Egyelőre nem bontják a Király utcát

Nem járul hozzá a hányattatott sorsú Király utca 40-es számú ház bontásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH), jelentette be a hivatal vezetője, Varga Kálmán. A civilek révén a városvédelem szimbólumává vált épület persze még nem biztos, hogy megmarad, mivel a VI. kerület a döntés ellen fellebbezhet.

Az előző részek tartalmából

A csikicsuki, ahogy cikkeinkben beszámoltunk róla, másfél éve tart. Akkor kezdte meg az épület bontását a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt., a VI. kerület jóváhagyásával. Az Óvás! civil szervezet tiltakozásainak hatására a hivatalok megmozdultak, és leállíttatták a bontást, mivel a műemléki védettségű területen álló épület nem rendelkezett a KÖH által is jóváhagyott bontási engedéllyel.

A Terézvárosi Vagyonkezelő bírósághoz fordult, amely hatályon kívül helyezte a bontási engedélyt elutasító határozatot. A KÖH-t új eljárásra utasította, mivel a hivatal úgy foglalt állást a bontás ellen, hogy nem vette figyelembe az épület leromlott állapotát. A bíróság szerint a KÖH nem indokolta határozatában azt sem, mi az oka, hogy a szabályozási tervben hozzájárultak az épület bontásához.

Varga Kálmán hétfői sajtótájékoztatón cáfolta ez utóbbi állítást. A hivatal az említett KSzT-ben azokat az épületeket jelölte ki, amiket nem szabad lebontani. Ez ugyanakkor nem jelentette, hogy az összes többi viszont hozzájárulásuk nélkül eltüntethető, magyarázta.

A hivatal mindenesetre elvégezte a Hild-házként elhíresült, Rabicsek József által épített, 1844-es épületet újabb vizsgálatát, és ismét a bontás ellenében foglalt állást. Bár egyes részek, veszélyes állapotuk miatt elbonthatóak, de az épület összes boltozatát, a lépcsőházakat, kőelemeket, függőfolyosókat helyreállíthatónak minősítette. Az öntöttvas korlátok és a homlokzat pedig eredeti dokumentumok alapján rekonstruálható, írják.

Megmenekül egy egész háztömb

A KÖH karakán véleményt fogalmazott meg három másik Király utcai épülettel kapcsolatban is. A hivatal ugyanis egy műemlékvédelmi szakértőkkel, építészekkel, és a beruházó képviselőivel folytatott megbeszélés után úgy döntött, nem adja meg az egyetlen tulajdonos kezében lévő három épületre a bontási engedélyt.

A Király utca 25., 27. és 29. számú házak utcai traktusát az ingatlanfejlesztő meghagyná, számolt be elképzeléseikről a beruházó képviselője, aki egyúttal építészként a terveket is készítette. A két udvaros házak hátsó, erősen leromlott kétharmadát azonban elbontanák, hogy ott "a kor követelményeinek megfelelő" lakásokat alakítsanak ki.

Bár a beruházó hangsúlyozta, hogy céljuk a kerület hangulatának megtartása, végül kiderült, hogy az ingatlanfejlesztés a megmaradó épületrészeket is érintené. A tervezett mélygarázshoz ugyanis lejárókat kell építeni.

A beruházó hangsúlyozta, a megoldáshoz a hivatal és az ingatlanfejlesztő kompromisszuma vezethet el. Az értékek az utcai traktusban találhatóak, utalt az építész az ülés kezdetén elhangzott szakvéleményre.

Hatályos, de illegitim

Álságosnak nevezte a fenti érvelést az Óvás! képviselője, azt állítva, a befektető már a kezdetekben tudta, hogy műemléki védettségű területen áll az ingatlan, és hogy a Király utca a Világörökségi címmel kitüntetett Andrássy út pufferzónája. Érvelése szerint azzal, hogy megvásárolta a tömböt, elfogadta a játékszabályokat is.

A KÖH munkatársa pedig azzal nem értett egyet, hogy az elbontandó épületrészek híján vannak építészeti értékeknek. Szerinte a nyílászárók, a lépcsőházak kialakításai olyanok, amik mára már ritkaságnak számítanak.

A témát Ferkai András építészettörténész helyezte tágabb kontextusba. Szerinte elhibázott dolog lépcsőházakról és homlokzatokról vitázni. Azt kellene szem előtt tartani, hogy a negyed hangulata, építészeti minősége, városszövetének jellege ne változzon. "A lényeg, hogy mi kerül a lebontott épületek helyére" - fogalmazott, majd választ is adott: az eddigi beavatkozások jellemzően rosszak.

A beszélgetésből lassanként kiderült, hogy a kerület ingatlanfejlesztési problémáinak legfőbb forrása a hatályos, de illegitim Kerületi Szabályozási Terv. A főépítészi iroda munkatársa, Maczák Johanna emlékeztetett arra, hogy a szabályozási tervvel a főváros nem értett egyet, azt nem fogadta el, így az nem is érvényes.

A kerület a távoli jövőben készít majd egy újabb KSzT-t, ám addig a régi, a védettséggel nem számoló terv szerint építenek és bontanak.

Az illegitim szabályozási terv része például a Madách sétány is. A nagyléptékű projektet a főváros szintén elhibázottnak tartotta, most azonban a sétány tervének figyelembevételével készülnek a szóban forgó háztömb átalakítására is.

Türelmet kérünk

Meg kell várni a területre vonatkozó, végleges és érvényes szabályozási terv elkészültét, indokolta végül Okrutay Miklós műemlékvédelmi igazgatóhelyettes a döntést, miszerint nem járulnak hozzá a bontáshoz.

"Látható, hogy a Madách sétány terve elhal, és így nem jönnek létre azok a terek, amelyeket a beruházó megtervezett." A KÖH így új tervek készítésére szólította fel az ingatlanfejlesztőt, illetve kérte a türelmét. A beruházó képviselői ennek ellenére türelmetlennek látszottak.

A zsűri azonban bizonyította, hogy nem ellenzi kategorikusan a bontást. Engedélyt adtak az Akácos udvar néven ismert, Akácfa utca 61. számú épület egy részének bontására, mivel a bemutatott terveket magas színvonalúnak találták.