További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Az úgynevezett TEUT-programban (települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak felújításának támogatása) az önkormányzatok 2006-ban is állami pénzt kérhettek az útrekonstrukciókra. A főváros is folyamodott a Pro Régió Fejlesztési Ügynökséghez, majd szerződést kötött a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanáccsal (KMRFT), és ezután írták ki a kivitelezésre vonatkozó pályázatokat. A gazdasági tárcától kapott összegek mellett így tehát innen is kapott állami forrásokat útfelújításra a főváros, tudtuk meg a Főpolgármesteri Hivataltól.
Nem tudnak elszámolni?
Két fideszes politikus szerint azonban számos esetben nem megfelelően használta fel az önkormányzat a regionális pénzeket. A TEUT támogatási szerződéseinek ellenőrzésein a Pro Régió 55 pályázati útfelújításnál tárt fel szabálytalanságokat. Erről Wintermantel Zsolt és György István fővárosi képviselők számoltak be keddi sajtótájékoztatójukon.
Ezért a legalább 75 százalékban elkészült beruházások után 120 millió forintot követel vissza a régió (arányosan a teljesítéssel), a 75 százalékos készültség alatti elvégzett munkáknál pedig a teljes összeget, mintegy 460 millió forintot kérnek vissza.
A Fővárosi Önkormányzat a fideszesek szerint összesen tehát 580 millió forintos támogatással nem tud elszámolni. Sőt, Budapest ezek szerint feltételezhetően valótlan adatokat szolgáltatott a pályázat benyújtásakor, emiatt a beruházás költségeinek összeállításakor nem a valóságnak megfelelő, hanem annál magasabb beruházási összegekkel számolt, és így jogosulatlan támogatási összegeket szerzett meg.
Bonyolult a pályázat
A fideszes felvetésekre a Városházán megtudtuk, hogy a pályázatok lebonyolítási körülményei rendkívül bonyolultak és bürokratikusak. A pályázatok benyújtásakor sokszor még nem minden körülmény - így az utak pontos hossz- és szélességi adatai sem - volt ismert, így a beruházások megvalósításakor előfordulhatnak eltérések a beadványok és a kivitelezés végeredménye között, hiszen előzetesen sokszor csak becslésekre hagyatkozhattak az illetékesek.
A főváros szerint előfordult az is, hogy például a Pro Régió csak az aszfaltozást tekintette munkavégzésnek egy út felújításakor, de például a kockakő parkolók vagy a vízelvezető szegélyek megépítését vagy a szomszédos utcákba való benyúlásokat már nem. Ezért fordulhatott elő az, hogy alacsonyabb százalékos készültségi fokot állapított meg a jelentés a ténylegesnél, magyarázta az Indexnek egy városházi illetékes.
Éppen ezért valóban van olyan utca ahol kevesebb, de olyan is, ahol nagyobb felületű utat újítottak fel a tervezettnél - hangsúlyozza a főváros hivatalos válasza, amelyet Wintermantelék sajtótájékoztatója után adtak ki.
Egy konkrét példa
A bürokratikus nehézségek miatt a Főpolgármesteri Hivatal levélben fordult a regionális fejlesztési tanácshoz, mert vitatják az ellenőrzés megállapításait. A főváros szerint nem jár ennyi pénz sem vissza az államnak.
Aktív portugálok
A portugál Mota-Engil az utóbbi időben igen aktív Budapesten: nemrégiben leányvállalatai megszerezték a Lágymányosi-öbölben az Öböl Invest nevű cég 75 százalékát. Ezzel átvették Leisztinger Tamás nagyvállalkozó érdekeltségeitől az öbölbeli ingatlanfejlesztés irányítását. Leisztingerék korábban a XI. kerületi önkormányzattól szerezték meg az érintett terület egy részét.
Wintermantel Zsolt egy konkrét példát is említett az Indexnek. A kispesti Kele utca felújításakor a főváros 1600 méter rekonstrukciójára pályázott a Pro Régiónál. Erre 49,9 millió forintot szánt az önkormányzat, az államtól pedig 24,9 milliót kértek hozzájárulásként.
Végül ennél jóval rövidebb út épült meg, de a 49,9 millió forintot kifizették a közreműködő Metróber és Mota-Engil cégeknek.
Csakhogy Wintermantel szerint a főváros saját teljesítmény-igazolásai szerint mindössze 737 méter készült el az útból, és ennek ellenére fizetett a kivitelezőnek az önkormányzat. Sőt, később a Pro Régió még a fővárosnál is rövidebb utat talált, mindössze 470 méter hosszú szakaszt.
Ötből öt
A Fidesz összesen öt beruházást vizsgált meg szúrópróbaszerűen: a XVI. kerületi Csöbör utca, a ferencvárosi Illatos út, a kispesti Kele utca, a szintén kispesti Vak Bottyán utca és a budafoki Rózsakert utca felújítási dokumentációját nézték át.
Mind az öt esetben azt találták Wintermantelék, hogy a felújítandó út ténylegesen rövidebb, mint a pályázati anyagokban szereplő úthossz. Ez három esetben igen durva különbséget mutat, például 550 helyett 270 méter, 1600 méter helyett 470 méter (ez a már említett Kele utcai rekonstrukció), 875 helyett 440 méter, 750 helyett 165 méter, egy esetben az eltérés kisebb, de az is tíz százalék feletti, 2250 helyett 2000 méter.
Büntetőeljárás sem kizárt?
A Fidesz szerint a Kele utcai beruházásnál még az a fővárosi érvelés sem tartható, hogy a Pro Régió nem számítja be a járdát a beruházásba, mert ha még a főváros saját számításait nézik, akkor is csak 737 méter készült el, nem pedig a támogatási pályázatban ígért 1600 méter.
A Fidesz fővárosi frakciója ezek után az ügy minden dokumentációjára kiterjedő vizsgálatot követel a főpolgármestertől, és felszólította Demszky Gábort, hogy ha olyan információkra és adatokra bukkan, amelyek ezt szükségessé teszik, kezdeményezze büntetőeljárás megindítását is.
A főváros hivatalos válasza
A fővárosi önkormányzat közleményben reagált a Fidesz felvetéseire. Eszerint az önkormányzat tavaly 185 útszakaszt újított fel összesen mintegy 200 kilométer hosszan. Az útfelújítási állami támogatásával az önkormányzat elszámolt és ehhez nem használt fel jogosulatlan támogatási összegeket.
Tíz települést érint az ügy
A Pro Régió Ügynökség nyáron ellenőrizte az önkormányzatok által elvégzett útfelújításokat. Számos esetben, köztük a Fővárosi Önkormányzatnál úgy találta, hogy a felújítások egy része nem a pályázatban szereplő módon valósult meg. Az ügynökség ezért a támogatás részbeni vagy teljes visszafizetését kérte 10 településtől: Budapest mellett Csobánka, Monor, Pilis, Visegrád, Kartal, Budakalász, Cegléd és Püspökszilágy önkormányzatától - közölte a Főpolgármesteri Hivatal. Ceglédtől és Püspökszilágytól a teljes támogatási összeg visszafizetését javasolva. A kisebb önkormányzatok esetében az állami támogatás visszavonása megoldhatatlan gondot okozna, de a Fővárosi Önkormányzatot is érzékenyen érintené, ha ténylegesen elvégzett munkák állami önrészét utólag vissza kéne fizetnie - hangsúlyozza a Városháza.
A főváros tavaly is több utat újított fel annál, mint amennyit a kormányzati támogatás lehetővé tett: a kormányzati 1 forinthoz 2 forint 20 fillért tett hozzá. Az állami támogatás minden egyes forintja aszfalt formájában ott van a fővárosi utakon. A Városháza az útfelújítási program folytatására és a bonyolult pályázati szabályok egyszerűsítésére tesz javaslatot a kormánynak.
A főváros vezetése vitatja a Pro Régió Ügynökség ellenőrzési eljárásnak módszertanát és annak megállapításait is, ezt Hagyó Miklós és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesek múlt héten hivatalos levélben közölték a KMRFT-vel.
Budapest szerint nem az egyes utak esetében kellene vizsgálni, hogy 95 százalékban teljesült-e a felújítás, hanem azt, hogy összességében 2006-ban a pályázati pénzekből is finanszírozott utak hány százaléka újult meg.
Felülvizsgálják az ellenőrzést
A főváros ugyanis összességében 96 százalékban teljesítette a pályázat beadásakor vállalt útfelújítási mennyiséget. A kormányzati forrást teljes egészében erre a célra fordította.
Ikvai-Szabó és Hagyó levele nyomán "Szaló Péter, a KMRFT Ellenőrzési és Monitoring Bizottságának elnöke felülvizsgálatot kezdeményezett. A téma további tárgyalását a kérdések tisztázatlansága miatt a KMRFT egyelőre levette napirendjéről" - zárul a Városháza közleménye.