Pluszszavazatok nélkül béna kacsa a fővárosi koalíció

Rendkívül nehéz helyzetben van a fővárost egyelőre csak félig-meddig irányító koalíció, amely egyébként meg sem alakult. Bár a Fővárosi Közgyűlésben matematikailag egyfős többségben van az MSZP (24 mandátum) és az SZDSZ (10 mandátum), a harminc fideszes (és KDNP-s), illetve a három MDF-es nagyon kiegyenlítetté teszi az erőviszonyokat.

Éppen ezért az egyik balliberális vezető nemrégiben úgy nyilatkozott - név nélkül - az Indexnek, hogy gőzerővel keresik a lehetőséget arra, hogy újabb támogatókat vonjanak be az MSZP és az SZDSZ városatyái mellé.

Felhasználható-e az MDF (egy része)?

Hogy miként lehetne több mandátumot gyűjtenie a városvezetésnek, az egyelőre kérdéses. Szóba legfeljebb az MDF kerülhet, de információink szerint a szocialisták nem akarják koalíciós hivatalos partnerként bevonni ezt a tömörülést, ráadásul az MDF korábban már elutasította ezt a lehetőséget.

Ugyanakkor érdemes odafigyelni, hogy mi folyik egyes kerületekben: a XI. kerületben, ahol Molnár Gyula a polgármester, gyakorlatilag kettészakadt az MDF frakció, és ez a kétfős képviselőcsoport esetében nem is kis teljesítmény. Az egyik fórumos ugyanis Molnár Gyuláék MSZP-SZDSZ-együttműködését támogatja, nem kimondott koalíció keretében, a másik fórumos viszont a Fidesszel tart, és ellenzékben maradt Újbudán.

Így tehát az sem elképzelhetetlen, hogy az MDF a fővárosban sem köt kifejezett koalíciót, hanem valamilyen keretegyezményben rögzítik, hogy "Budapest érdekében" együttműködnek "bizonyos kérdésekben" az MSZP és az SZDSZ frakcióval. Ez azt is jelentheti, hogy a háromtagú MDF-frakcióból nem is mindenkinek kellene mindig a koalícióval szavaznia, elég, ha egy-két MDF-es pluszszavazat érkezik a balliberálisok javaslataira.

Volt már példa az MDF és a koalíció együttszavazására

Erre egyébként már volt októberben is példa, hiszen a gyülekezési törvény szigorítását - amelyet sokan alkotmányellenesnek tartanak - a Fővárosi Közgyűlésben az MDF egyik képviselője is megszavazta. Ez egyfajta kvázi-koalíció lenne, akárcsak a XI. kerületben.

S hogy miért lenne nagy szükség az MDF pluszszavazataira? Jelenleg a 34 koalíciós (MSZP-SZDSZ-es) képviselő közül bármelyik hihetetlenül erős zsarolási pozícióba kerülhet, egyetlen szavazat hiánya is megbuktathat egy-egy előterjesztést a fővárosban. Márpedig nincs annyi felügyelőbizottsági poszt a kórházaknál, annyi igazgatótanácsi hely a közműcégeknél, amivel megvásárolhatók lennének a koalíciós képviselők szavazatai. Az igények a végtelenségig emelkedhetnek, és egyszerűen működésképtelenné válhat az önkormányzat, ahogyan erről Tarlós István Fidesz-frakcióvezető és a KDNP egyes városatyái is beszélnek egyre gyakrabban.

Közben a Fővárosi Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételt tett amiatt, hogy még mindig nincsenek főpolgármester-helyettesek, és december 31-éig adott határidőt a Fővárosi Önkormányzatnak a mulasztásos törvénysértés orvoslására.

Demszky kiélezte a helyzetet, de Gy. Németh sem gyenge

Különösen kiélezte a helyzetet az elmúlt napokban Demszky Gábor döntése, miszerint nem jelöli főpolgármester-helyettesnek az MSZP volt frakcióvezetőjét, Gy. Németh Erzsébetet. Mindez azt eredményezheti, hogy Gy. Németh és körülbelül négy-öt híve tönkrevághatja az egész Városháza működését. A képviselőnő nem véletlenül nyilatkozott szombat reggel magabiztosan a Napkeltének, és arról beszélt a műsorban, hogy a történtek dacára ő normálisan együtt tudna működni Demszky Gáborral, ha főpolgármester-helyettes lehetne.

Az Index egymásnak ellentmondó információkat kapott arról, hogy a szocialista frakció miként reagált Gy. Németh megfúrására. Egyesek szerint titokban sokan örülnek a politikusnő félretételének, mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy jelenleg senki sem mer Gy. Németh posztjára, a humán ügyekkel foglalkozó főpolgármester-helyettesi posztra avanzsálni a szocialista frakción belül. Ez ugyanis kiélezné a képviselőcsoporton belüli hangulatot.

Mi a helyzet az MSZP-ben?

Miközben egyes forrásaink arról beszéltek, hogy Demszky levelének elküldése, vagyis Gy. Németh megbuktatása után sok MSZP-s politikus mosolygós arccal járt-kelt a Városházán, mások arra figyelmeztettek, hogy Demszky a legrosszabb pillanatra időzítette lépését. Levelét ugyanis előbb kapta meg a sajtó, mint a frissen frakcióvezetőnek megválasztott szocialista politikus, Steiner Pál.

Steiner egyébként éppen ünnepi vacsorát adott képviselőtársainak, abban a hitben, hogy sikerült megkötni a koalíciót (az SZDSZ ugyanis éppen előtte hagyta jóvá többek között Gy. Németh főpolgármester-helyettessé való megválasztását), amikor egy futár meghozta Demszky üzenetét Gy. Németh megbuktatásáról.

Még bizonytalanabb Bőhm András megítélése

Gy. Németh mellett további bizonytalansági tényező Bőhm András személye. Az SZDSZ volt fővárosi frakcióvezetője hosszas folyamat eredményeként került szembe Demszky Gáborral. Már a legutóbbi, tehát a november végi közgyűlésen kiderült, hogy akár önállósíthatja is magát a Fodor Gábor - tehát a párton belül alternatív politikát javasló politikus - támogatójaként számon tartott Bőhm. (A volt fővárosi frakcióvezető össze-vissza szavazott napirendi kérdésekben, ezzel mutatván, hogy fontos kérdésben nem voksol a szabad demokraták ellen, de kisebb zavarokat máris képes kelteni.)

Mindezek után bennfentesek úgy sejtik, hogy a két párt, az SZDSZ és az MSZP mihamarabb meg fog állapodni a vitás kérdésekben, akár már ezen a héten is megszülethet az újabb egyezség közöttük. Más kérdés, hogy az eddig a koalíciós tárgyalásoktól magát távol tartó Demszky Gábor hajlandó lesz-e az egyeztetéseken személyesen is részt venni.

Vannak olyan információink, miszerint azért volt nehéz az utóbbi időben a két párt közötti kommunikáció, mert Demszky távollétében a szocialisták sem mindig a legfelsőbb szinten képviseltették magukat a tárgyalásokon, és így az egyeztetések során sokszor hatásköri problémák is felvetődtek, rendszeresen kellett utólag egyeztetni a párt felsőbb vezetőivel egy-egy részletkérdésről, és így lelassult a döntéshozatal.