Hortenzia, Gergő
8 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Deutsch-Für és Gyurcsány új Puskás-stadiont füllentettek

2007.08.22. 09:31
A magyar válogatott a világbajnok Olaszországot fogadja szerdán este a Puskás Ferenc Stadionban. Ez még mindig az 1953-ban felavatott stadion, pedig már két sportminiszter is, 1999-ben Deutsch Tamás, 2004-ben Gyurcsány Ferenc, megígérte, hogy új stadion épül.

A 2004-es magyar–brazil meccsen még azért kellett lezárni a Puskás Ferenc Stadion felső karéját, mert életveszélyes volt. A szerdai olasz–magyaron az érdeklődés hiánya miatt lesznek zárva a felső szektorok. A mérkőzésre nagyjából 30-35 ezer embert várnak. (A júliusi Rolling Stones koncerten 40 ezren voltak.)

Holló János, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet tanácsadója az Indexnek elmondta: a felső karéj felújítását a nyáron befejezték, így már nem életveszélyes. További terveik nincsenek a stadionnal, hiszen a kormány várhatóan ősszel dönt a teljes újjáépítésről. Igaz, ez még semmit sem jelent, tesszük hozzá, tekintve a Népstadion 54 éves történelmét.

A népstadion építése

A Népstadion már a felavatásakor sem volt teljesen kész, és a mai napig sem fejezték be, bár már nem is érdemes. Huszonnégy szektor nem épült meg az 1953. augusztus 20-i stadionavatóra, és a pályavilágítás sem készült el, igaz, ez utóbbit 1959-ben pótolták.

A Népstadion felújítása vagy egy teljesen új aréna építése mindig akkor került szóba, amikor éppen a soron következő foci-Eb-re pályáztunk; a 2004-esre az osztrákokkal közösen, a 2008-asra egyedül, a 2012-esre a horvátokkal – mindannyiszor sikertelenül.

A Puskás-stadion ékköve

Rákosi elvtárs innen élvezte a meccseket (Fotó: Barakonyi Szabolcs)

A tribün ékköve Rákosi Mátyás díszpáholya, amit a pártfőtitkár az 1953-as megnyitón nem akart megosztani Avery Brundagé-dzsel, mivel a NOB elnöke egy imperialista ország állampolgára. A felezővonalnál néhány lépcső magasságból, szinte testközelből lehet élvezni a mérkőzést.

Ülőhely nincs, Rákosi elvtársnak, később Kádárnak, fotelt hoztak ki a páholy mögötti helyiségből. A társalgó fala és padozata márványborítású. A notabilitások a Kisstadionnál szálltak ki fekete autóikból és egy kétszáz méteres alagúton keresztül jutottak a díszpáholyba. Rákosi idején a páholyt határoló két szektort az államvédelmi hatóság emberei töltötték meg.

A Népstadion felújítását még az Antall-kormány határozta el, végül a VIP-szektort pofozták ki. Az osztrákokkal közös, balsikerű pályázaton (a 2008-ban Svájccal közösen Eb-t rendező osztrák sportvezetésnek annyira elege lett a magyarok tutyimutyiságából, hogy kijelentették: Magyarországgal közösen soha nem pályáznak még egyszer) még a stadion felújítása volt napirenden. A korabeli HVG szerint hatalmas lobbiharc alakult ki a stadiont felújítani akarók és az új arénát álmodók között, végül az előbbiek nyertek.

A felső szektor akkor még nem volt életveszélyes, a beruházók megelégedtek volna a tribünök egy részének befedésével, a régi közművek cseréjével, mindezt kizárólag állami pénzből, körülbelül 10 milliárd forintból.

A pályázat 1999-es bukásának egyik oka is a Népstadion volt. Nem mertük bevállalni a nemzeti jelképnek tartott stadion lebontását (és persze pénz sem volt rá), a nézőtér befedése viszont nem takarhatta el, hogy statikailag igencsak meggyengült az akkor már negyvenhat éves épületegyüttes.

A foci-Eb pályázatának megírásával párhuzamosan készültünk az 1998-as atlétikai Eb-re, megerősítették a tartószerkezetet, átalakították a nézőtér szektorait.

A stadion ekkoriban már siralmas állapotban volt. A betonszerkezetet tönkretette a légszennyezés, az állami pénzekből csak a legszükségesebb munkákra futotta, állagmegóvásra már nem maradt.

Ekkoriban jelent meg az első, azóta is sokat hangoztatott varázsszó: multifunkcionalitás, vagyis a sportesemények mellett kulturális és társadalmi rendezvényeket is lehessen tartani az új stadionban.

Orbán és Demszky együtt álmodik nagyot 2001-ben

Úgy tűnt, miután az UEFA a magyar-osztrák és a spanyol pályázat helyett a portugált részesítette előnyben, a sportvezetés rájött arra, hogy stadion látványtervekkel nem lehet pályázatot nyerni. Deutsch Tamás frissdiplomás sportminiszter jelentette be 1999-ben, hogy 2002 végére 60 milliárd forintból megépül az új Népstadion.

Ekkor jött a második, máig kísértő varázsszó: a vállalkozói tőke bevonása. Az új stadion mellett sportcsarnok, fedett jégkorongpálya és sportuszoda is épült volna.

2001-ben az Építésügyi Ellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI) arra a megállapításra jutott: az üléstartó gerendázat szerkezeti biztonsága az "eltűrhető szint" alá csökkent, vagyis a Népstadion életveszélyes. Az ÉMI azt is előírta, hogy a felső karéj minden második lépcsősorát alulról be kell hálózni, hogy az esetlegesen lehulló betondarabok a hálóba és ne az arra járók fejére hulljanak.

Rozsda marta, nem ragyog

Senkit nem lepett meg, hogy 2002-ben új stadion nem épült, csak a névtábla változott: ekkor kapta a Népstadion a Puskás Ferenc Stadion nevet. Az más kérdés, hogy a köztudatba mennyire ment át a változás, igaz, ez nem magyar sajátosság. A bécsi Prátert is kevesebben emlegetik hivatalos nevén, vagyis Ernst Happel stadionként.

A 2002-ben hatalomra került szocialista kormánynak is nagy tervei voltak a Népstadionnal, miközben elbuktuk az újabb Eb-pályázatot, helyettünk az osztrák-svájci duó futott be. A felső karéjok ekkor már életveszélyessé váltak, és nagyjából egyetértés volt abban, hogy új stadiont kell építeni, a régi toldozgatása-foltozgatása már nem elég.

A Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium 2004 nyarán hirdetett pályázatot a Népstadion és környéke rendezésére. A Népstadion életveszélyes felső karéját bontották volna csak le, és megteremtették volna a lehetőségét a stadion bővítésének. "Hosszú, bonyolult mérkőzés kezdőrúgását végezték el a mai napon, egy olyanénak, amelyen győzni szeretnének, és amelynek a végén szándékaik szerint Magyarország és a magyar sport fog nyerni" – mondta a pályázatról Gyurcsány Ferenc, és megígérte: az érdemi fejlesztés 2005 második felében megindul.

A 2012-es Eb-pályázatra készült látványterv

Az érdemi fejlesztés 2005 második felében nem indult meg, de ez már senkit sem lepett meg. Sokan előre figyelmezettek ugyan, hogy a hurráoptimizmus ellenére a 2012-es foci-Eb-t sem mi rendezzük, az UEFA ugyanis szeretne legalább egy valamirevaló stadiont látni, nemcsak látványterveket. A rendezést végül a lengyel–ukrán páros kapta, ezekben az országokban, a közhiedelemmel ellentétben, vannak nagy, európai minőségű stadionok, habár valószínűleg nem ez, hanem a sportdiplomácia döntött.

Ehhez képest egy senkit semmire sem kötelező (és tegyük hozzá: most úgy tűnik, semmire sem jó) előpályázat zárult le 2005-ban. Évszámokkal ekkor már nem szívesen dobálóztak, arra a kérdésünkre, hogy mikor épül meg az új Puskás-stadion, a válasz az volt: "Nem az utolsó ütemben".

És mi a helyzet most?

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkárságától kapott email szerint az már biztos, hogy a Puskás-stadiont teljesen újjá kell építeni – vagyis a mostanira alighanem a dózerolás várna –, de, ahogy a szakállamtitkárság fogalmaz, a helyéről nem kell elmozdítani.

A szövegben már konkrét évszám, a 2008-as, is szerepel. Igaz, ez csak a munkák megkezdésének lehetséges időpontja, és előtte áll a legkorábban kitétel is, ami erősítheti a gyanút: a Puskás-stadion felépítése nincs a kormány legközelebbi tervei között. És az sem biztos, hogy a 2008-as évszám a stadionra vonatkozik.

A zuglói önkormányzat az idén elfogadta az új szabályozási tervét az egykori Népstadion és Intézményei (most: Budapesti Olimpiai Központ) területére. Az új szabályozási terv hatályba lépésével írhatják ki a közbeszerzési pályázatot a kivitelezésre, és az engedélyek beszerzése után kezdődhet meg "legkorábban 2008-ban" a rekonstrukció. A szövegből azonban nem derül ki, hogy a stadioné vagy a számos más létesítményt is magába olvasztó olimpiai központé.

Gyaníthatóan ez utóbbié, így még mindig nem tudjuk, mikor épül meg az új Puskás-stadion, illetve máig érvényes az ugyanerre a kérdésre 2005-ben adott sejtelmes válasz: "Nem az utolsó ütemben".

Debrecen: csapat van, stadion nincs

Az NB I.-re éppen megfelel

A Debrecen sorozatban harmadszor nyerte meg a labdarúgó-bajnokságot tavasszal, még sincs olyan stadionja, ahol lejátszhat egy komoly mérkőzést. A Bajnokok Ligája előselejtezőjében az Elfsborgot még hazai pályán fogadhatta, két évvel ezelőtt viszont csak a Népstadionban fogadhatta a Manchester Unitedet, a Debrecenben maradt drukkerek csak a Kossuth téri kivetítőn drukkolhattak kedvenceiknek.

Látványtervek pedig szép számmal voltak Debrecenben is. Mind a három Eb-pályázaton a lehetséges színhelyek között volt a város. A 2008-as Eb-re 40 ezres, a 2012-esre már csak 22 ezres stadiont építettek volna a városba.

A helyszínek között szerepelt a Nagyerdő, a Vágóhíd utca és a Tócó-völgy is, végül egyikből sem lett semmi. Látványtervekkel viszont tele van a padlás.