káposztás tésztához, de érdekességnek egyszer el lehet készíteni. (Összpontszám: 18 pont)

Folyékony megváltás

Nem szeretnénk senkit sem tovább váratni, ha már a felvezetésben belengettük, hogy bizony van olyan fogás a listán, amelyhez saját receptet írt Németh Szilárd, mégpedig a Csepeli Hírmondó hasábjain bemutatott kacsazsíros, csirkeszárnyas húsleves receptje.

Fontos megjegyeznünk, hogy Németh Szilárd a receptet a böjti időszakban posztolta, valószínűleg ezért mutatott be egy ilyen könnyed fogást, de azért nem kell aggódnia senkinek amiatt, hogy nem lesz elég zsír és vitamin a levesben.

Mivel a szárny viszonylag zsírtalan, és rövid ideig főtt a levesben, libazsírral oldom meg, hogy az ízek, zamatok, vitaminok kioldódjanak

– árulja el fortélyait a konyhaművész.

A leves egyébként kifejezetten ízetlen volt, de ez elég jól jött számunkra a későbbi, ennél sokkal rosszabb ételek kóstolásánál, mert le lehetett vele fojtani a nehezebben csúszó falatokat. Ráadásul a leves kettő az egyben, ugyanis a levesben megfőtt csirkeszárnyakat Németh Szilárd utasításai alapján elkészítettük főételnek is, úgyhogy ez kettő az egyben recept, ami mindenképpen jó pont. (Összpontszám: 20 pont)

Egy böjti, szinte üres leves után jöjjön egy mindent bele alapon elkészített húsvéti fogás igazi magyar alapanyagokból.

Farkaslakai fehérbab, bezdáni pirospaprika, tomajmonostorai sonka, menasági tojás, nagyecsedi csipetke, makói zöldség, kibédi hagyma

– sorolja a hozzávalókat a Fidesz alelnöke, ami nehéz helyzetbe hozott minket, ugyanis a hozzávalókat Budapestről szereztük, így értékelésünket ennek fényében kell elfogadni.

A „rossz” alapanyagok ellenére nagyon finom levest kaptunk eredményként. A komplex ízek közül még az ázsiai pho levesekből átvett főt tojás sem lógott ki. (Összpontszám: 26 pont)

Maradékok és a libsi sajtó réme

A főételek sorát egyből Németh Szilárd leghíresebb ételével indítjuk, ami hűen tükrözi a kormánypárti ételzsonglőr konyhai filozófiáját: rakott tészta egyhetes milánói makaróniból. Ráadásul a maradék felhasználása nem öncélú, ugyanis egyszerre menti meg vele a magyarok pénztárcáját és erősíti immunrendszerüket. A szakács ezúttal az étel elkészítésének minden mozzanatát megörökítette, így a csepeli karkötőtől kezdve a fideszes hűtőmágnesekig láthatjuk a zöld lavórban fogant valami születését.

A mai vacsora – rakott tészta – jórészt maradékból készült. Mindig figyeltünk arra, hogy ételt ne dobjunk ki, a még jó illatú, egészséges maradékokat átalakítottuk, ami már kicsit kétes volt, azt Buksi és Mici pusztította el. Most, ezekben a kockázatos és nehéz időkben különösen is így járunk el. Egyhetes, hűtőben, zárt dobozokban tárolt milánói – külön a szósz és külön a tészta – felturbózva frissen főtt tésztával is, kolbászzsírral, borsóval, házi paradicsomszósszal, egy egész fej zúzott fokhagymával – a népi gyógyászatban vírusölő és immunerősítő – és »csontegyszerű« reszelt trappistával. Előmelegített sütőben 180 fokon 30 perc

– írja Németh Szilárd, aki „mézes-áfonyás-gyömbéres-hecsedlis zöld teát” ajánl fogyasztásra főztje mellé, ami teljesen logikus, hiszen a hecsedli, vagyis a csipkebogyó közismerten emésztésjavító hatású. Szükségünk is lesz rá.

A tészta egyébként az „érlelési” folyamattól elképesztően száraz lesz, és borsó ide vagy oda, ugyanúgy milánóit kapunk a mutatvány végére. Csak egy rossz, száraz milánóit, ami magában hordozza az ételmérgezés veszélyeit. (Összpontszám: 12 pont)

Itt azonban még nem értek véget szenvedéseink, ugyanis a következő étel, a füstölt nyelvvel készített pacal jobban megviselt minket, mint bármi korábban, ráadásul kiderült, hogy sznobok és libsik vagyunk, ugyanis rémálmok gyötörtek minket az elfogyasztása utáni hetekben.

Készül a pacal, füstölt nyelvvel. Ez az a magyar étel, aminek már csak a gondolatára is Bilagitot vetetne be mindenkivel a sznob és cinikus libsi sajtó (Nyugati Fény)

– olvasható Németh Szilárd közösségi oldalán, meglepetésként pedig elrejtett egy kis, Orbán Viktor arcképével díszített kitűzőt is a megosztott képeken.

Nem szeretnénk megsérteni senkit, aki szereti a pacalt, de sajnos a mi gyomrunkat megviselte ez a gasztronómiai találkozás, arról nem is beszélve, hogy elég sokáig kellett szellőztetni a fogás után. (Összpontszám: 7 pont)

Ezután az élmény után a lecsó krinolinnal és kenyérlángossal nagyon simán csúszott, még annak ellenére is, hogy a képen meglátásunk szerint nem egy kenyérlángos van, de ha „madártávlatból” nézünk rá a tányérra, akkor akár annak is elmehet.

A lángos önmagában is elég nehéz étel tud lenni, a krinolint pedig meglátásunk szerint sem önmagában, sem valami mellé nem szabadna fogyasztani, ettől függetlenül felüdülés volt a pacal által okozott borzalmak után. (Összpontszám: 13,5 pont)

Az utolsó főétel viszont meglehetősen felháborított minket, és nem csak azért, mert a kormánypártok Gordon Ramsay-je olyan tésztacsodát alkotott már megint maradékokból, aminek nincsen gasztronómiai megnevezése.

Maradt egy kis túrós csusza a mai ebédhez is, előjátéknak, lila hagymás csabai kulennel, snidlinges tejfellel

– fogalmaz Németh Szilárd az ebédjével kapcsolatban.

Bármennyire jól is hangzik a leírás, ha jobban belegondolunk, könnyen ki lehet találni, hogy mi idegesített fel minket. A túrós csuszát nyilvánvalóan alapból is szalonnával és tejföllel eszi egy igazi magyar, na már most, ebben az esetben mi értelme van annak, hogy az elkészült ételt nem kirakjuk egy tányérra, és megesszük, hanem fáradságos munkával valami bizarr tortaszeletet készítünk belőle, aminek az íze ugyanolyan marad, hiszen semmi pluszt nem tettünk hozzá. A felesleges közjáték hatására ráadásul sokkal rosszabbul is néz ki az elkészült fogás, mint egy ízlésesen tálalt, klasszikus túrós csusza. Azonban a jó dolgokat el kell ismerni, a csabai kulen – ami lényegében csípős kolbász – jól megy a lila hagymával és a tésztával, emiatt több pontot kapott az étel, mint amennyit érdemelt volna alapból. (Összpontszám: 22 pont)

Végre valami igazán finom

Megváltóként tekintettünk az asztalon álló utolsó teli tányérra, amelyen egy már jól ismert klasszikus, palacsinta várt minket, mákos-áfonyás töltelékkel és vaníliasodóval. Ez utóbbival valószínűleg nem foglalkozott sokat a politikus gasztroinfluenszer, ugyanis az 1980-as évek tálalási stílusait idéző bemutató darab mellett szinte biztosan csak egy klasszikus vaníliapuding látható, de ez egyáltalán nem gond. Egy palacsintát ugyanis nem lehet elrontani. Ugye?

Tegnap esti mákos-áfonyás palacsinta vaníliasodóval, amit a tusnádfürdői Székely Fogadó híres desszertje ihletett. A tészta barna Tiltott Csíki Sörrel készült

– írja Németh Szilárd.

Az egyébként kiváló desszert ízében egyáltalán nem jelenik meg a barna sör, de ez nem baj, ugyanis a mák és az áfonya kiváló kombinációt alkot a vaníliasodóval. A sör jelenléte viszont egy helyen megjelenik. A tészta illatában. Ez pedig rendkívül rombolja az összélményt, ugyanis a barna sör jellegzetes komlós illata köszönőviszonyban sincs a desszert ízével, emiatt elveszített néhány pontot. (Összpontszám: 26 pont)

Összesítve tehát a palacsintát (26 pont), a főtt tojásos fehérbablevest (26 pont) és a túrós csuszás izét (22 pont) ajánljuk mi karácsonyra. A melegszendvicset (5 pont), a pacalt (7 pont) és az egyhetes makarónit (12 pont) érdemes elkerülni.

(Borítókép: Németh Emília / Index)