Az Amnesty is a rendőröket bírálja
További Belföld cikkek
- Vádat emeltek egy állami szerv volt vezetője ellen gyermekpornográfia miatt
- Titokban vethetnek be magyar katonákat külföldön?
- Döntött a kormány, betiltják a kutyák és macskák értékesítését az állatvásárokon
- Mérföldkő jelentőségű elismerést kapott a Wizz Air
- Elképesztő összeget fordít az állam erre a kulcsfontosságú fejlesztésre
„A rendőrség túlzott mértékű erőszakot és durva bánásmódot alkalmaz a tüntetőkkel és őrizetbe vett személyekkel szemben” – olvasható az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet 2006-ról szóló éves jelentésében. Az emberi jogi értékelés 153 országra tér ki, ezen belül külön fejezet foglalkozik Magyarországgal.
Bírálják a rendőrséget
Az AI szerint a tavaly szeptemberi és októberi tüntetéseken a rendőrök „gumilövedéket, vízágyút és könnygázt vetettek be minden előzetes figyelmeztetés és megkülönböztetés nélkül az erőszakos, randalírozó és a békés tüntetőkkel szemben is”. A jelentésben kifogásolják azt is, hogy a rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt, „álcázták magukat”, az őrizetbe vettek közül pedig sokan nem kapták meg a nekik járó jogi védelmet.
A rendőri túlkapások mellett a jelentés két, Magyarországon problémásnak tartott területet emel ki, ezek a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés, valamint a nők elleni erőszak. „Számos kirívó eset történt tavaly Magyarországon, én azonban már ismertem ezeket. Ami számomra mégis a legmegdöbbentőbb, mikor valakivel személyesen beszélgetek, és látom a reakcióit története elmesélésekor” – mondta kérdésünkre Fodor Márk, az AI Magyarország igazgatója.
A romák helyzete továbbra sem javult
A Gyermekek Jogainak ENSZ Bizottsága aggodalmát fejezte ki a különösen a roma népességet sújtó diszkrimináció és fajgyűlölő megnyilvánulások gyakorivá válása miatt, olvasható az AI jelentésében. Az etnikai hovatartozásuk miatti társadalmi kirekesztettség a lakhatás, az álláskeresés, az egészséges élet, az örökbefogadás és az oktatási intézményekhez való hozzáférés terén volt a legszembetűnőbb.
„Hazánk elmulasztott jogi lépéseket tenni a 2001-ben beleegyezésük nélkül művi úton meddővé tett roma nők reprodukcióhoz való jogainak megóvása érdekében” – áll a tanulmányban. Az ügyben az ENSZ a Nők Hátrányos Megkülönböztetésének Megszüntetésére létrehozott bizottsága csak tavaly hozott elmarasztaló határozatot, ezért szerepel a most közzétett jelentésben.
„Korábban Magyarországon a kényszersterilizáció nem volt téma, bár a régióban több esetről is tudunk. Csehországban például 2005-ben regisztráltak olyan ügyeket, mikor tudtuk nélkül tettek meddővé roma nőket, míg Szlovákiából 2004-ben érkeztek hasonló hírek” – mondta Fodor Márk.
Még mindig nem védik a nőket
A nők elleni erőszak területén a jelentés azt kifogásolja, hogy a törvényhozás még mindig nem teremtett megfelelő keretet a távoltartás elrendelésére és alkalmazására, erre ugyanis csak akkor van lehetőség, ha már büntetőjogi eljárás indult.
A nagyhatalmak és a fegyveres csoportok félelem keltésére törekszenek, amivel gyengítik az emberi jogokat, valamint erősítik az iszlamofóbiát és az antiszemitizmust, olvasható a jelentés nemzetközi részének összefoglalójában. Példaként a tavaly nyári libanoni konfliktust, az iraki háborút, Darfurt és Afganisztánt említik. Oroszország kapcsán a szólásszabadság csorbítására és a civil szervezetek bezáratására hívják fel a figyelmet.
"Rövidlátó, félelemkeltő és megosztó politikájukon keresztül a kormányok aláássák a jogállam és az emberi jogok intézményeit, ezzel táplálják a rasszizmust és a xenofóbiát, megosztják a közösségeket, erősítik az egyenlőtlenségeket és elvetik a további erőszak és konfliktusok magjait" - mondta Irene Khan, az AI főtitkára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
