További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Azok az utasok, akiknek a sztrájk idején érvényes bérletük van, jogosan panaszkodhatnak, hogy ez előre kifizetett szolgáltatást önhibájukon kívül nem tudják igénybe venni. Kártérítésre ennek ellenére nem nagyon számíthatnak. Ha mégis, akkor is csak olyan mértékűre, amiért nem érdemes lépéseket tenni.
A BKV-sztrájk idején hoppon maradnak azok az utasok, akik bérletet váltottak, és most önhibájukon kívül nem használhatják az előre kifizetett szolgáltatást.
A sztrájktörvény szerint a lakosságot alapvetően érintő tevékenység esetén, amibe beletartozik a tömegközlekedés is, csak úgy lehet sztrájkot kezdeni, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. A jogszabály azonban csak azt írja elő, hogy az elégséges szolgáltatás mértékéről és feltételeiről a sztrájk előtt egyeztetni kell, megállapodni viszont nem kötelező. A kedden indult BKV-sztrájknál ez éppen így történt.
Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tavaly októberben jelentette be, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a 20 éve készült sztrájktörvény elavult, súlyos hiányosságai vannak, és ez hátrányosan érinti a munkaadók és munkavállalók közti konfliktusokban közvetlenül nem érintett állampolgárokat. Példaként említette, hogy a kárviselés szabálya nem polgárbarát a fel nem használható jegyek, bérletek esetében.
Az ombudsman megkeresésére az érintett minisztériumok úgy reagáltak, hogy a jelenlegi szabályozás alapvetően megfelelő, és egyébként is hiányoznak a sztrájktörvény módosításának politikai feltételei, hiszen kétharmados jogszabályról van szó. A két nagy parlamenti frakció se bólintott rá a törvénymódosítás kezdeményezésére: az MSZP szerint a munkaadóknak és a munkavállalóknak kéne megegyezniük, a Fidesz pedig nem ezt tartja az ország legnagyobb problémájának, így szerintük a téma nem időszerű.
Az utasok számára ez nem megoldás, a helyzet változatlan, az elégséges szolgáltatásról nincs megegyezés, azaz a BKV nem nyújtotta számukra a kifizetett szolgáltatást. A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) kérése, hogy hosszabbítsák meg a bérletek érvényességét annyival, ahány napig a BKV-sztrájk tart, jogszerűnek tűnik.
Megkérdeztük erről a BKV-t, kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ.
Jogi szakértők korábban arról tájékoztattak, hogy az utasok polgári pert indíthatnak az őket ért károk miatt, de valószínűleg csak a bérlet árával arányos kárpótlást kapnának: ha teljes árú bérletük van, akkor egy napért 313 forintot. Arra pedig kicsi az esély, hogy valaki ilyen kis összeg miatt pert indít a BKV ellen, a közlekedési vállalat így nincs is motiválva abban, hogy érdemben kezelje az ilyen jellegű panaszokat.