Oktatás 2.0 – A mostani rendszer elavult, sürgősen új alapokra kell helyezni

További Belföld cikkek
- Megint kigyulladt egy mozdony, ezúttal Celldömölknél
- A Momentum frakcióvezetője Párizsban mutatja be, hogy „mivel jár, ha hagyjuk a szélsőjobb előretörését”
- Körbeölelte a Fővárosi Törvényszék épületét a tömeg, testükkel védték a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét
- Másfél nap alatt összegyűlt Hadházy Ákos 12 milliós büntetése
- Meglátogatta a kórházban az újdörögdi baleset sérültjeit a honvédelmi miniszter
„Sürgősen új alapokra kell helyezni az oktatást. A technológiai fejlődés korában ugyanis az igazi kihívás már nem az információ megszerzése, hanem a tanulók érdeklődésének fenntartása” – véli a Fürkész Innovatív Általános Iskola vezetése. Éppen ezért egy Tanulni menő! elnevezésű új kezdeményezést indítottak a tanulás és tanítás megújításáért.
Véleményük szerint a tanulás egy pozitív élmény – legalábbis annak kéne lennie –, ezért a jó iskola a gyermekek kíváncsiságára épít, ettől pedig a tanulók a „saját belső motivációjuktól hajtva fejlődnek”. Nem csak alaptudásra, hanem „jövőbiztos kompetenciákra” van szüksége a gyerekeknek, olyan képességeket kell elsajátítaniuk, amelyekkel a jövőben boldogulni tudnak majd az életben.
Éppen ezért jött létre a Tanulni menő!-kezdeményezés, amelynek elsődleges célja, hogy összekösse az oktatás megújításában érdekelteket:
- pedagógusokat,
- üzleti szereplőket,
- oktatási szakértőket,
- családokat,
- és a hátrányos helyzetű diákokkal dolgozó tanárokat.
A kezdeményezés szerint olyan technológiai fejlődés kellős közepén vagyunk, amilyenre még nem volt példa, így a tanároknak nem a tudásátadás a fő feladata, hanem az, hogy felkeltsék a diákok kíváncsiságát, segítsenek eligazodni a rengeteg információ között, ami percenként éri őket, és emellett kritikus gondolkodásra tanítsák őket.
Ettől függetlenül az intézmény a Nemzeti alaptantervhez és kerettantervhez igazodva, állami szabályozási környezetben, de innovatív módszertant alkalmazó és fejlesztő intézményként működik. Kiemelkedően fontosnak tartják az írás és olvasás elsajátítását, az iskolai szociális környezet tudatos formálását, valamint a gyerekek szociális készségeinek fejlesztését, hiszen a továbbiakban minden ezekre épül majd. „Ha ebben az alapozó szakaszban nincs kellő módszeresség és odafigyelés, az később komoly akadályokat jelenthet a tanulásban.”
A XXI. század kihívásai
Kiemelten fontos célnak tartják, hogy olyan képességeket is fejlesszenek – kreativitás, együttműködés, kitartás, rugalmasság, alkalmazkodóképesség, egymás tanítása, informatikai képességek –, amelyeket a jelenlegi oktatási rendszer egyáltalán nem mér. De nemcsak újításokra van szükség, hanem az alapok tudatos megőrzésére, alkalmazására és esetleges finomhangolására is, amelyek „nélkülözhetetlenek a tanulás sikeréhez”. E kettő kombinációjában látják a megoldást a jelenlegi helyzetre.
A gyermekeknek olyan tudást, készségeket, kompetenciákat kell elsajátítaniuk, amelyeket évtizedek múlva is hasznosítani tudnak. Abban kell segítenünk őket, hogy kreatívan gondolkodó, a XXI. század kihívásaira felkészült felnőtt válhasson belőlük
– fejtette ki Berecz Zoltán, az iskola alapítója.
Hozzátette, hogy a „megfelelő keretek és rutinok” kialakítása is nagyon fontos, hiszen ez a gyermekek biztonságérzetét növeli, de mindezt egy inspiráló, figyelemfelkeltő közegben kell létrehozni. Véleménye szerint a gyermekeket partnerként kell kezelni, személyre szabottan, innovatív módszereket és megközelítéseket használva kell oktatni őket, ugyanis ez segít fenntartani a figyelmüket és az érdeklődésüket.
„Ezeket figyelembe véve alakítjuk folyamatosan saját fejlesztésű oktatási-nevelési programunkat, amit szeretnénk megosztani másokkal, és az arra nyitottakkal párbeszédet szeretnénk indítani az oktatás megújításáról” – mondta az intézmény alapítója. „Emellett irányt mutatunk a tájékozódó szülőknek, segítve őket az oktatás reformjának megértésében és a progresszív módszerek befogadásában, amelyek valódi változást hozhatnak gyermekeik tanulásában” – tette hozzá.

Ehhez tartozik például a fejlődő szemléletű visszajelzés négy alapelve, amelyeknek alkalmazása jelenleg szintén nem túl elterjed a hagyományos iskolákban. A négy alapelv szellemében folytatott oktatás a következőket jelenti:
- Nem a képességekre, adottságokra épít („okos vagy, ügyes vagy, tehetséges vagy”), hanem az erőfeszítésre. A befektetett energiát, erőfeszítést nézi, azt méltatja, ismeri el.
- A folyamatra és a fejlődésre helyezi a hangsúlyt (honnan hova jutott el).
- Független a végeredménytől: ha rosszul is sikerül például a dolgozat, de a gyerek valóban tanult, erőfeszítést tesz, akkor is jár az elismerés. A rossz jegyet, pontszámot ilyenkor a folyamat természetes részének tekintjük, olyan kudarcnak, amiből tanulni lehet.
- Nem tartalmaz rejtett szemrehányását, kioktatást, „beszólást”, mert azok gyengítik az önbizalmat.
Kritikus gondolkodás
Tanulni menő! néven tehát az innovatív oktatási módszerek, kutatások és gyakorlati megoldások iránt érdeklődők számára online csoportot hoztak létre, amelynek jelmondata: „A jövő már megérkezett, csak az oktatás még nem vette észre.” És ahol arról folyik a párbeszéd, hogy miért kell átállnia az oktatásnak egy teljesen új, innovatív módszertanra.
Oktatás 2.0 névvel egy cikksorozatot is indított Berecz Zoltán, ahol azt fejti ki – cikkenként két–három pontot érintve –, hogy milyen dolgokat kellene elhagyni a jelenlegi oktatásból, és mikkel kéne ezeket pótolni, hogy a gyerekek felkészültek legyenek a jövőben. Az első pontban mindjárt arról ír, hogy az alkalmazkodóképesség és az önálló tanulás fejlesztése elengedhetetlen, hiszen „a folyamatos változás maga lesz a jövő egyik legfontosabb jellemzője”.
Az alapító kifejti véleményét arról is, hogy a technológiai fejlődés olyan változásokat hoz, amiket ma még el sem tudunk képzelni, ezért a digitális kultúra elsajátítása és kreatív módon történő felhasználása elengedhetetlenné válik a gyerekek életében is. Ehhez el kéne hagyni „a rögzített tananyag bemagolását és visszamondását” – hiszen minden elérhető egy kattintással, így a feleslegesen nagy lexikális tudás okafogyottá válik –, és az „egyetlen helyes megoldás sulykolását” – hiszen a való életben a legtöbb dolognak több megoldása is van. Helyettük inkább arra kéne ösztönözni a gyerekeket, hogy elsajátítsák
- a problémaalapú gondolkodást,
- a rugalmasság és alkalmazkodóképesség fejlesztését
- és az élethosszig tartó tanulás szemléletét.
Emellett kreatív gondolkodásra késztetné őket az információdömpingben, fejlesztve a vitakultúrát és az érvelést, a forráselemzést és az önálló kutatást és felfedezést, szemben az egyoldalú ismeretátadással, a „tanár mint egyetlen tudásforrás” és a „mindenre van egy helyes megoldás” szemléletével. Ugyanígy előtérbe helyezné a rendszerszintű gondolkodást és a felelős döntéshozatalt a globális problémák korában, a projektalapú tanulás, a társadalmi felelősségvállalás ösztönzésén és a döntéshozatali szimulációkon keresztül. Ezzel szemben elhagyná a passzív tanulást és a tudásdarabkák átadását.
Végül épületfejlesztésbe is kezdenek, és egy olyan innovatív tudásközpontot kívánnak kialakítani, ahol nemcsak a Fürkész talál új otthonra, de képzéseket tarthatnak, és cégekkel közösen olyan minilaborokat tudnak létrehozni, ahol „a fiatalok testközelből tapasztalhatják meg, milyen kihívások várnak rájuk a XXI. század munkaerőpiacán”.
Legutóbb ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben az iskolával és módszereivel.
Virtuális pénznem, activity az órán – így telik egy nap egy alternatív iskolában
Csengő nincs, sulis applikáció viszont van.
(Borítókép: Sydney Bourne / Getty Images)