Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

A MÁV nem terjeszti ki az utasbarát menetrendet

2005.08.29. 17:36
A MÁV bevezeté Vác városa felé az ütemes és zónázó menetrendet. És látá, hogy jó. Az arra lakó népek eszükbe veszik, hogy mikor megy a vonat és megláták, hogy hamarabb érnek a király városába. A vasút gazdaságosabban üzemelteté vonatjait, és az ő utasai több aranyat adának neki. És mindenki látá, hogy ez jó. És lőn este és lőn reggel. És még háromszázhatvannégyszer lőn este és lőn reggel. És a MÁV nem vezeté be más vonalakon az ütemes és zónázó menetrendet, pedig látá, hogy jó.

A MÁV bevezeté Vác városa felé az ütemes és zónázó menetrendet. És látá, hogy jó. Az arra lakó népek eszükbe veszik, hogy mikor megy a vonat és megláták, hogy hamarabb érnek a király városába. A vasút gazdaságosabban üzemelteté vonatjait, és az ő utasai több aranyat adának neki. És mindenki látá, hogy ez jó. És lőn este és lőn reggel. És még háromszázhatvannégyszer lőn este és lőn reggel. És a MÁV nem vezeté be más vonalakon az ütemes és zónázó menetrendet, pedig látá, hogy jó.

Ünnepre hívta a MÁV az újságírókat. Hétfőn egy éve járnak utasbarát menetrend szerint a vonatok a Budapest-Vác-Szob (70-es) és a Budapest-Veresegyház-Vác (71-es) vonalakon. Az utasbarátság két szakszóval jellemezhető. Az egyik az ütemesség. Ennek lényege, hogy a vonatok egyenletes követéssel (például 15, 20, 30, 60 vagy 120 percenként) közlekednek, így az utasok könnyen meg tudják jegyezni, hogy mikor indulnak a szerelvények. (A pontosabb definíciókat lásd a keretben!)


Mobil sajtótájékoztató

A másik fogalom a zónázás. A zónázó vonat útjának "külső" szakaszán mindenhol megáll, aztán a zónahatártól már megállás nélkül száguld az utolsó állomás(ok)ig. A 70-es vonalon bevezetett menetrendben a Szobról induló vonatok Vác után már csak Pesten állnak meg, így a Dunakanyar állomásairól vagy Vácról utazók 20 perccel hamarabb elérik a fővárost. Az utasok kisebb hányadát viszont így átszállásra kényszerítjük, aki a külső szakaszról jön valahova Vác és Pest közé, annak Vácon át kell szállnia az onnan induló, mindenhol megálló szerelvényekre - viszont a jól kitalált ütemes menetrendnek hála sokat nem kell várakoznia ott.

Legyen fogalmunk

Ütemes menetrend: egy vonal menetrendjét akkor nevezzük ütemesnek, ha a hét minden napján, a nap legalább 12 órájában azonos időközönként (120, 60, 30, 20, 15 percenként) közlekednek azonos típusú vonatok, azonos menetidőkkel, azonos megállásokkal. Ezen - az ún. alapütem szerint közlekedő - vonatok megzavarása nélkül további (pl. csak csúcsidőben, vagy csak hétvégén járó) vonatok is közlekedhetnek.

Zónázó vonat: olyan vonat, mely a központ felé haladva egy adott állomásig (a zónahatárig) mindenütt megáll, majd ezután már csak a központi állomás(ok)on. Ilyen az a Szob-Vác-Budapest vonat, ami Vác és a Nyugati pályaudvar között nem áll meg, de ilyen az a Cegléd-Monor-Budapest vonat is, ami Monor és Kőbánya-Kispest között nem áll meg, de utána a Nyugati pályaudvarig már újra mindenütt megáll.

Zónázó rendszer: olyan menetrendi struktúra, melyben a zónázó vonatokhoz a zónahatárnál ún. gyűjtő-elosztó járat csatlakozik. Azaz ilyen a 70-es vonal menetrendje, ahol minden Szobról induló zónázó vonathoz néhány percen belül csatlakozik egy Vácról induló, és Budapestig mindenütt megálló személyvonat, de nem tekinthető ilyennek a 100-as vonalon az elővárosi struktúra, mert itt a Monorig megállás nélkül közlekedő zónázó vonatra csak közel negyedórás átszállással "csatlakozik" a csak Monorig közlekedő személyvonat.

Integrált Ütemes Menetrend (ITF - Integrierter Taktfahrplan): fogalom Európában, a korszerű, utasbarát menetrend szinonimája. Az ITF egy olyan menetrendi struktúrát jelent, ahol a vonatok egész nap rendszeresen, ütemesen, szimmetrikus rendszerben közlekednek. Az utasok eljuthatnak bármely két állomás között szimmetrikusan, a vasútvonalak közötti, valamint azokon belüli különféle járattípusok kombinálásával megvalósuló csatlakozási rendszer révén. Az ütemesség azt jelenti, hogy egy adott eljutási lehetőség azonos módon ismétlődik minden óra ugyanazon percében, a szimmetria pedig azt, hogy a visszaút éppen az odaút szerinti átszállási pontokon zajlik, csak épp fordított sorrendben. Az ITF tehát egy kiszámítható, megjegyezhető, egyszerűen áttekinthető menetrendet biztosít Európa-szerte, és immár a Dunakanyar térségében is.

Forrás: Indóház

Az tehát az első pillanatban látszik, hogy az utasok zömének jó ez a menetrend, legfeljebb azt kérdezhetjük, hogy miért nem így mentek a dolgok már azóta, hogy az első gőzös elindult - éppen Pest és Vác között. Ha már kérdezzük, válaszoljunk is. Természetesen már évtizedek óta vannak csírái a MÁV-nál is az ütemességnek és a zónázásnak is. Egy éve viszont következetesen megvalósították ezeket az elveket e két vonalon. Így már elnevezhették projektnek, lehetett reklámozni. Ennyi marketing pedig nem árt a vasútnak a mai világban.

A MÁV szerint az itt eladott jegyek száma 7 százalékkal, az utazások száma 8 százalékkal nőtt. Azt is kimutatták, hogy a 8 százalékos növekményből 3 százalékpontot olyan utasok képviselnek, akik személyautó helyett utaznak vasúton. Ha az összes utas által megtett távolságot nézzük, a növekedés 8,6 százalék. A jegyárbevétel (reálértéken számolva) 10 százalékkal emelkedett.

A vasút azonban nemcsak ezzel jár jobban. A kevesebb megállás miatt kevesebb a fékezés és a gyorsítás, így a motorvonatok és a mozdonyok kevesebb energiát fogyasztanak. A gyorsabban célt érő és megforduló szerelvények miatt kevesebb járműre van szükség azonos napi vonatszámhoz, vagy (a váci vonalakon ez történt) a több járatot (csaknem másfélszer annyit!) ugyanannyi szerelvénnyel lehet megvalósítani. A jobb szervezéssel az utas nélkül futó vonatok számát ("szerelvénymenetek") megnegyedelték.

A 70-es és 71-es vonalakon bevezetett zónázó és ütemes (z+ü) menetrend tehát minden tekintetben beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mondta a Nyugati és Göd között közlekedő motorvonaton tartott sajtótájékoztatón Devecz Miklós, a MÁV személyszállítási főigazgatója. Az ütemes menetrendet ki is terjesztik ezen a két vonalon napi egy órával.

Az Index tudósítója viszont azt kérdezte, hogy ha ilyen tuti dolog a z+ü, akkor hogyan lehetséges, hogy azóta egyetlen újabb vonalon sem vezették be. És mikor tervezik ezt. Különös tekintettel arra, hogy létezik egy 1001/2004. (I. 8.) számú kormányhatározat, amely előírja, hogy "a budapesti elővárosi közlekedésben 2006-ra érezhetően javítani kell a szolgáltatás színvonalát. 2006-ra el kell érni, hogy csúcsidőben a budapesti elővárosi vonalak 80%-án 20-40 perces ütemes menetrend szerint közlekedjenek a vonatok." (A fővárosba 11 vonal fut be, az Index számításai szerint tehát jövőre legfeljebb kettő olyan lehet, ahol nem ütemes a csúcsidei menetrend.)


Elővárosi motorvonat (nem az!)

A MÁV jelenlévő vezetői válaszként hosszasan ecsetelni kezdték, milyen nehézségei vannak egy z+ü menetrend bevezetésének. A vonalakon nemcsak elővárosi, hanem távolsági, nemzetközi vonatok is járnak, néhol nem ártana a pálya állapotán sem javítani. Konkrétan nem mondták meg, hogy mikor, melyik vonalon vezetnek be a vácihoz hasonló menetrendet, de azt megerősítették, hogy a kormányrendelet előírásait biztosan betartják majd.

Közös bérlet, több vonat

A MÁV néhány új vonatot indít a budapesti elővárosi forgalomban, hogy elszállíthassa a szeptember elejétől bevezetett új közös bérlet miatt a vonatot választó utasokat. Az új járatok mindegyike a délelőtti és a déli órákban indul, tehát csúcsidőben nem lesz több szerelvény. A székesfehérvári vonalon Martonvásárig, a ceglédin pedig Monorig közlekedik már jelenleg is néhány új vonat. A nagykátai vonalon Sülysápra járnak majd sűrűbben a szerelvények szeptember 19-től. Ez utóbbi változás annyira új, hogy még a vasúti menetrendhez adott friss, 3. számú kiegészítésben sincs benne.

Az Index információi szerint azonban a vasúttársaságon belül és kívül is vannak olyan tényezők, amelyek az utasbarát menetrend terjedését akadályozzák. Igaz ugyan például, hogy a váci tapasztalatok szerint a z+ü menetrend gazdasági szempontból ténylegesen kedvező a MÁV-nak, ám bizonyos statisztikákat ronthat. A régi rendszerben például két összekapcsolt motorvonat közlekedett Szobtól Budapestig, mindenhol megállva. Most az egyik zónázik, a másik csak Váctól megy Pestig. Így a járművek kevesebbet futnak, kevesebbet fogyasztanak, és az utasok zömének is jobb, ám a vonatszám egyről kettőre nő. Márpedig az ilyesmi rosszul mutathat, hiszen az állam a veszteséges vasutat teljesítményének visszafogására szorítja.

A MÁV egyelőre mégsem perli a Friderikuszt

Bár az államvasút augusztus 17-én már közleménye címében kijelentő módban fogalmazott: "A MÁV Rt. jó hírnevének védelme érdekében bírósági keresetet nyújt be a »Szólás szabadsága« c. műsorokban elhangzottakkal kapcsolatban", még nem indított pert a közszolgálati televízió két műsora ellen. Mint az Index Stromajer Andrea kommunikációs igazgatótól megtudta, "jelenleg jogi szakértők vizsgálják a jogorvoslati lehetőséget."

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?