Judit
3 °C
7 °C

Ki a valódi felelős a BKV csődjéért?

2008.04.07. 00:45
Miközben a főváros a rendszerváltás óta alig költött közlekedésre, most a sztrájkot kihasználva az államot próbálja megfejni.

18,5 milliárd forint többletforrást igényel a Pénzügyminisztériumtól a főváros vezetése a BKV biztonságos működéséhez és az adósság növekedésének elkerüléséhez. A kormány akár engedhet is a fővárosnak, hiszen először története során a BKV-s dolgozók totális sztrájkot hirdettek - a járatritkítási csomag elfogadása és a finanszírozási problémák megoldatlansága miatt.

A Demszky Gábor főpolgármester és két helyettese, Hagyó Miklós (MSZP) és Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) által aláírt, az Index birtokába került levélben oldalakon keresztül ecsetelik, hogy miért szükséges az állami beavatkozás, ám arról egy szót sem ejtenek, hogy a Fővárosi Önkormányzat semmivel sem járul hozzá a tulajdonában álló közlekedési cég működéséhez.

Demszky óta rohad a BKV

A levélben a városvezetők kifejtik, hogy miközben a társaság az inflációhoz képest 2,5 szeresével növelte tarifáinak árát 2002 óta, és így a fejlett Európa 15 országánál is drágábbak lettek a budapesti közlekedési tarifák, mégis a 2002-ben konszolidált társaság adósságállománya 5 év alatt a tízszeresére (7-ről 70 milliárd forintra) emelkedett.

Demszkyék kifejtik, hogy a BKV amortizációs spiráljának megállításához, vagyis a járműpark átlagéletkorának fiatalításához éves szinten 20-30 milliárd forintra lenne szükség.

(Ebből a cikkből kiderül, Demszky 18 éves főpolgármesterségének ideje alatt folyamatosan romlott a BKV járműállományának állapota.)

Tény azonban, hogy az államnak is van elmaradása a BKV finanszírozása terén. Mint a levélben is írják, az állami támogatás mértéke évek óta nem követte az inflációt, miközben a költségek (üzemanyag stb.) jelentősen nőttek.

Többet fizetünk, mint a MÁV-ért

A BKV éves költségvetése jelenleg 110 milliárd forint körül van. Ebből a teljesítmény után járó állami normatív támogatás 32 milliárd forint, ugyancsak az állam ad 16,5 milliárd árkiegészítést.

A támogatási igény hitelét rontja ugyanakkor, hogy a Fővárosi Önkormányzat saját közlekedési cégének költségeihez csupán 10 milliárd forinttal járul hozzá, amit ráadásul nem is az üzemeltetésre, hanem beruházásra ad (2-es metró felújítás, járműbeszerzés, pl. használtbusz-tender stb.). Magyarul a főváros semmivel nem járul hozzá ahhoz, hogy a buszok kigördüljenek a garázsból, a beruházásra adott összeget pedig egyszer sem emelte az inflációval arányosan.

A levélíró politikusok büszkén hangoztatják, hogy "ma már az utasok fizetik a költségek több mint 40%-át, amely sokkal jobb arány, mint ami a MÁV esetében tapasztalható." (Miközben természetesen az állami támogatás is az adófizetők pénzéből érkezik.)

A levélírók továbbá felvetik azt a régóta hangoztatott, jogos igényt, hogy a BKV is - a MÁV-hoz hasonlóan - a felhasznált gázolaj után fizetett jövedéki adót téríthesse vissza, ez 3,3 milliárd forintos pluszbevételt jelentene a cégnek (és kiadást az államnak).

Olcsóbb áramot a BKV-nak is

Ugyanígy felvetik azt is, hogy a BKV - nagyfogyasztóként, akárcsak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cége, a Motim Zrt. - az áramot olcsóbban kapja meg a Magyar Villamosművektől. A 20%-os, 2008-as áramárdrágulást 10%-kal mérsékelve, a BKV 1 milliárd forintot tudna megspórolni.

Így öszesen 14 milliárd forint többletpénzre számít az államtól a főváros, és további 4,5 milliárdot kér. Az összesen 18,5 milliárdból 15 milliárd forintot veszteségfinanszírozásra, 3,5 milliárdot beruházásra költenének.

Prága nem spórol a BKV-ján

A prágai tömegközlekedés messze nincs akkora bajban, mint a budapesti. A cseh főváros mérete és tömegközlekedési hálózata nagyjából összevethető Budapestével azzal a különbséggel, hogy Prágában nem jellemzők a lerohadt villamosvonalak, és jut pénz fejlesztésre is. 2006-ban a prágai BKV 497 millió koronát (kb. 4,9 milliárd forintot) kap az államtól, Prága önkormányzatától 5,4 milliárd koronát (kb. 54 milliárd forintot), EU-s forrásokból 111 millió koronát (1,1 mrd forintot). Saját bevételük 3,4 milliárd korona (34 mrd Ft), így összesen 94 mrd forintos a bevételi oldal, amit 2006-ban a kiadások 1 milliárd forintnyi koronával haladtak meg. 2006-ban Prágában a havi bérlet ára jóval alatta (460 korona, kb. 4600 Ft) volt a budapestinek, a két órányi utazásra szóló jegy pedig mindössze 200 Ft körül volt. A működő városi közösségi közlekedésben a finanszírozást általában egyharmad arányban a jegybevétel, egyharmad arányban a városi támogatás, további egyharmad arányban pedig az állami (tartományi) forrás biztosítja. Európában ugyanis régóta felismerték, hogy a közlekedés a gazdaság motorja, spórolni lehet rajta, de ennek kára a nemzetgazdaság szintjén hatványozottan jelentkezik.

"Ebben mind az államnak, mind a fővárosnak komoly mulasztása van" - jelentette ki az Indexnek a levelet ismerő Wintermantel Zsolt (Fidesz) fővárosi képviselő, a városüzemeltetési bizottság alelnöke.

Wintermantel szerint valóban vannak jogos igényei a fővárosnak, ilyen a Budapest közigazgatási határain túl közlekedő HÉV rendezetlen jogi helyzete, a jövedéki adó visszatérítésének igénye, az áramártámogatás kérdése és az inflációkövetés.

A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, lehetetlen állapot, hogy a főváros vezetése a BKV üzemeltetését - tulajdonképpen a rendszerváltás óta - mind kisebb mértékben támogatta, míg lassan eljutott addig, hogy egyáltalán nem ad pénzt a BKV működésére.

Wintermantel szerint ráadásul súlyos gond, hogy 2006 óta a BKV gazdálkodása átláthatatlan, "folyik ki a pénz". Az ellenzéki képviselő példaként az AAM-es tanácsadói szerződéseket hozta fel, illetve sejtetni engedte, hogy a 3 milliárdos tanácsadói szerződések csak a jéghegy csúcsai lehetnek. A BKV-nál a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján indult, még le nem zárult belső vizsgálat részeredményei ugyanis komoly pazarlásra engednek következtetni.

Mulasztott itt mindenki

"A BKV ma drágábban működik, mint lehetne, elég csak a botrányos ügyekre gondolni. A BKV működési vesztesége érdemben nem csökkent, semmilyen adat nem támasztja ezt alá. Tényleg volt egy 11 milliárd forint körüli megtakarítás az új menedzsment irányítása alatt, pl. elbocsátottak 1000 embert, de ezt a pénzt elköltötték megkérdőjelezhető célokra, a többi között tanácsadói szerződésekre" - mondta el az Indexnek Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának tagja, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője.

(A fővárosi politikusok által írt levélben valóban megemlítik, hogy az Antal Attila vezette menedzsment 2007 januárjában megkezdte stabilizációs és hatékonyságnövelő programját, ami 11,5 milliárdos megtakarítást jelentett a cégnek. Arról a nagyívű elképzelésről azonban nem tesznek említést, hogy a BKV-menedzsment 2007 elején még éppen tizenvalahány milliárdos megtakarítással ígérte elérni a nullszaldó állapotát. Azt azonban elismerik, hogy már most 15 milliárd forintra becsülik a BKV idei veszteségét.)

"Tény, hogy az állam nem növeli a támogatás összegét, de ugyanezt nem teszi meg a főváros sem, öt éve ugyanannyit, 10 milliárdot ad. Ez egy végtelenül álszent levél. Ne tegyünk úgy, mintha a főváros mindent megtett volna, ami tőle telik" - hangsúlyozta Vitézy.

"A városvezetés pénteken megtehette volna, hogy nem fogadja el a 2 milliárd forintos járatritkítási csomagot, de ennek ellenére jóváhagyták a tervezetet a sztrájk előtt 3 nappal, olajat öntve ezzel az amúgy is lobogó tűzre" - közölte Vitézy Dávid.

Több jel utal arra, hogy a BKV illetve a főváros vezetése ezúttal nem a sztrájk megakadályozására játszott. A járatritkítási csomagokat eddig ugyanis egyszer sem fogadta el Demszky Gábor főpolgármester, most először azonban igen.

Ezt a gyanút erősíti, hogy az őszi BKV-sztrájkkal kapcsolatos, sztrájkellenes hangulatú közlemények helyett most meglehetősen száraz, tárgyilagos hangnemben kommunikál a sztrájkkal kapcsolatban a közlekedés cég.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?