További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Elismerte a DBR Metró Projektigazgatóság az Index érdeklődésére, hogy valóban, a hatóság felszólítása ellenére a szükséges bányakapitánysági jóváhagyás nélkül a BAMCO konzorcium újraindította hétfő este 10 óra körül a déli alagútépítő pajzsot és kedd délelőtt behatolt vele arra a területre, ahol a majdani átkötő alagútnak kell elkészülnie.
A DBR Metró Projekt Igazgatóság levélben bejelentette a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak a jogszerűtlen magatartást, kérve, hogy az ellen a szükséges intézkedéseket soron kívül tegye meg. Az Index keresi a hatóságot, hogy milyen lépést tervez.
Mint arról a napokban az Index beszámolt, a Nemzeti Közlekedési Hatóság felfüggesztette a 4-es metró alagútjának az építését, a fúrópajzsoknak ezért határozatlan ideig le kell állniuk. Klados Gusztáv, a DBR Metró Projektigazgatóság operatív projektmenedzsere az Indexnek elmondta, azért függesztették fel a munkát, mert egy átkötő alagútnak (ez tartartalmazza azt a váltót, amivel át lehet vinni a szerelvényt az egyik alagútból a másikba) nem volt engedélye.
Arra a kérdésre, hogy fordulhatott elő, hogy nem volt engedély, Klados Gusztáv azt válaszolta: a Bamco nem gondolta, hogy az átkötő alagút építéséhez engedélyt kell kérnie. A hatóság viszont a DBR álláspontjával értett egyet, és úgy döntött, hogy kell az engedély. A fúrópajzsoknak a hatósági jóváhagyásig állni kellene, a hatóságnak pedig két hónapja van az engedély kiadására.
A Fővám téri állomás építésének csúszása miatt a pajzsok várhatóan a Duna alatt is állnak 2-4 hónapot. A két leállás között az a hatalmas különbség, hogy a Gellért téri leállás miatt a Bamcónak nem jár álláspénz, hiszen ő nem építette meg a felfüggesztést okozó átkötő alagutat, a Duna alatti állás után viszont költségtérítést kap, ami becslés szerint elérheti akár az egymilliárd forintot is. A
Úgy tudjuk, hogy a kivitelezőnek az az érdeke, hogy a fúrópajzs ne álljon meg a Gellért téren, hanem menjen be a Duna alá, és közelítse meg a Fővám teret. Ha ott áll meg ugyanis a pajzs, akkor az alagútépítő költségtérítést, azaz álláspénzt követelhet a BKV-tól. Minél hamarabb ér oda, annál többet.
Alapfogalmak
A 4-es metró építtetője, más néven a beruházó a BKV Zrt. A beruházást a BKV-n belül felállt önálló DBR Metró Projektigazgatóság bonyolítja. A metró alagútjának az építője, a kivitelező, a francia vezetésű Bamco konzorcium. Az állomásokat külön erre a célra szerződött cégek vagy konzorciumok építik. A Gellért téri állomást éppen a Bamco, a Fővám térit pedig a Hídépítő Rt (amely korábban a Bamco-t vezető francia Vincy cégcsoporthoz tartozott) építi. A szerződések szerint a kivitelezőnek kötbért kell fizetnie, ha az építkezés nem lesz kész a vállalt határidőre, kivéve, ha a csúszást a szerződésben meghatározott állapotoktól eltérő állapotok okozzák, vagy más, a cég részére nem felróható okból történik. A beruházó BKV-nak is kell kötbért fizetnie, jobban mondva költségtérítést, ha az építési területet nem tudja időben a kivitelező rendelkezésére bocsátani. Ilyen esetben a vállalkozó felszámíthatja az állásból fakadó költségeit, például a munkabért, a munkagépek költségeit.