Kiszivárogtak a Hagyó-per vallomásai

Kiszivárogtak az elmúlt napokban a Hagyó-per első- és másodrendű vádlottjának, Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettesnek és Mesterházy Ernőnek, Demszky Gábor tanácsadójának teljes, bíróság előtt tett vallomásai. Az elmondottakban Hagyó felfedi, kit hívtak szerinte eredetileg "nokiás-embernek", Mesterházy pedig arról panaszkodik, hogy a rendőrök azzal zsarolták: ha terhelő vallomást tesz Hagyóra és Demszkyre, akkor elengedik.

Hagyó Miklós részletesen, 112 oldalon, 11 fejezetben összegzi ártatlanságát a BKV-ügyben. Ide kattintva letölthető teljes vallomásában kitér a főpolgármesteri hivatal és a közműcégek adminisztratív ismertetésére, és sorba veszi a vádpontokat.

Alapérve, hogy nem lehet a megkötött kommunikációs szerződésekre azt mondani, hogy szükségtelenek voltak, mert a BKV-nak is szüksége volt népszerűsítésre. Emellett hozzáteszi, hogy a vádpontokban felsorolt cégek többségét, vagy azok vezetőit nem, illetve alig ismerte.

A zsarolási és vesztegetési váddal kapcsolatban tagadja, hogy évi 15 milliót kért volna Balogh Zsolttól, a BKV korábbi megbízott vezérigazgatójától (egyébiránt az ügy negyedrendű vádlottjától). Arra külön kitér, hogy a Hévízi tóban úszva nem nyugtázhatta a pénz megérkezését, hiszen fiatal korában épp a Hévízi tóban érte egy olyan traumatikus élmény, ami miatt azóta természetes vizekben nem úszik.

Hagyó a nokiás-doboz használatával kapcsolatban felvázolja azt is, vajon Balogh Zsoltnak honnan jöhetett az ötlete a szó használatára: "2009. szeptember 25-én a 168 óra című hetilapban Mit tud Hagyó Miklós? címmel olyan írás jelent meg, amelyben az újságíró fél évvel az ominózus nyilatkozat megjelenése előtt, IV. rendű vádlottat, mint nokiás Baloghot említi meg. (Szó szerint azt írja, hogy ő – mármint én, Hagyó Miklós – a BKV élén látni a nokiás Baloghot szerette volna.)"

A volt főpolgármester-helyettes ártatlansága igazolására egy Füst Milán idézetet is bevet: "Az igazat hiszik el a legkevésbé, ami természetes is. Lévén az oly fantasztikus olykor - a leghihetetlenebb. Amit semmiféle képzelet nem tud kitalálni." - közli.

Mesterházy Ernő sokkal rövidebb és lényegre törőbb vallomásában az az új elem, hogy a rendőrségen nemcsak Hagyóra, hanem Demszky Gábor volt főpolgármesterre is terhelő vallomást kellett volna tennie, ha szabadulni akart.

Vallomásában leszögezi: "Meggyőződésem, hogy gyanúsításomnak és fogvatartásomnak törvényes oka nem volt, az kizárólag a politikai szerepvállalásom ellehetetlenítését és egzisztenciám, jó hírnevem tönkretételét szolgálta." Mesterházy az ide kattintva letölthető teljes vallomásban ártatlanságát hangoztatja és kéri a felmentését mindkét vádpont alól.

A vád

Abirtokunkba került, erre a linkre kattintva letölthető vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januártól 2008 augusztusig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. A volt politikust folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, kétrendbeli vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, hivatalos személyként elkövetett zsarolással, 14 társát pedig elkövetőként, felbujtóként vagy éppen bűntársként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják.

Hagyó eszerint beosztásából adódó befolyásával visszaélve, jogsértő utasításokkal részt vett egyes cselekményekben, másrészt olyan környezetet alakított ki, amelyben bizalmas munkatársai nélküle is képesek voltak az érdekeinek megfelelő döntéseket hozni, utasításokat adni, azokat a BKV vezetői felé közvetíteni. Az utasításokat A. Attila, a BKV volt vezérigazgatója és helyettesei hajtották végre, vagy maguk is utasították beosztottjaikat azok végrehajtására.

Az ügyészség szerint Hagyó úgy tekintette a BKV-t, mint önkormányzati tulajdonban levő céget, hogy az kifizetőhelyként szolgál az ő személyes és politikai kiadásaira. Erre olyan nehezen ellenőrizhető kommunikációs-, marketing-, reklám-, vagy tanácsadói szerződéseket használtak fel, amelyek megkötése politikai, baráti, vagy gazdasági szívesség keretében történt, a BKV gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyva.

Az egyes vádlottak által okozott vagyoni károk listáján A. Attila volt vezérigazgató az éllovas, 1,38 milliárd forinttal, őt követi volt helyettese B. Zsolt 926 millió forinttal, a harmadik pedig Demszky Gábor volt főpolgármester volt főtanácsadója, M. Ernő, 751 millió forinttal. Hagyó Miklósnak 168 millió forintos károkozást róttak fel. (A fenti kárértékek nem összeadhatók, mert átfedésben vannak, a szumma vagyoni kár 1,49 milliárd forint.)

Az ügyészség 13 vádlott esetében börtönbüntetést, két esetben pedig felfüggesztett börtönt kér. A vád túlnyomó része tanúvallomásokra épül, mint bizonyítási eszközökre.