Három éve erős a gazdaság és nagy a jólét

Költségvetési kockázatok, mellékhatások

Csökkenő GDP, valamikori euró
Romló versenyképesség, növekvő államadósság
Rekordhiány, száguldó infláció
Megbukott adóreform

Legyünk a régió legerősebb gazdasága

"Talán tudják, hogy soha az elmúlt években ilyen tempóban a magyar gazdaság exportteljesítménye nem nőtt. (Tállai András: Akkor miért kell miniszterelnököt cserélni?) Talán tudják, hogy soha az elmúlt években a beruházások ilyen tempóban nem növekedtek. (Tállai András: Akkor miért vagy te? - Demeter Ervin: Ezt változtatjátok meg!)" (2004. szeptember 29.)

"Igazságosság, versenyképesség, megújult politika - ez a sikeres Magyarország programja. Én készen állok erre. A baloldal készen áll erre. Kormányom és a kormány pártjai készen állnak erre. Csatlakozzanak!" (2005. február 14.)

"Sokra tartom Dávid Ibolya elnök asszony mértéktartó fogalmazásait, ezzel együtt talán még többre tartanám, hogy amikor azt mondja, hogy csökkent az ország versenyképessége, akkor megmondaná, hogy melyik kutató szerint.

Mert én el tudom mondani, hogy mondjuk az IMD, a világ e tekintetben legbefolyásosabb, talán legszélesebb körben elfogadott kutatócége szerint éppen öt hellyel javult a versenyképességünk.

El tudom mondani, hogy egy múlt heti MTI-jelentés szerint, egy osztrák lap szerint Magyarország az első az EU-országok versenyképesség-növekedésében. (Dr. Áder János: Három hellyel hátrább van, mint 92-ben.)" (2005. július 04.)

"Én arra szavazok, hogy Magyarország olyan új nemzetstratégiát tűzzön ki maga elé a rendszerváltozást követő 15 évben, amelynek az a célja, hogy a magyar legyen ennek a régiónak a legerősebb gazdasága, nem önmagáért, hanem hogy ennek a gazdaságnak a jövedelméből a legigazságosabb társadalmat tudjuk megvalósítani, működő jóléti intézményrendszerrel, amely biztonságot teremt a hétköznapokban, harmadszor egy demokratikus, nyitott közéletet teremteni. Ez egy tisztességes, új nemzeti program. (Taps a kormánypártok soraiban.)" (2005. szeptember 12.)

Jogos ostorozás

Mégis, hogyan jutottunk a nem annyira erős a gazdaság és nagy a jólét állapotába 2007-re? Nem állítható, hogy Gyurcsány Ferenc frissen kinevezett miniszterelnökként ne lett volna tisztában a kockázatokkal: "Persze, nem állítom, hogy nincsenek olyan jelek, amelyekre oda kell figyelni. Oda kell figyelni arra, hogy a 2000. év után először idén újra 8 százalék körüli a folyó fizetési mérleg hiánya. Igen, négy év után újra, de rendbe fogjuk tenni azért, mert tudjuk, hogy hosszabb távon csak az a gazdaság versenyképes, csak az a gazdaság állít elő jólétet, amely a jövedelmeit a saját maga fejlesztésére, a jólét megteremtésére használja fel.

Senki ne legyen abban bizonytalan, hogy a kormány tudja, hosszú távú gyarapodás és jólét csak akkor van, ha a növekedés az egyensúlyhoz tartó feltételek mellett következik be. A kormány tudja, hogy mi a dolga, és ha úgy látja, hogy be kell avatkozni, akkor be fog avatkozni. De ma erős a gazdaság, stabil, és nagy a jólét. (Derültség és közbeszólások a Fidesz soraiban: Miről beszél?)

Nem sokkal később, 2004. november 4-én Gyurcsány Ferenc az akkor tárgyalt 2005-ös költségvetésről egy fideszes képviselőnek címezve megjegyezte: "Van egy közös szándékunk, hogy ennél a forrásnál egy ponton túl ne költsünk többet. Már csak azért se, mert ha többet költünk, akkor önök is ostorozni fognak bennünket, hogy jaj, jaj, tönkretesszük a gyermekeink jövőjét, s egyébként helyesen teszik."

A magabiztos induláshoz képest viszonylag hamar, már a 2005-ös parlamenti évnyitón arról beszélt a 100 napos program eredményiet végigsoroló miniszterelenök: "Kérdezhetnék, miként hallom, kérdezik is, hogy ugyanakkor miből futotta minderre.

Nos, ideje van az őszinte beszédnek. (Moraj a Fidesz soraiban.) Részben növekvő teljesítményünkből, gyarapodó nemzeti jövedelmünkből, részben pedig hitelből; igen, hitelből.

Van, aki fennhangon keresi, hogy hol van az a hitel, amit az elmúlt években vettünk fel. Kár keresni, megmondom: milliónyi magyar polgár megnövekedett havi jövedelmében, az autópályák aszfaltjában. (Derültség a Fidesz soraiban.) Ambiciózus, szociális és modernizációs politikát folytattunk.

Növekvő jövedelmek, emelkedő nyugdíjak, család- és otthonteremtési támogatások, fejlesztések, döntően útépítés jellemezte az elmúlt éveket - mindezt csökkenő adók mellett.

Beszéljünk világosan! Három lehetőség van: vagy csökkentjük a nyugdíjakat és a jövedelmeket, vagy növeljük az adókat, vagy elfogadjuk, hogy kiadásaink egy részét hitelből finanszírozzuk.

Nincs negyedik út, illetve ami van, az a féligazság, a félrevezetés, a szédelgés útja, a meghaladott kádárizmus hamis illúziójának útja. Én erre az útra nem lépek. (Taps az MSZP soraiban.) Mert költéseink bizony megviselik közös számláinkat. Befizetett adóforintjaink nagy részét a köztisztviselők és a közalkalmazottak jövedelmére, nyugdíjakra, családi pótlékra, abból pedig fogyasztásra költjük."

"Így persze nem mindig jut elegendő beruházásra, és ez rontja versenyképességünket. Emiatt is van, hogy a munkahelyek száma nem gyarapszik olyan tempóban, mint szeretnénk" - magyarázta meg egy füst alatt egy másik ígéret elmaradását a kormányfő 2005. február 14-én.