Három éve erős a gazdaság és nagy a jólét

2007.10.03. 00:30
Három éve tette le miniszterelnöki esküjét Gyurcsány Ferenc, aki szerint a parlament a politika igazi terepe. Megnéztük hát az elmúlt 36 hónapban az Országgyűlésben elmondott beszédeit. Érdemes volt, mert sok mindent elfelejtettünk már. A kormányfő is.

Költségvetést rombadöntő ingyenes jogosítvány?

Csökkenő GDP, valamikori euró
Romló versenyképesség, növekvő államadósság
Rekordhiány, száguldó infláció
Megbukott adóreform

Szintén a 2005-ös politikai évadnyitón a miniszterelnök önkritikusan kitért arra is, hogy van, amit a kampányígéretekből mégsem tudnak teljesíteni. Nem fog eszükbe jutni, hogy mi maradt el, ezért olvassák el:

Ugyanakkor van olyan része három évvel ezelőtti vállalásainknak, amelyet nem úgy tudunk teljesíteni 2006-ig, miként ígértük. Van, amit azért nem, mert nem futja közös jövedelmünkből. Ezért nem lehet ma még az összes szív- és érrendszeri betegség elleni gyógyszert ingyenessé tenni.

Az eredeti terveinktől eltérően tudjuk csak bevezetni a megígért ápolónői hűségjutalmat, és az eredetiektől eltérő módon tudjuk segíteni a középiskolásoknak az autóvezetői jogosítvány megszerzését.

Ha nem így tennénk, összedőlne a költségvetés, vagy radikálisan emelni kellene az adókat. Én egyiket sem vállalom. Mondják, önök ezt szeretnék? (2005. február 14.)

A kérdés után Gyurcsány egy kéréssel is fordult a képviselőkhöz: "Azt kérem, vessünk véget a leegyszerűsítő hazugságok és féligazságok romboló versenyének."

A gazdaságról, inkább a tények alapján

Az aggasztó jelek ellenére a kormányfő alapvetően pozítiv hozzáállása a gazdaságról azért megmaradt: "Beszéljünk a gazdaságról, de most tegyük inkább a tények alapján! Mit látunk? A magyar gazdaság 2001-től fokozatosan lassult. Ezt a folyamatot 2003-ban megfordítottuk, ma újra 4 százalék körül van a növekedés."

Az infláció alacsonyabb, mint bármikor az elmúlt húsz évben.

"A keresetek vásárlóértéke a 2002-2003-as évek történelmi szárnyalását követően tavaly megtorpant, az idén újra 3-4 százalékos növekedést várunk. A pesti tőzsde rekordteljesítményt mutat. A forint erős; tudják, véleményem és a magyar gazdaság sok fontos szereplőjének véleménye szerint túlságosan is erős."

A kormányfő ugyanakkor megjegyezte: "A sok-sok mutató közül kettő nagy odafigyelést és hozzáértést igényel. A külső és belső egyensúly számai valóban nem adnak okot elégedettségre. Ez akkor is igaz, ha a költségvetés kiigazításában az elmúlt három évben Európában is példa nélküli eredményeket értünk el.

De jól tudom, van még tennivaló. Tudjuk és tesszük a dolgunkat, és megyünk tovább a konvergenciaprogramon, a konvergenciaprogramban kijelölt úton."

És a következmények mellett elárulta az okokat is:

"Nem kell ahhoz alapos közgazdasági tudás, hogy lássuk, a gazdasági egyensúly problémái mögött az állam elmúlt években tanúsított, növekvő szociális szerepvállalása áll. Sokat költöttünk, és ez megterhelte az államkasszát. Tudják, úgy van ez, mint otthon: ha a jövedelmünkből többet költünk, mint amennyi van, akkor a hónap végén a szomszédba szaladunk vagy szalajtjuk a gyereket kölcsönkérni."

Gyurcsány kioszt 1.

"Példának okáért, amikor azt mondja, hogy minden adatunk romlik; nem tudom, hogy ismeri-e az inflációs adatot, képviselő úr, ami az elmúlt 25 évben a legjobb. Bizonyára emlékszik arra, hogy az önök kormányzása idején ez 10 százalék körül volt, most pedig 3 százalékkal kezdik. Nem tudom, hogy tudja-e, képviselő úr, hogy az elmúlt három évben az idei év növekedését is beleértve a bérek vásárlóértéke 25 százalékkal növekedett. Ha önnek ez nem fontos, és ön szerint ez rossz adat, akkor javaslom, hogy nyújtson be egy olyan képviselői indítványt, amely a bérek csökkentésére irányul, meglátjuk, hogy a lakosság kivel ért egyet: önnel vagy velem." (2005. 06-13 - válasz a fideszes Balla Mihálynak)

A megugrott állami kiadásokról beszélő Gyurcsány ugyanakkor továbbra is hárította az ellenzék megjegyezéseit, miszerint csődbe került az ország. "A sikertelenség hamis profétái járják az országot, azt akarják elmondani Magyarországnak, annak az országnak, amely az elmúlt tizenöt évben hatalmas utat tett meg, hogy nincs oka büszkének lenni mindarra, amit elért, hogy nincs oka hinni saját teljesítményében, hogy nincs oka hinni saját jóravalóságában és nagyszerűségében."

És az ok, kicsit puhítva: "Megkérdezhetik természetesen, hogy miből fizettük mindezt, miből sikerült egyszerre csökkenteni a társadalmi igazságtalanságot, növelni a családtámogatást, növelni a lakástámogatásra fordított összegeket, csökkenteni az adót, növelni a béreket, csökkenteni az inflációt. Ez az ország az elmúlt három évben ezt tette (Demeter Ervin: Felélitek a jövőt.), növelte a kereseteket, csökkentette az adót, csökkentette az inflációt, autópályákat épített, gyermektámogatást növelt, lakástámogatást növelt. Mindezt finanszíroztuk az elmúlt időszakban. (Általános zaj. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hiteleket vett fel.)

Száguldó pannon tigris

2005-ben Gyurcsány azt mondta: "Az idei évben a költségvetés hiánya 3,6 százalék lesz. Ez a 3,6 százalék egyébként a négy évvel ezelőtti hasonló hiánynál egy egészen kevéssel, de kevesebb: akkor 3,7 százalék volt ez a hiány. Akkor a 3,7 százalékos hiányt száguldó pannon tigrisként emlegették az akkori kormánypártok (Derültség az MSZP soraiban.), most az ennél kisebb hiánynál nemzethalált kiáltanak. (Zaj az ellenzéki pártok és a függetlenek soraiban.)

Azt gondolom, tiszteletre méltó teljesítmény az, hogy az elmúlt három évben majdnem 5 százalékkal, 8,5 százalékról 3,6 százalékra csökkentettük ezt a hiányt."

Ezt a beszédét - amelyben 12 pontban hasonlította össze az előző ciklus és a 2002-2005 közti időszakot - Gyurcsány azzal zárta: Magyarország minden korábbi sikereit túlszárnyalóan sikeres ország lett. Végül megjegyezte: "Nem engedjük elhazudni a sikert, nem engedjük elhazudni a teljesítményt."

Hogy ennek volt-e nyoma a költségvetésben? "Növeljük a béreket. Az idei év első hónapjaiban a bérek vásárlóértéke újra 5 százalékkal növekszik. Olyan növekedést produkál Magyarország a bérekben, hogy közben fenntartja versenyképességét, közben fenntartja gazdaságának korábban, a kilencvenes évek előtt soha nem látott dinamikus tempóját."

Politikai célú felhasználás

"Azt, hogy pontosan hogyan állunk és mint állunk, megmondom úgy, ahogy van, nem engedtem ilyen jellegű munkát végeztetni korábban. Ugye az volt a tapasztalatunk az elmúlt években, hogy ha készült valakinek egy feljegyzése, és ez kikerült, akkor abból politikai ügy volt" - ezt Veres János pénzügyminiszter mondta 2006 júniusában, napokkal a megszorító csomag bejelentése előtt, lényegében azt ismerve el: az adatok politikai célú felhasználásától tartva a választásokig megtiltotta a tárca apparátusának, hogy olyan számításokat végezzenek, melyekből kiderülne, hogyan alakul a tényleges költségvetési hiány a tervezethez képest.

Az egy másik kérdés, hogy ha csak a választások előtt nem számoltak, akkor mi történt korábban? Hogyan lehet, hogy 2002 és 2006, de ha úgy tetszik 2004 és 2006 között nem volt egyetlen év sem, amikor teljesült volna az eredetileg tervezett hiánycél.

Az adatok: 2004-ben 3,8 százalékos hiányt lőtt be a kormány, ez szerepelt a költségvetési törvényben. A tényleges hiány az Eurostat szerint 6,5 százalék lett. 2005-ben 3,6 százalékról indultunk. A tényleges hiány 7,8 százalék lett. 2006-ban, a rekordot hozó választási évben a tervezett 4,8 százalékból lett - már a második félévben belépő megszorításokkal - 9,2 százalék.

Az ekkor még 4 százalékos gazdasági növekedés mellett - "Magyarországon az elmúlt hét évben, 1998 óta olyan növekedés van, amely meghaladja a Magyarország aranykorának tartott dualizmus időszakának növekedését, amelynek átlaga 3,7 százalék volt" - Gyurcsány Ferenc egy másik adatra hivatkozott rendszeresen. További büszkeségre az adott okot, hogy a pénzromlás 25 éve nem látott alacsony szinten volt: "Az infláció lassan eltűnik a fogalomtárunkból, a nyelvhasználatunkból az infláció, és a gyerekeinknek nem kell megtanulni ezt a szót." (2005. október 3.)

Gyurcsány kioszt 2.

"Szóval, képviselő úr, ön azt állította, hogy Magyarország minden mutatója romlik. Én úgy látom, hogy önök nem nagyon bánnák, ha ez így lenne, mert azt gondolják, hogy a hatalomba visszavezető úr egyik nagyon fontos kikövezője az, hogy a gazdaságról nemcsak hogy nem igazat, de még hamisat is állítanak. Ma már beszéltünk erről egyszer; úgy gondolnám, ennyit nem ér meg a hatalom."

Ehhez képest 2007. május 15-én már az adott okot az örömre, hogy az időközben elszabadult infláció kezd a normális szinthez közeledni: "Az idei hónap volt az első, amikor az infláció trendje megfordult, már nem növekszik - az elmúlt napokban hozták nyilvánosságra az utolsó havi inflációs adatokat -, hanem elkezdett csökkenni, és ez év végére, az év második felére várható gyorsabb csökkenés után lassan az infláció visszatérhet abba a körbe, ahol már sokkal könnyebben kezelhető, és amely emlékeztet a mögöttünk hagyott évek csökkenő inflációs trendjére. Ez jó."

A jegybank felelőssége

Míg a hiány és az államadósság alapvetően a fiskális politika kérdése, az infláció alakulásáért elsődlegesen a jegybankot terheli a felelősség. Járai Zsigmondot ugyan sok támadás érte a kormány részéről, és a piac előtt sem volt hiteles, politikától független szereplő, a még teljesítményét elismerők egy része szerint is túlságosan is magasan tartott kamatszinttel az infláció valóban szépen ment lefelé az előző ciklusban.

2002-ben 5,2, 2003-ban 4,7, 2004-ben 6,8, 2005-ben a valóban történelmi mélységet jelentő 3,5 százalék volt a pénzromlás üteme. 2006-ban még nem vészesen, de újra emelkedtünk, 4 százalék, az idén pedig az elemzői várakozások szerint 7,5 százalék körül lesz, jövőre 4,5 köré mehet vissza. Az idei megugrás döntően a megszorító csomagban szereplő áfa- és egyéb adóemelések hatása.