Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

4-es metró: Demszky hurráoptimizmusa töretlen

2007.03.14. 17:20
Sok minden kiderült az Etele téri végállomáson tartott sajtótájékoztatón a 4-es metró projektjéről, például az, hogy 43 milliárd forinttal már túllőttek a célon. Bár a fővárosi vezetés elismerte, hogy már 485 milliárd forintnál tart a projekt összköltsége, arra nem tudtak válaszolni, ha az unió nem, ki fogja fizetni a költségeket.

"Továbbra is épül a 4-es metró, megépítését semmi nem fenyegeti" - mondta Demszky Gábor főpolgármester az metróépítés Etele téri helyszínén szerdán délután, néhány nappal azután, hogy kiderült, az unió a vártnál jelentősen kevesebb összeggel támogatná a metróberuházást.

Látványépítkezés

Bár az újságírók kérdéseire Demszkyn kívül a szocialista Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és az SZDSZ-es Dancs Gábor képviselő is megpróbált válaszolni, megnyugtató választ nem tudtak adni arra, hogy még miből lesz pénz a 4-es metróra.

Az újságírókat az építkezés kellős közepére terelték, a sajtótájékoztató ideje alatt pedig néhány tucat munkás látványosan kalapált vagy éppen fűrészelt valamit, demonstrálva, hogy az építkezés gőzerővel folyik.

A dolog csak azért szúrt szemet, mert amikor annak idején a főváros és a BKV vezetése egy bécsi gyárlátogatáson bemutatta a sajtónak a készülő Combino villamosokat, a potentátok nem győzték hangsúlyozni, a munkások direkt a sajtó kedvéért akasztották a szögre a sarokcsiszolókat.

Már 43 milliárddal túllépték a költségeket

Annyi mindenesetre kiderült, hogy a metróépítés 1. szakasza 354 milliárd forintba, a 2. szakasz 131 milliárd forintba kerül a kapcsolódó beruházásokkal együtt, vagyis összesen 485 milliárd forintba kerül a beruházás.

Demszky Gábor elmondta, az eddig a leszerződött 237 milliárd forintból 43 milliárd forint a költségtúllépés, vagyis a projekt harmadánál ennyivel már biztosan drágább lesz a beruházás.

Átszervezések a metróirodánál
Nem leváltották, csak áthelyezték a metróépítés lebonyolításáért felelős DBR iroda vezetőjét, Gulyás Lászlót. Helyét a MÁV-tól érkező Balogh Árpád veszi át. Két új intézmény is alakul a metróépítés koordinálására: a projektfelügyelő bizottság és a projektirányító bizottság. Előbbinek tagja Antal Attila, a BKV vezérigazgatója, Beleznay Éva megbízott főépítész, Becker László metróbiztos, Tiba Zsolt főjegyző és Ikvai-Szabó Imre és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesek. Utóbbit Antal Attila vezeti, és tagjai a fővárosi illetékes ügyosztályok, a DBR és a BKV illetékesei.

Arra a kérdésre azonban már nem érkezett egyértelmű válasz, hogy ki fogja kifizetni a metróépítés költségeit, miközben a főváros továbbra is ragaszkodik a 2. szakasz megépítéséhez is.

Az uniótól 70-250 milliárdra számítanak

Dancs Gábor - noha korábban "homályos alakok" meg nem erősített információiként aposztrofálta az Index értesüléseit az Európai Bizottság kemény feltételeiről - most elárulta, hogy a magyar tárgyalófelek "leestek a székről", amikor kiderült a metróprojektet a vártnál sokkal kevesebb pénzzel támogatná az unió.

Dancs szerint az uniós támogatás mértéke 70-250 milliárd forint körül alakulhat, ám, hogy ez most csak az 1. szakaszra, annak is csak az alapberuházására (kapcsolódó felszíni beruházások nélkül), illetve a 2. szakaszra is vonatkozik, nem tudott egyértelmű választ adni.

Bár Dancs kijelentette, hogy az EU-nak nem voltak szakmai kifogásai a projekttel kapcsolatban, azt ő is elismerte, hogy az unió csak az alapberuházás bizonyos részprojektjeit (alagútfúrás, szerelvények beszerzése, biztosító berendezések, vágányzat) támogatná 50-80 százalékkal.

118 milliárd forintot már biztos ki kell fizetnie a fővárosnak

A metró finanszírozásának kérdéséről a kép tehát nem állt össze, ezért megpróbáljuk az eddigi információk alapján összeszedni, mire lehet számítani.

A metróberuházást alapvetően két részre lehet bontani: az alapberuházás a földalatti létesítményeket jelenti (alagút, állomások, vágányzat, egyéb műszaki berendezések), a kapcsolódó felszíni beruházások pedig minden mást, ami a metróból a felszínen látszik: az állomások környéke, térrendezés, forgalmi csomópontok átépítése.

Az 1. szakasz (Etele tér-Baross tér, 10 állomás) alapberuházása - a jelenlegi becslések, a megkötött szerződések, és az unió által előírt 10 százalékos tartalék alapján - jelenleg 304,7 milliárd forint. A kapcsolódó felszíni beruházások (pl. Gellért tér, Móricz Zsigmond körtér átépítése) 49, 7 milliárd forintot tesznek ki.

A 2. szakasz (Baross tér-Bosnyák tér, 4 állomás) alapberuházása a mérnöki becslések alapján 86 milliárd forintba, a felszíni beruházások 35 milliárd forintba kerülnek, a főváros tájékoztatása szerint 121 milliárd forint összesen.

A metró két szakaszának finanszírozásáról a metrótörvény rendelkezik: eszerint az állam csak az alapberuházás költségeinek 79, a főváros 21 százalékát állja. Minden további költségtúllépés - így az eddig felmerült 43 milliárd forint - és a felszíni beruházások a fővárost terhelik.

Ha a főváros vállalja a törvényben 264,4 milliárdra becsült beruházás 21 százalékának finanszírozását, az állam hozzáteszi a maga 79 százalékát, vagyis 209 milliárd forintot, de csak ennyit. A metró nem várt költségei ugyanis nem szerepelnek a konvergenciaprogramban, a kormány pedig - az eddigi nyilatkozatok szerint - ragaszkodik a sarokszámokhoz.

Eszerint ha a főváros ragaszkodik mindkét szakaszhoz, akkor a felszíni beruházások és a költségtúllépés összesen 118 milliárdos költségét már biztosan ki kell fizetni, az alapberuházás 21 százalékos fővárosi és 79 százalékos állami részére lehet pályázni a kohéziós alapnál.

Ki ad kétszázmilliárd forintot?

A kormány közlése szerint a metró 340 milliárd forinttal (1,358 milliárd euróval) szerepel az unió kohéziós alapjára pályázó projektek között, miközben a főváros jelenleg 485 milliárd forintra taksálja a 4-es metró első két szakaszának összes költségét.

A magyar fél arra számított, hogy a projekt legalább 60-70 százalékos, 200-250 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásban részesül, az unió álláspontja azonban az, hogy legfeljebb 100-120 milliárd euróval száll be, de reális a - Dancs Gábor által is említett - 70 milliárdos szerepvállalás. (Ennek az az oka, hogy az unió csak a projekt egyes részeinek 50-80 százalékát támogatná.)

Vagyis ha a 485 milliárd forintból az állam csak a törvény szerint rá eső rész 200 milliárd, az unió 70-120 milliárd forintot költene a metróra, valahonnan 165-215 milliárd forintot elő kell keríteni. Erre pedig a 450 milliárd forintos évi költségvetéssel működő főváros aligha lesz képes.