Már most csaknem másfél éves csúszásban van a mini-Dubaj építése

2025.01.07. 11:32
Szijjártó Péter 2024 szeptemberére, Lázár János pedig 2025 szeptemberére ígérte, úgy tűnik azonban, hogy leghamarabb 2027-ben tudják átadni a rákosrendezői vasúti területet az arab befektetőknek, akik a mini-Dubajként elhíresült projektet valósítanák meg a területen.

Több mint hat hónap elteltével sem sikerült lezárni az arab befektetőknek odaígért rákosrendezői vasúti terület megtisztítására, illetve a felszín alatti szennyeződések feltárására indított két tendert a MÁV-nak – írja a Népszava.

A lap felidézte, hogy Szijjártó Péter júniusban azt mondta az Egyesült Arab Emírségek gazdasági miniszterének, hogy már szeptemberben át tudják adni a területet a fejlesztő számára fejlesztésre alkalmas állapotban. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) aztán hamar tisztázta, hogy erre legkorábban 2025 szeptemberében kerülhet sor, de most úgy tűnik, ez sem fog sikerülni.

A kármentesítésre és a feltárásra kiírt tenderekben 24 hónapos munkával számoltak, ám az óra még el sem kezdett ketyegni. A tavaly június végén indított közbeszerzési eljárásoknak még mindig nem értek a végére

– fogalmazott a cikk szerzője.

Mindez azt jelenti, hogy amennyiben még ebben a hónapban aláírnák a szerződéseket, a kétéves teljesítéssel számolva csak 2027. januárra végezhetnek, ami csaknem másfél éves csúszás. A teljes vasúti terület 130 hektárjának kármentesítésére maximum nettó 14 milliárd forintos közbeszerzést írtak ki, de a kiírást háromszor módosították. A közbeszerzési eljáráson több mint 1100 kiegészítő tájékoztatáskérés érkezett az ajánlattevőktől, így csaknem egy hónappal ki kellett tolni a tenderzárás határidejét.

A Népszava megkereste a MÁV-ot az üggyel kapcsolatban, a vasúttársaság pedig elárulta, hogy jelenleg az ajánlatok bírálata van folyamatban, amely „azok komplexitására tekintettel a tervezettnél több időt vesz igénybe”. A szintén tavaly június végén megjelent másik versenyfelhívás lezárásáról egy szót sem írtak, holott a felszín alatti szennyeződések feltárására, illetve stratégiai környezetvédelmi vizsgálat elvégzésére kiírt tenderen sem hirdettek még hivatalosan győztest. A nettó 5,9 milliárd forintos munka teljesítési határideje szintén 24 hónap.

A kiürítés sem halad

A Népszava cikke arra is felhívta a figyelmet, hogy a terület kiürítése is jóval lassabban halad a vártnál. A MÁV tavaly februárban indította el a mintegy 83 bérleti és egyéb használatot biztosító szerződés megszüntetését, illetve felszólította a jogcím nélküli használókat a terület elhagyására. A kiürítési eljárásokat azonban még nem sikerült lezárni.

A Népszava kérdésére a MÁV elárulta, hogy a 27 lakásból eddig 23 lakás visszavétele valósult meg a lakókkal kötött megállapodások alapján.

A még át nem adott 4 lakásból 2 jogcím nélküli lakóval már megállapodtak, a másik két jogcím nélküli lakó esetében pedig nem a vasúttársaságon múlott a megállapodás, ugyanis az érintettek olyan lakásbérleti (örökbérleti jog) szerződéses feltételeket fogalmaztak meg, amelyek meghaladják az állami vállalat lehetőségeit.

Problémás a cégekkel való megállapodás is, mivel négy cég perre vitte a dolgot. A MÁV szerint az általuk elfoglalt ingatlanok visszavételére csak a bírósági döntést követően kerülhet sor.

Vitézy és Karácsony is kritizálta

Vitézy Dávid korábban úgy reagált, hogy a kormány kapitulált az arab befektetők érdekei előtt, a budapestiek feje felett döntöttek a város aranytartalékáról. Az arab befektetők nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás keretében azt építhetnének Budapest legértékesebb egybefüggő fejlesztési területére, amit és ahogy csak akarnak. Semmi nem korlátozná őket: sem az épületek magassága, sem a városrész épületeinek funkciói, sem a szükséges közlekedési és más infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban nincsenek meg a minimálisan elvárható garanciák sem.

Karácsony Gergely is élesen kritizálta a projektet. „Amivel nem értünk egyet, az az, hogy először megvan a beruházó, és aztán eldöntjük, hogy mit épít. Szerintem fordítva kellene csinálni” – mondta a főpolgármester.

Nem szabad zsúfolt, felhőkarcolókkal teli városrészt kialakítani. Sokkal inkább a közepesen magas, városképbe illő ingatlanok építése indokolt, irodákkal és megfizethető árú lakásokkal, iskolákkal, óvodákkal, középületekkel és a pihenést szolgáló zöldterületekkel

– tette hozzá Karácsony.

Úgy gondolja, hogy nem egy vágányok fölé tervezett kamuparkot, hanem egy 30-40 hektáros valódi közparkot kellene építeni, amit fel lehetne dobni a Rákos-patak vizével felduzzasztott tóval.