Juhász is aláírhatja a csatlakozási szerződést
A magyar javaslat
A magyar tárgyalódelegációtól kiszivárgott információ szerint a jövő május 1-től taggá váló Magyarország is javaslatot tett: legyen négy országot összefogó, továbbra is rotációs rendszerben működő elnöksége a szervezetnek, hogy a kis országok - ahogy most Görögország - továbbra is szerephez juthassanak.
Aláírás előtt a főtárgyalóval
Megkönnyebbülés, megszabadulás a gondoktól, terhektől, idegességtől - ezt Juhász Endre, Magyarország brüsszeli EU-missziójának vezetője nyilatkozta a Zappeion előtt összeverődött magyar újságíróknak arról, hogy érzi magát a tárgyalások lezárulása után. Amikor 1998-ban a munkát elkezdte még úgy tűnt, hogy Magyarország akár már 2000- ben az unió tagja lehet, ahogy Jacques Chirac francia köztársasági elnök ígérte.
Juhász: A jövőről semmit
A főtárgyaló úgy emlékezik, hogy 1999-2000 fordulóján lehetett látni: lassú bővítésre van kilátás. Ennek leginkább geopolitikia okai voltak, azaz nem érvényesült az egyéni elbírálás elve. Magyarországnak be kellett várnia a nagyobb hátránnyal induló jelölteket, így Litvániát, Lettországot vagy Szlovákiát. "Belátom, hogy az EU-nak ez volt az érdeke" - nyilatkozta Juhász, aki nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni sem leendő miniszteri posztjáról, sem arról, hogy ő is ellátja-e kézjegyével szerda délután a csatlakozási dokumentumot.
Szent-Iványit nem érdekli a háború
Miközben az Európai Unió jövőjéről tanácskoznak, a helytől légvonalban alig pár száz méterre rendőrök csaptak össze tüntetőkkel. Nem foglalkozom sem a háborúval, sem a béketüntetőkkel - nyilatkozta az Indexnek Szent-Iványi István, az Országgyűlés Integrációs Bizottságának elnöke. Arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy a kis, gyenge érdekérvényesítő képességű országok bekerülésével az EU-ban kialakulhat egy "keménymag", ahol a lényeges döntések születnek, így válaszolt: "Az Európai Unió egyenlő nemzetek szövetsége, ahogy az alapító atyák megálmodták."