Horváth Csaba: Tarlós István egy despota
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Tarlós István nem főpolgármesterként viselkedik, hanem Budapest felszámolójaként, mondta lapunknak adott interjújában Horváth Csaba, a fővárosi közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője. A főpolgármester vezetési stílusáról szólva hozzátette, hogy Tarlós verbálisan demokrata, egyébként pedig egy despota, akit a fővárosiak 2014-ben nyugdíjba fognak küldeni.
Ön tavaly ősszel azt nyilatkozta, hogy nem szeretné, hogy Budapest a Mr. Smith-ek városa legyen. Az lett?
A Mr. Smith-ek világa azt gondolom, hogy nagyon is bejött. Az alkotmányozásnak hívott folyamatot például sok mindennek lehet nevezni, de nem egy olyan gondolkodásnak, ami az ország vagy Budapest sokszínűségét figyelembe venné. Ellenkezőleg, megpróbálja az uniformist, a mátrixbeli Smith ügynök által viselt fekete egyenöltönyt ráadni mindenkire, és aki nem illeszkedik ebbe a sorba, nem jár jól.
Úgy gondolja Tarlós István beleilleszkedik?
Beleilleszkedik igen. De azt, hogy ez okoz-e neki gyomorgörcsöket, nem tudom. Tarlós István nem úgy viselkedik és nem úgy cselekszik, mint ahogy lehetett volna rá számítani, ez egészen biztos.
Miért, ön mire számított?
Tarlós István magáról azt a képet adta el, hogy ő a saját kormányával is szembeszáll a budapestiek érdekében. Ezt várták volna a budapestiek tőle, és én is ezt vártam volna tőle. Ilyen polgármester volt Óbudán, vagabund, de a kerületiek érdekeiért bárkivel szembeszállt. Most ez megszűnt. Gyakorlatilag Tarlós István kiszolgálja ezt a fajta egyen-Fidesz vonalat, amelyben a város, mint egy felszámolandó vállalat szerepel a Fidesz terveiben, és Tarlós István ehhez asszisztál. Ha kell, az egészségügy felszámolásához, ha kell oktatás felszámolásához, ha arra van igény, akkor pedig a kultúra felszámolásához.
Ennek ellentmond némileg az a jó pár újságcikk, ami Tarlós István és a Fidesz szembenállásáról szólt. Ezek szerint számos konfliktusa volt fideszes alapemberekkel különböző ügyekben.
Ez egy álkonfliktus, ugyanis ő a legfőbb megmondóemberrel mindig lojális, és mindig elmondja, hogy neki Orbán Viktor az isten.
Orbán Viktor miniszterelnök és nem egyszemélyben a Fidesz.
Miniszterelnök, aki a fideszesek szemében az isteni kategóriába tartozik. Ugyanakkor ő az, aki megmondja, hogy mi legyen ténylegesen. Alatta ugyan veszekednek, vitatkoznak a fideszes politikusok, de az történik, amit ő akar. Tarlós István is egy katona, egy közkatona abban a hadseregben, amelynek egyetlen célja, hogy a Fidesz hatalmát bebetonozza. Ha ehhez az kell, hogy Budapestet meggyengítsék közigazgatási, közjogi értelemben, akkor meg fogják tenni. Annak ellenére, hogy a budapestiek nem ezért választották meg Tarlós Istvánt.
Még szinte el sem kezdődött az interjú, már élesen kritizálja az ország és a főváros vezetését. Ez a harcias attitűd a fővárosi közgyűlésben is tetten érhető a szocialisták részéről. Mennyire viszi el a hadakozás a testület munkáját, ahogy ezt más frakcióvezetők állítják?
Tarlós István ebben nagyon nem elegáns. Mert aki egy két és fél méterre megemelt pulpituson ül, azt gondolom, nem túl intelligens, ha onnan az erőfölényével megpróbál visszaélni, hogy mindig az övé legyen az utolsó szó.
Gyakorta úgy tűnik, mintha egyenesen kioktatná önt. Hogy viseli ezt?
Nem személyesen viselem ezt rosszul. A budapestiek nem biztos, hogy erre gondoltak, amikor Tarlósra voksoltak. Sokan azt gondolták, hogy egy kulturált, az ellenzék felvetéseire is nyitott demokrataként fog viselkedni, ahogy korábban Óbudán. Ennek csak verbális nyomait látjuk, de a tetteiben lesöpri az asztalról az ellenzéket. Ha rajtam múlt volna, én az első félévben nagyon kevés kritikát fogalmaztam volna meg a városvezetéssel szemben, de nem lehet szó nélkül hagyni, amit tesznek.
Például konkrétan?
Például amit az egészségügyben tesznek, az államosítás. Ezt sok mindennek lehet tekinteni, de szakpolitikai stratégiának semmiképpen. Mint ahogy a kultúra szétverése vagy éppen az oktatási intézmények felügyeletének elengedése is mind olyan lépések, ami felett az ellenzék nem hunyhat szemet. Csak a kórházak fejlesztésére több tízmilliárd forintot fordítottunk.
De hiszen az a pénz benne marad a kórházakban…
Az eddigi városvezetés ezt az ágazatot nagyon fontosnak tartotta. Szerintem az súlyosan Budapest-ellenes, hogy ezeket a kórházakat úgy akarják államosítani, hogy erre a fővárosiaknak nem lesz rálátása, és gyakorlatilag, mint ahogy a kormányzati előterjesztés erre rámutat, a kórházak kétharmadát be akarják zárni, a kórházainkat mint értékesíthető ingatlanportfóliót nevesítik. Tehát a helyzet az, hogy nem csak a budapestiek számara veszik el.
Ez is egy interpretáció. De mintha rémlene a Gyurcsány-kormány idejéből is egy kórházbezárási lépéssorozat.
Az állam öt évvel ezelőtt 165 kórházból mindössze ötöt zárt be, egyébként országos intézményeket. De a másik, ami nagyon fontos volt a korábbi vezetésnek, az az oktatás. Ebbe az ágazatba a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatokkal öntötte a pénzt. Sőt az elmúlt években korszerűsítettük a szakképzést.
Mintha egy-két fővárosi iskolabezárási hullám is felsejlene.
De az nem iskolabezárási hullám volt, még hogyha optikailag így is tűnt a laikus szemlélőnek, hanem integráció, ami egyben fejlesztést is jelentett. Amikor két félig kihasznált iskola egyesült, akkor a befogadó iskola minden esetben korszerűsítésen ment át. Kevesebb épületben ugyanannyi gyereknek magasabb színvonalú oktatást biztosítottunk. Ez megvalósult.
Akkor már hozzá sem kellene nyúlni a tökéletes oktatási rendszerhez?
Az intézményrendszer korszerű, de amit fejleszteni kell, az a minőségi együttműködés a munkaerőpiaci szereplőkkel. Nem mindegy, hogy valakinek 19 éves koráig van lehetősége arra, hogy kialakítsa azokat a képességeket, amik segítik az elhelyezkedésben, vagy most leszállítják 15 évre, és kilöknek a rendszerből több ezer gyereket, akik végleg elvesztik azt a lehetőséget, hogy ők a munkaerőpiac rugalmasan alkalmazható tagjai legyenek.
Tehát, ha jól értem, az a kritika lényege, hogy Tarlós István egy baltával lecsapott négy évet a tanulók életéből?
Tarlós István ehhez asszisztál. Nem főpolgármesterként viselkedik, hanem Budapest felszámolójaként.
Azaz ön szerint, ha Tarlós István tökös főpolgármester lenne, akkor beintene a kormánynak mind az egészségügy, mind az oktatás területén?
Pontosan. Mint ahogy azt is sérelmeztem, amikor a budapesti közösségi közlekedésnek egyébként évek óta járó támogatásért fővárosi kulturális intézményeket ajánlott fel cserébe az államnak. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy ha Tarlós Istvánnak valami nem számít, akkor a kultúra az. A mostani költségvetés radikális megszorításokat tartalmaz az oktatás, az egészségügy és a kultúra területén, Jól látszik, hogy sem a kultúra sem a humán szféra nem áll közel a mostani városvezetés lelkületéhez.
Én azért úgy emlékszem, hogy minden területen csökkent a kiadás, azzal az indokkal, hogy nincs pénz.
Ebben igaza van, tényleg megsarcoltak mindenkit. Bár volt egy-két terület, például az új Budapesti Közlekedési Központ, a Parking Kft., amivel bőkezűen bántak. Ami viszont tény, hogy a költségvetés tartaléka megnőtt. Mi korábban 4 milliárd forint tartalékot szoktunk hagyni a büdzsében, de ezt az új városvezetés megduplázta.
Az miért baj?
Ha nincs pénz, akkor nincs pénz. Ha meg van pénz, akkor nem biztos, hogy tartalékba kell tenni, és megvonni a rászorulóktól, pl. a közel 80 ezer bajba jutott lakásrezsi-díjhátralékot felhalmozott családtól, az iskoláktól, színházaktól, civilszervezetektől. Ráadásul a közgyűlés nemrég felemelte a tartalékot 20 milliárd forintra. Ha ennyi pénz van tartalékban, akkor biztos, hogy Tarlós István korábban nem mondott igazat azzal, hogy csődben van a város, hogy valóban olyan nagy a baj.
Az MSZP-frakció mostanában politikai performance-okkal is operál, például a "kidobott" uniós és fővárosi zászlókat visszahozták a közgyűlésre. Mintha direkt borsot akarnának törni a főpolgármester orra alá. Nem tartanak attól, hogy egyszer az asztalra csap?
Nem. Azért nem lett a zászlókból huzavona, mert az okosabb engedett. Mi voltunk, akik azt mondtuk, hogy viszünk a nagy zászló helyett asztali zászlót és ezzel megoldjuk a problémát. De nem intelligens városvezetői hozzáállás az, hogy ha valaki az unió zászlaját karhatalommal akarja kivitetni a teremből.
Nem tudatos ez a bosszantás? Mert úgy tűnik Tarlós István ugrik rá. Nem arra játszanak, hátha valakinek "leveri a szemüvegét"?
Nem az MSZP-frakción múlik, hogy lesz-e botrány vagy konfliktus. Ha Tarlós feldob egy labdát, nem lehet nem lecsapni. Tarlós István úgy viselkedik, mint egy teljhatalommal felruházott, hitelesen megválasztott főpolgármester, noha amit csinál, arra nem adtak, és nem adhattak felhatalmazást. Ha tudatosság van, akkor csak Tarlós Istvánnál lehet tudatosság, hiszen ő tematizál. Ő tör borsot a budapestiek orra alá, és ezt a borstörést mi nem hagyjuk szó nélkül.
Milyen borstörésre gondol?
Mint például az utcaátnevezések ügyét. Ha névtelen közterületet elneveznek egy vitatott, egyébként jobboldalhoz köthető emberről, azzal nem tudok azonosulni, de tudomásul veszem. Ennél súlyosabb és ostobább, hogy olyan terek is áldozatul estek, amik meghaladják Budapest kompetenciáját, mert névváltozásuknak szimbolikus vagy diplomáciai jelentésük van. Ilyen a Moszkva tér és a Roosevelt tér. Ha mi a népek barátságára törekszünk, és nem mellesleg azt szeretnénk, hogy az oroszok szállítsák továbbra is a gázt és kőolajat nekünk, akkor be kell tartani a diplomáciai játékszabályokat. Még a főpolgármesternek is.
Itt milyen szabályt kellett volna betartani?
Ha átépítették volna a Moszkva teret és ennek kapcsán nevezik át, akkor lehet hogy nem lett volna ilyen felhangja. Nem mellesleg akkor is kellett volna az orosz félnek valamit ajánlani cserébe. Tehát feleslegesnek és károsnak tartom a százmilliókba kerülő utca-, és térátnevezési projektet, amivel Tarlós nem mellesleg egy drága gumicsontot dobott a közvéleménynek, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy a városvezetés nem csinál semmit.
Van, akinek persze ez a gumicsont nem szúrja a szemét: az utcaátnevezésekről pont a múlt héten nyilatkozta a fővárosi Jobbik-frakció vezetője, hogy a jobboldalnak tett gesztusként értékelik. Nyilván Tarlós István a baloldal irányába ilyen gesztusokat nem tesz, de felügyelőbizottsági posztokat sok szocialista kapott. Többek között Brecskáné Nagy Mária, az MSZP pénztárnoka a fővárosi vagyonkezelő rt. felügyelőbizottságában ül.
Megtehette volna azt Tarlós, hogy csak a Jobbiknak ad pozíciót. Ennyiben a formális szándék tisztességes volt. Az igazság viszont az, hogy ezek a funkciók kiüresedtek. Nincs olyan közgyűlés, hogy Tarlós ne mondaná el, hogy ő a bizottságokat nem tekinti egyenrangú partnerének. A felügyelőbizottságok, közgyűlési bizottságok elméletben nagyon fontos feladatokat töltenek be. De én azt látom, hogy nagyon sok funkció kiüresedett, ami az ellenőrzést tartalmi mélységében engedné, így korlátozva van az ellenzék legfőbb munkája. Tehát Tarlós István verbálisan demokrata, egyébként pedig despota.
Úgy értékeli, hogy ezek a gyakran jó pénzzel járó fb-pozíciók a nesze semmi, fogd meg jól kategóriába tartoznak?
Látványpékség. Ezért cserében egyébként nagyon sok hatáskört kért a közgyűléstől, például a személyi, cégvezetői kinevezések a gazdasági társaságokba. Ugyanakkor két kinevezettnek nagyon gyorsan, gyanús körülmények között már távozniuk kellett.
Losonczy Pál, a fővárosi Jobbik-frakció vezetője azt mondta önről, hogy a stílusa egy kocavadászra emlékezteti: lövi az üres eget, hátha egy madár belerepül az egyik golyóba. Azaz sokat markol, keveset fog. Mi volt az a téma, amit a szocialisták az elmúlt 8 hónapban jól meg tudtak fogni és sikeresen elmondani a véleményüket róla?
De mi a siker kritériuma?
Szerintem, ha például sikerül egy rossznak gondolt tervet megakadályozni.
Igen ez valóban jó lenne, de abban a testületben ahol a kormányzó erőnek a jobbikkal együtt közel kétharmada van, ott igen nehéz ezt a helyzetet megoldani. Az én sikerkritériumom az, bár a végeredmény szempontjából ez még sokat nem hoz a konyhára, hogyha a politikai kommunikációnk a budapestiek, akár pedagógusok, szülők, vagy éppen az utcaátkereszteléssel egyet nem értő fővárosiak egyetértését vívja ki. Ez annyit jelent, hogy jó irányba politizálunk. Ami ezzel párhuzamosan szintén fontos, az alternatíva megmutatása, hogy lehet jobb válaszokat is adni. A politikai siker inkább 2014-re várható, amikor ezt a jelenleg is rosszul teljesítő városvezetést a budapestiek nyugdíjba fogják küldeni.
Ön egyébként továbbra is készül a főpolgármester-jelölti vagy főpolgármesteri szerepre?
Igen, készülünk arra, hogy a város valódi problémáira megoldásokat adó csapatként vezessük Budapestet. Minden nap dolgozunk azért, hogy a választók 2014-ben velünk váltsák le a Fideszt.