Ki vezetné a BKV-t, és hova?

A BKV vezérigazatójáról a pályázati kiírás szerint egy háromtagú bizottság állít fel sorrendet a jelentkezők között. A bizottség tagja Somlyódi Csaba, MSZP, a Gazdasági Bizottság elnöke, fővárosi képviselő, Tóthfalusi György, SZDSZ, a BKV Igazgatóságának elnöke, volt fővárosi képviselő és Kerényi László Sándor a Fővárosi Önkormányzat Közlekedési Ügyosztályának vezetője.

A kialakult sorrend alapján azonban már a főváros gazdasági bizottsága dönt – a fővárosi képviselőkből álló bizottság pedig elvileg akár figyelmen kívül is hagyhatja a pályázatot értékelő bizottság döntését. A gazdasági bizottság ebben a ciklusban alakult, az ellenzék által sokszor támadott „szuperbizottság”, mely az összes fővárosi cég tulajdonosaként jár el: kirúg és kinevez vezérigazgatókat, dönt a fizetésükről és számos más, nem kevésbé fontos gazdasági kérdésről. A Fővárosi Közgyűlés koalíciós többsége azért adta át ezen jogokat a 13 fős bizottságnak, mert a közgyűlésben mindössze egyfős többség itt - a bizottsági helyek ügyes elosztása nyomán - 3 fős. Míg a Közgyűlésben 34:33 a kormánypárti és ellenzéki képviselők aránya, addig a tulajdonosi döntéseket hozó Gazdasági Bizottságban az arány 8:5.

Nézzük, kik pályáznak szerintünk!

Balogh Zsolt

Jelenlegi munkakör: megbízott vezérigazgató, BKV Zrt.

A BKV megbízott vezérigazgatója alig egy éve dolgozik a BKV-nál, az Akácfa utca történetének egyik leggyorsabb karrierjét tudja maga mögött. Baloghot Antal Attila hozta, és beruházási irodavezetőből néhány hónap alatt műszaki vezérigazgató-helyettes, majd Antal távozása alatt megbízott vezérigazgató lett. A távközlési területről, majd a II. kerületi önkormányzattól érkezett Balogh Zsolt neve a botrányos tanácsadói szerződések, a használtbusz-tender előkészítése körül és számos más, az elmúlt hónapban kipattant botrányban felmerült. A szükséges felsőfokú végzettség hiányában a pályázat eredménytelenségében érdekelt Balogh Zsolt a használt buszok áráról tett ominózus elszólásával vált először híressé. Vezérigazgatósága alatt többször ignorálta a felügyelőbizottság határozatait, például azt is, amely a használtbusz-tender miatt Regőczi Miklós kommunikációs vezérigazgató-helyettes menesztésére (lefokozására) is alapot adott. Kirúgta viszont Somodi Lászlót, a cégvezetés egyetlen szakemberét, aki most bíróságon vesz elégtételt. Műszaki vezérigazgató-helyettessége kudarcnak nevezhető: a BKV felügyelőbizottsága épp múlt pénteken hívta fel a figyelmet a BKV járműveinek drámai műszaki állapotára.

Regőczi Miklós

Jelenlegi munkakör: kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes, BKV Zrt.

Az MSZP-SZDSZ volt székesfehérvári képviselője és Warvasovszky Tihamér szocialista székesfehérvári polgármester volt kampányfőnöke, illetve számos kisebb-nagyobb cég tulajdonosa. A korábban sokak szerint vezérigazgatói ambíciókat dédelgető vezérigazgató-helyettes a pályázati kiírás több pontjának nem felel meg, Balogh bukása és a pályázat eredménytelensége esetén azonban lehet még esélye. Regőczi Antal Attilával érkezett a BKV vezetésébe, azonban Hagyó Miklóssal ápolt bensőséges baráti kapcsolatai miatt mindig is nagyobb befolyásúnak tartották a vezérigazgatónál.

A BKV körüli botrányok Magyarország egyik legtöbbet megjelenő kommunikációs közszereplőjévé tették, ami már a politikusoknak is szemet szúrt, ezért néhány hónapja már csak háttérből irányítja a BKV kommunikációját. Kommunikációs tevékenységének csúcspontja a használtbusz-tender ügyében tett naponta ellentétes nyilatkozatai voltak, melyek közül a legelhíresültebb, „Antal Attila fia nem állt alkalmazásban” mottójú TV2-nek adott nyilatkozata. A használtbusz-tender nyomán a BKV felügyelőbizottsága elmarasztalta a cég kommunikációját és személyi konzekvenciák levonását kérte, Regőczi azonban még mindig a helyén van.

Az éjszakai járatokra érvényes és a VEKE által élesen támadott drágább éjszakai jegy bevezetése, az SMS-jegy kudarca, az új 30 napos bérlet bevezetése körüli botrányok és a pénztáraknál kígyózó sorokból kerekedett balhé szintén mind Regőczi nevéhez köthetők. Tanácsadói szerződései nagy vihart kavartak. Ingatlanügyletei, a kocsiszínek FB által elutasított eladása és három, a BKV által alapított kft.-ben (reklám, biztonsági és ingatlangazdálkodási cégek) betöltött ügyvezetői posztja miatt szintén érték támadások.

Aba Botond

Jelenlegi munkakör: személyközlekedési igazgató, Regionális Közlekedésszervező Iroda

A BKV-t 1993-tól 2006 végéig vezető Aba Botond ma a partvonalról, a lényegében kiszervezett minisztériumi főosztálynak tekinthető Regionális Közlekedésszervezési Iroda (RKI) éléről figyeli a BKV-nál zajló eseményeket. Joggal lehet büszke magára: a sokat támadott és valóban sokat is hibázó Aba idején negyedannyi botrány és működési zavar nem volt a BKV körül, mint napjainkban. Az Aba-féle BKV működéséről szóló cikksorozatunknál jobban ma sem tudnánk leírni a BKV akkori működését: kiskirályságok hálójában vergődő, pazarló, de legalább a sok évtizedes változatlanság során kialakult működő rutinok alapján eldöcögő cég volt a BKV.

Aba Botond tizenhárom éve alatt összesen nem rúgtak ki a BKV-tól annyi vezetőt, mint az elmúlt egy évben. Noha közvetlen alárendeltjeit eltávolították a cégtől, az alatta szolgált „második vonal”-ból még nagyon sokan vezető beosztást töltenek be. Technikailag tehát képes akár azonnal átvenni a cég vezetését. Aba mindent tud a BKV és a 4-es metró beruházás viselt dolgairól, ezek az információk pedig igen értékesek. Évtizedek alatt felhalmozott kapcsolati tőkéjét nem szabad lebecsülni, idén a MÁV-Start Zrt. felügyelőbizottságának elnöke lett, azaz megkezdte a visszakapaszkodást. Értesüléseink szerint tanult a leváltása körüli helyzetből, és intenzíven próbálja megszerezni a jobboldali ellenzék támogatását is, miközben igen jó kapcsolatokat ápol a „régi” fővárosi szocialistákkal. Esélyeit rontja, hogy Demszky Gáborral nagyon megromlott a viszonya; a főpolgármester a 2006-os nyerési esélyeit erősen veszélyeztető Combino-botrányt még mindig nem felejtette el neki. Aba a szakszervezetek támogatását is könnyen megszerezné: vezetése idején nem voltak jellemzőek a sztrájkok, a BKV dolgozók Regőcziék által sokat támadott bőséges juttatási csomagját Aba idején tudták kiharcolni.

Devecz Miklós

Jelenlegi munkakör: álláskereső

A vezetői pályafutását a Flextronics vezérigazgatójaként kezdő Devecz Miklós szakmai pályafutását a MÁV személyszállítási igazgatójaként alapozta meg, de onnan eltávolították. Pályafutását a 4-es metró számos állomását és az M0-s északi hídját is építő kivitelező cégnél, a Hídépítőnél folytatta, a nemrégiben történt tulajdonosváltás után azonban a vezérigazató-helyettest menesztették a kivitelezőcégnél. A MÁV-nál Devecz nevéhez köthető a keleti országrészben máig működő, Svájcban kitalált ütemes menetrend bevezetése, ami nemcsak járatsűrítést, hanem kiszámítható vonatközlekedést is jelentett. Az Index információi szerint beadja a pályázatot a BKV vezérigazgatói székére, amit szakmai értékelés alapján lenne is esélye elnyerni. Politikai kapcsolatrendszere nem igazán ismert, a MÁV-nál SZDSZ-esnek tartották, azonban ez sohasem igazolódott be. Bizonyos azonban, hogy főleg a MÁV-hoz kötődő MSZP-s körök nagyon nem szeretik. A budapesti politikában személye jórészt ismeretlen.

Futó Sándor
Jelenlegi munkakör: Tóthfalusi György igazgatósági elnök koordiánációs tanácsadója, az elektronikus jegyrendszer projektvezetője, BKV

A BKV-nál néhány héttel ezelőtt feltűnt új arc mára a közlekedési cég egyik legbefolyásosabb embere. A bankvilágból érkező Futó Sándor Tóthfalusi György SZDSZ-es igazgatósági elnök tanácsadójaként kezdett, de gyorsan megkapta a BKV egyik régóta vergődő, de sokmilliárdos informatikai projektjét, és beköltözött Antal Attila vezérigazgató korábbi irodájának tárgyalójába. Futónak erős politikai hátszele van, szakmai ismeretei azonban nem túl mélyek. A már vele érintkezésbe került BKV-sok szerint a tömegközlekedést igazán nem ismeri, csak általános üzleti szemüvegen át nézi a közlekedési cég ügyeit – ez pedig a tapasztalatok alapján nem sok jót jelent. A szocialisták feltétlen támogatását nem élvezi: Balogh Pál szocialista képviselő legutóbb a felügyelőbizottság pénteki ülésén érdeklődött a vezérigazgató korábbi irodájának használata felől. Ha beadja a pályázatot, a három bíráló közül az egyik nagy valószínűséggel őt fogja az első helyre tenni. Futó akkor is befuthat, ha a pályázat eredménytelen. Napvilágot látott ugyanis az az elképzelés is, miszerint Futó és Tóthfalusi felosztanák egymás között a céget, Tóthfalusiból elnök-vezérigazgatót csinálnának, Futó pedig továbbra is nagy hatalmú tanácsadóként vinné az ügyeket. Ezt a forgatókönyvet több forrásunk is cáfolta, és a Hagyó-stáb lejáratási szándékának titulálta.

Hatvani Szabó János
Jelenlegi munkakör: saját tanácsadócég

A 90-es években az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) ügyvezető igazgatójaként tevékenykedő, és az állami privatizáció levezénylésében közreműködő Hatvani Szabó János az utóbbi években a háttérbe vonult. Több városházi forrásunk is megerősítette, hogy Hagyó Miklós elsőszámú bizalmasaként és üzleti partnereként Hatvani irányítja a BKV-nál zajló folyamatok tekintélyes részét. Az ő nevéhez kötik Gyarmati Zoltánt, a teherforgalmi behajtási díjakat szedő Parking Kft. igazgatóját és információink szerint Hatvani vitte a céghez a BKV szinte összes vezetőjét: Antal Attilát, Balogh Zsoltot és Regőczi Miklóst is. Bár nem valószínű, hogy a háttérből az első sorba lépjen, ha nem találnak megfelelő jelentkezőt, aki elvállalna a BKV vezetését, még ez sem kizárt.

Kocsis István

Jelenlegi munkakör: MÁV-Start igazgatósági elnök

Kocsis karrierje a Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottságának tagjaként indult, ahonnan Latorcai Jánossal való ismeretségének köszönhetően a KDNP-s politikus ipari minisztersége idején helyettes államtitkár volt. A privatizáció egyik vezéralakjaként később a Horn-kormány alatt az ÁPV vezérigazgató-helyettese, majd 1996-tól vezérigazgatója lett, ahol végrehajtóként irányította az állami vagyon eladását. Kocsis István írta alá a Tocsik Mártával kötött, később nagy botrányt kiváltott szerződést is. Jó kapcsolatot ápol Csányi Sándorral, aminek következtében 1997-ben az OTP igazgatótanácsának is tagja lett, 2001 óta pedig tulajdonostárs a Csányi Pincészetben.

Kocsis két évvel az energetikai privatizáció lezárulta után került az RWE német energiaipari cég kötelékébe, az Orbán-kormány időszakát nagyrészt Németországban vészelte át. 2002-ben a második MSZP-SZDSZ kormány nevezte ki Kocsis Istvánt ismét fontos állami pozícióba: 2005-ig a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója volt, vezetése alatt történt a 2003-as súlyos üzemzavar az atomerőmű kettes blokkjában. Kocsis később az Magyar Villamos Művek vezérigazgatója, a villamosmű vezetésében azonban számos alkalommal került konfliktusba Kóka János akkori gazdasági miniszterrel, az árampiaci liberalizáció miatt.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök végül idén mentette fel Kocsis Istvánt, majd a kisebbségi kormány felállása után került képbe Kocsis a közlekedési szektorban. A MÁV-Start igazgatósági elnöksége után sokan a BKV vezérigazgatói székébe leginkább esélyes jelentkezőnek tartják, bár akadnak ellenlábasai. A városházi információink szerint, bár Kocsis tűnik a legvalószínűbb befutónak, Hagyó Miklós köreinek nem tetszik Kocsis István kiszemelése. Közlekedési múlt híján a válságban lévő és szinte minden vezetői szinten szakemberhiánnyal küzdő BKV vezetése nagy kihívás lenne Kocsis számára. Kocsis hiú ember, nem szíveli, hogy pályáznia kell, jobban esne neki, ha személyes felkérés alapján, csak vele tárgyalnának. Éppen ezért a pályázat eredménytelensége esetén is esélyes.

Somodi László

Jelenlegi munkakör: munkanélküli

Az összes jelölt közül talán ő ismeri a legjobban a BKV-t, hiszen tíz éven át dolgozott a budapesti közlekedésben, és Aba Botonddal ellentétben az elmúlt egy évet is belülről nézte végig. Somodi igazi közlekedésbarát, menetrendkészítőként kezdte pályafutását a BKV-nál, de buszt is vezetett hobbiból. Osztályvezetőként, majd a Főpolgármesteri Hivatal közlekedési ügyosztályának egyik vezetőjeként dolgozott, végül Antal Attila – sokak szerint a VEKE támogatását elnyerendő – nevezte ki a BKV közlekedési vezérigazgató-helyettesi posztjára 2007 márciusában. Somodi rövid idő alatt a BKV legnagyobb igazgatóságának vezetője lett: hozzá tartozott az összes járművezető és forgalmi dolgozó. A botrányok 2007 őszéig kerülték el, amikor Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes politikai programmá emelte a járatritkítást és a paraméterkönyvben foglalt teljesítmény csökkentését.

Az alapvetően Regőczi és Antal által képviselt programhoz eleinte Somodi is csatlakozott, bár egy idő után nagyon forróvá vált a talaj a vezérigazgató-helyettes körül. Somodi mindvégig próbálta szakmaiságát megőrizni, és bár végrehajtotta a különböző járatritkítási forgatókönyvekre vonatkozó megrendeléseket, igazán lelkes soha volt ezek iránt. Menesztését végül az okozta, hogy az egyik kereskedelmi híradóban „kizártnak” tartotta a járatritkítások bevezethetőségét, és szakemberek bevonásával egy új, utasközpontú paraméterkönyv előkészítését kezdte meg, amit végül 2008. augusztusában be is fognak vezetni. Somodi szakember, nem kötődik politikához, pártokhoz vagy pártemberekhez. Bár a szakmai szempontok miatt jó választás lenne, csak akkor nyerhet, ha Demszky Gábor úgy dönt, szakembert akar a cég élén látni, aki képes azonnal működtetni a vezetésében megroggyant céget, és ebbéli szándékával legyűri Hagyót. Somodi csak akkor felelhet meg a városvezetésnek, ha a BKV stabilizációja és a választásokig hátralévő időben botránymentes működése a cél. Ha nincs ilyen szándék, akkor egy szakember esélytelen.

Sziráki Pál
Jelenlegi munkakör: vezérigazgató, Jászkun Volán Zrt.

A Jászkun Volán vezetője a Nógrád Volántól érkezett Antal Attila által megkezdett sorba illene. Sziráki Antal egyik fő tanácsadója volt a BKV-nál már eddig is, a közlekedési cég ügyeit belülről ismeri, és jó kapcsolatokat ápol az Antal Attilát hozó és Hagyó Miklóshoz köthető Hatvani Szabó Jánossal is. A buszos szakma minden trükkjét ismeri, nem okozna gondot neki egy jóval nagyobb buszflotta menedzselése sem. Rossz nyelvek szerint a Nógrád Volán talpraállítása is inkább a Volánosok között nagy befolyású Szirákinak köszönhető, mint Antal Attilának. A BKV teljesítményének 60 százalékát kitevő kötöttpályás közlekedéssel kapcsolatban azonban nincs semmilyen tapasztalata. Jó cégvezetőnek tartják, azonban ilyen méretű céggel még nem volt dolga, az apparátussal könnyen úgy járhat, mint Antal Attila.

Dancs Gábor

Jelenlegi munkakör: a közösségi közlekedés tanácsnoka, Városháza

Dancs Gábor maga jelentkezett be a vezérigazgatói posztra Antal Attila bukása után. A fiatal liberális politikus tagja a BKV felügyelőbizottságának, és jól ismeri a BKV-nál zajló eseményeket, a Városházán Hagyó Miklós egyik legfőbb ellenlábasának tartják. Dancs Demszky brüsszeli munkatársa volt rövid EP-képviselősége idején, majd a Főpolgármesteri Kabinetirodának volt helyettes vezetője. 2006-ban került be a Fővárosi Közgyűlésbe, tagja a közlekedési ügyekben illetékes városüzemeltetési és környezetgazdálkodási bizottságnak, és tagja a vezérigazgatói posztról döntő gazdasági bizottságnak is. A BKV-nál az elmúlt egy évben zajló folyamatokat számos esetben illette kritikával, és ő volt Regőczi Miklós "lefokozásának" egyik szószólója és kezdeményezője is, a gazdasági bizottságban javaslatára intette a tulajdonos "konzervatív kommunikációra" a közlekedési céget, persze hatástalanul.

Dancs közlekedési tanácsnoksága inkább csak informális hatalmat jelent, minden közlekedéssel kapcsolatos hatáskört Hagyó Miklós tart magánál. Egy kivétel volt ez alól: 2008 tavaszán Hagyó Miklós látva a járatritkítási tervek elleni egységes fellépést és ellenállást, Dancs Gáborra ruházta a paraméterkönyvvel kapcsolatos egyeztetési feladatokat. A liberális tanácsnoknak több se kellett: még aznap délután sajtótájékoztatón állította le a járatritkítások előkészületeit. Demszky Gábor végül is mindkettejüket megrótta: Hagyó Miklóst azért, mert szabadulni akart a kínossá vált feladattól, amit egyébként csak magának köszönhetett; míg Dancs Gábort azért, mert azonnal leállította a járatritkítások előkészületeit. Sokak szerint Dancs lépése után nem tudott már helyreállni a folyamat, és ekkor vált végérvényessé, hogy Budapesten nincs támogatottsága a Hagyó Miklós által elképzelt drasztikus járatcsökkentésnek.

Dancs vezérigazgatói ambicióit egy főpolgármesteri kabinetülésen Demszky Gábor letörte, ettől függetlenül előfordulhat, hogy a pályázat eredménytelensége esetén még előkerül a liberális politikus neve. Ugyanakkor a jogász végzettségű és ügyvédként is tevékenykedő Dancs Gábor ezt a kört nem nyerheti meg: végzettsége nem felel meg a jelenlegi pályázati kiírásnak.

Antal Attila

Jelenlegi munkakör: állás nélkül

A BKV 2007-ben kinevezett és 2008-ban megbukott vezérigazgatója némi pihenés után akár vissza is térhet: a pályázati kiírásnak Antal mindenben megfelel. A Főtaxit irányító, majd az Est Taxit bukásba vezető, végül a Nógrád Volánt irányító Antal Attila ellentmondásos vezető volt a BKV-nál. Kétségtelen tény, hogy belefogott az Aba Botond alatt több mint egy évtizeden át szinte változatlan szervezet átalakításába, és próbálta viszonylag kiegyensúlyozottan irányítani a céget. Megtakarítási programja nem járt sikerrel: a 11 milliárd forintos megtakarításról a BKV felügyelőbizottsága mondta ki, hogy nem látja alátámasztottnak. Mindenkinek azonban nem tudott megfelelni: Hagyó Miklós kézivezérlése és az ajándékba kapott, kommunikációs hibákat sorra halmozó Regőczi Miklós tevékenysége feloldhatatlan ellentéteket hozott a szakszervezetekkel, a közvéleménnyel, az ellenzékkel, illetve a VEKE-vel is. A BKV nullszaldóssá tételének kudarcát követő járatritkítási botrányt Antal még talán túlélte volna, a 2,5 milliárd forint értékben megkötött tanácsadói szerződések és végül a fiát alkalmazó Alfabusz Kft.-re kiírt használtbusz-tender után azonban kénytelen volt lemondani. Egészségi állapota megromlott, hetekig kórházban is volt, azonban az elmúlt hónapokban volt ideje pihenni, és láthatta, hogy a BKV csak tovább romlott nélküle. Ha emiatt esetleg kedvet kapott a visszatéréshez, nem lesz könnyű megnyernie magának Demszky Gábor támogatását.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!