Tarlós: Létezik hajléktalanbűnözés
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Tarlós István nem hóhér, létezik hajléktalanbűnözés, közlekedési adót akar a főváros, ezek voltak a legerősebb mondatai annak a sajtótájékoztatónak, amelyen a főpolgármester bemutatta a ciklus első 10 hónapjának eredményeit összefoglaló, úgynevezett Zöld könyvet.
Nem hóhér vagyok, hanem főpolgármester, mondta Tarlós István azzal kapcsolatban, hogy nem említ neveket sem a korábban kiadott, a múlt örökségeit tartalmazó Fehér könyvben és a tájékoztatón bemutatott Zöld könyvben sem. Az erről a helyről letölthető Zöld könyv Tarlós István elmondása szerint arról szól, hogy mi az, amit az új városvezetés elért az elmúlt tíz hónapban.
A 26 oldalas, inkább füzetre emlékeztető kiadvány területek szerint tagozódik. A pénzügyi részből megtudható, hogy az előző városvezetés egy stratégia nélküli, rendezetlen ügyekkel és beárazatlan kockázatokkal teli, pénzügyi válsághelyzetben levő Budapestet hagyott örökül. Ezen az új vezetés a gazdálkodási fegyelem helyreállításával és átfogó "priorizáláson alapuló" költségcsökkentéssel segített. A városüzemeltetés átalakításával pedig 4,5-5 milliárd forintot spóroltak.
Több azonnali beavatkozást igénylő ügy volt, ebből az Alstom-szerződés módosítását abszolút sikerként értékeli a kiadvány. Egyelőre birkóznak még a Közraktárak (CET) projekt problémáival. Ez a beruházás a könyv szerint egyrészt nem éri meg a fővárosnak, másrészt pedig csúszik az átadása. Káosz, rendetlenség, fejetlenség és sok hiba jellemezte a Budapest Szíve programot is, ám ebben az esetben már arról lehet beszélni, hogy a "megfelelő mederbe terelték a folyamatokat".
Újabb front lehet a főváros és a kerületek között az, hogy a kerületek többsége magasról tett arra a törvényi kötelezettségére, hogy az értékesített önkormányzati lakások bevételeiből be kellett volna fizetni egy részt a fővárosi önkormányzat számlájára is.
A Zöld könyv ismertetésekor nagyobb kitérőt a szociális program alfejezeteként feltüntetett hajléktalan-problémánál tett a főpolgármester. Hogy érzékeltesse: a kérdés nemcsak szociális, hanem rendészeti probléma is, kijelentette, hogy "létezik hajléktalanbűnözés".
A csepeli hajléktalantanyán történt gyilkosságokra célozva közölte: mára a hajléktalanok radikalizálódtak. Kiemelte azonban, hogy nem az erdőbe zavarták a hajléktalanokat az aluljárókból, mint azt néhányan állítják, hanem szállást és munkát kínálnak nekik. Idén három épületet újítanak fel hajléktalanszállónak.
Fejlesztések címén két korábban elkezdett, de hamarosan befejeződő nagyberuházást említ a kiadvány: a Margit híd rekonstrukcióját, valamint a Városligeti Műjégpálya átépítését. Szó van ezek mellett még a Széll Kálmán tér megújításáról, és a Római part árvíz-védelmi művének megépítéséről is
Lehetséges új bevételi forrásként nevezte meg Tarlós István a közlekedési adót. Ez a gépjárműadót váltaná fel, azzal a különbséggel, hogy az adóbevételek nem a kerületi önkormányzatokhoz, hanem a központi költségvetéshez folynának be, ahonnan azt részben visszaosztanák a fővárosi önkormányzatnak, elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztésére.
Ha kíváncsi arra, hogyan értékelte interjúsorozatunkban az új városvezetés első 10 hónapját a fővárosi közgyűlés négy frakciójának vezetője, akkor az LMP-s véleményért ide, a jobbikos értékelésért ide, a szocialista verdiktért ide, a fideszes álláspontért pedig ide kattintson.