Államtitok szivárgott ki a rendőrség lejáratására?

"Ismeretlen tettes a Nemzeti Nyomozó Iroda épületéből 2007. július 24-e és 2007. július 31-e között eltulajdonított egy államtitokként minősített iratot" - tudatta a rendőrség kedden, a testület honlapján megjelent közleményében.

A tájékoztatásból kiderül: az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztály I. Életvédelmi Osztálya államtitoksértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen elrendelte a nyomozást. Az nem világos, miért épp az életvédelmi osztály nyomoz az ügyben. A nyomozással párhuzamosan az országos rendőrfőkapitány helyettese tényfeltáró vizsgálatot és célellenőrzést, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója belső vizsgálatot rendelt el.

A rendőrség szerint "az ügy eddig feltárt körülményei alapján feltételezhető, hogy az ismeretlen tettes célja nem magának az államtitoknak a megismerése, hanem a magyar rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda lejáratása volt".

Újságírónál az információ

A rendőrség szerint biztosan állítható, hogy az eltulajdonított dokumentum egy újságíróhoz jutott el, azonban mások birtokába is kerülhetett, ezért szükségesnek látják felhívni a figyelmet arra, hogy az irat tartalma továbbra is államtitkot képez, bármilyen közlése, illetéktelen személy számára történő hozzáférhetővé tétele vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné tétele súlyos - 2-től 8 évig terjedő - szabadságvesztéssel büntetendő.

A rendőrség nyomatékosan kéri azokat, akik a Nemzeti Nyomozó Iroda által készített "Államtitok", illetve "Szigorúan titkos" minősítéssel ellátott irat birtokába jutnak, ezt haladéktalanul jelezzék az NNI munkatársainak.

Tafferner Éva, a BRFK szóvivője a rendőrségi közleményt annyival egészítette ki, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság elfogultság miatt jelölte ki nyomozásra a budapesti rendőröket. A további kérdések megválaszolása elől a nyomozás érdekeire való hivatkozással a szóvivő elzárkózott.

Újságíró ne legyen büntethető

Az valóban bűncselekmény, ha valaki ismeretében van annak, hogy államtitkot képező információ jutott a birtokába és azt közzéteszi, reagált a hírre Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke. Megjegyezte: már többször is hangoztatták, hogy célszerű volna úgy megváltoztatni a szabályokat, hogy az újságírókat ne lehessen büntetni államtitoksértés miatt, ellenben az államtitok eltulajdonítóit igen.

Dénes Balázs úgy látja, meglehetősen ritka az, amikor a rendőrség egy bűncselekmény nyomozását eleve minősített esetre rendeli el, hiszen az államtitoksértés alapesete 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel járhat legfeljebb. A 2-8 év arra az estre vonatkozhat, ha az államtitoksértést különösen fontos információval követték el, avagy a cselekmény súlyos hátrányt okoz.

SZDSZ: elfogadhatatlan a fenyegetőzés

Az SZDSZ az MTI-nek küldött közleményében azt írja: a BRFK olyan üzenetet közvetít, melyet elfogadhatatlannak tartanak."Ellenezzük az újságírók bebörtönzésének lehetőségét olyan esetekben, amikor mások által megszerzett, titkos dokumentumokat hoznak nyilvánosságra. Meggyőződésünk, hogy ilyen esetekben nem az újságíró, hanem az államtitok kiszolgáltatója, vagy eltulajdonítója követ el bűncselekményt" - hangoztatta a kisebbik kormányzópárt. Úgy helyes, ha a civilek, köztük az újságírók nem büntethetők államtitok megsértéséért abban az esetben, ha eredetileg nem ők tulajdonították el az államtitkot - áll a dokumentumban.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!