Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Budapest cikkek
-
A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten - Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Kedden adták át ünnepélyesen és nagy politikai csinnadrattával az ország legnagyobb folyami hídját, a Megyeri hidat, ami nemcsak Budapest, de az egész ország egyik 21. századi jelképévé válhat, olyan meghatározó tájelemmé, ami alapján könnyen azonosítható a hely akár egy fotóról is.
A valójában öt hídból álló hídegyüttes nem csak a leghosszabb, de egyben a legnagyobb felületű hídja is hazánknak. Az ötből a legnagyobb elem a 87 514 négyzetméterével és 590 méteres hosszával a Nagy Duna-ágon átívelő híd. A két A betűt formázó pilonnal és az országban először itt alkalmazott ferdekábeles technológiával épített híd, közel 52,4 milliárd forintba került - a keddi pogácsás, protokollos átadásra-átvételre is ennek közepén került sor.
A híd elkészültének örömére maga Gyurcsány Ferenc jelentette be, hogy egész októberben esti díszkivilágításban lehet gyönyörködni a hídban - "és ennek a villanyszámláját is a kivitelező fizeti".
Egyszer - az építkezés finisében - már volt szerencsénk a körülbelül nyolcvan méter magas pesti oldali pilon tetejéről, illetve a félkész pályatestről körülnézni, és már akkor sem tudtuk igazán véka alá rejteni tetszésünket. Most az éjszakai csillogásra szomjazva kerestük fel a lenyűgöző mérnöki teljesítményt, hogy tetőtől talpig végigmérjük, körbetapogassuk, mintegy kézbe fogva a hatalmas játékszert. Egyértelmű: ha nappal tetszett, akkor az esti díszkivilágításba öltöztetve méginkább szemet gyönyörködtetőnek találhatja bárki.
"Az, amit érzek, megnyugtató öröm és határtalan boldogság. Büszke ember vagyok és életem legnagyobb tettei közé fog tartozni ez a munka" - vallott az egyik mérnök az elvégzett feladattal a háta mögött "Az én hidam" című kiadványban, és az építményt szemlélve irigységgel vegyes elismeréssel gondoltunk a tervezőkre, a mérnökökre, a kivitelezőkre és az építkezésen dolgozó több száz munkásra.
Üröm az örömben, hogy az ünnepi fényruha nem tart örökké: az egy hónapos időszak lejárta után kérlelhetetlenül lekapcsolják a villanyt és csak sátoros ünnepek alkalmával kapcsolják vissza a nyolcvannyolc kábelt, és a pilonokat megvilágító körülbelül nyolcvan nagy fényerejű reflektort, a hídtest két oldalán futó fénycsíkot, valamint a pilonok lábai közti, üveggel borított szervizfolyosók fehér-narancs megvilágítását.
Tehát aki szeretné megnézni a legújabb magyar csodát esti szépségében, igyekezzen, mert novembertől csak az autópálya kandeláberei, illetve a pilonok tetején a vörös irányfények pislákolnak majd éjjel, ezektől eltekintve sötétségbe burkolózik a híd. Onnantól megszűnik az állandó éjszakai őrzés is, és sajnos tartani lehet tőle, hogy rövid időn belül megjelennek az első graffitik is.
A drága világítással kapcsolatos financiális meggondolásokon túllépve, szívünk szerint az év 365 napján bekapcsolva hagynánk a díszkivilágítást. Ha nem is egész éjszakára, de mondjuk - mint a fontosabb budapesti látványosságok, a Lánchíd, Vár, Parlament esetében - igazán fürödhetne fényben napnyugtától éjfélig az M0-ás autópálya északi objektuma is. Ezzel - bár tény, hogy nincs annyira szem előtt mint egy belvárosi híd - a főváros olyan jellegzetes építményéve válhatna, mint például a bangkoki VIII. Rama híd (amire amúgy is hasonlít némileg a mi Megyerink).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
