Gyurcsány fellélegezhet

Olyan biztosítási rendszer lesz nálunk, mint az Egyesült Államokban?

Nem. Az USA-ban üzleti biztosítás működik. Az ember ott úgy szerződhet a biztosítóval, hogy előbb megnézik, milyen betegségei, egészségügyi kockázatai és várható költségei vannak, és ennek alapján határozzák meg a személyre szabott egészségbiztosítási díjat. Az USA-ban az ember azt is választhatja, hogy nem köt biztosítást, csak akkor fizet – általában sokat – ha beteg lesz. Magyarországon ezzel szemben társadalombiztosítás van, azaz mindenkinek kötelező a biztosítás, a díjat pedig nem a betegség kockázata, hanem a jövedelme arányában fizeti mindenki (pontosabban vonják le a fizetéséből).

Mi jelent a nemzeti kockázatközösség?

A nemzeti kockázatközösség azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátásra való pénzt a társadalom tagjai jövedelmük egy részéből gyűjtik össze. Az így befolyó pénzt osztják vissza az orvosi ellátás, a gyógyszerek, a műszerek költségének kifizetésére. Akinek nincs jövedelme, mert 18 évnél fiatalabb, nyugdíjas, munkanélküli vagy munkaképtelen, az után az állam fizet. Egy topmenedzser fizetéséből havonta sok pénzt von le az APEH, egy munkanélküli viszont semmit sem fizet, mégis teljesen ugyanaz az orvosi ellátás jár mindkettőnek. Ez a rendszer tehát szolidáris, hiszen a munkaképesek, módosabbak pénzéből a szegények is azonos színvonalon gyógyulhatnak.

Megszűnik a nemzeti kockázatközösség?

Nem. A törvény szerint legalábbis továbbra is kötelező lesz mindenkinek biztosítottnak lenni, ugyanúgy az APEH szedi be a járulékokat, és – egyelőre – nem változnak a tb-járulékok kulcsai sem. A befizetett tébéért így mindenkinek ugyanolyan szintű alapellátás jár a munkanélkülinek és a topmenedzsernek is. Az más kérdés, hogy a topmenedzser ma is köthet kiegészítő biztosítást, amellyel szebb szobát, gyorsabb ellátást kaphat. A kockázatközösséget az veszélyeztetheti később, ha a tébéért járó szolgáltatások köre szűkül, és egyre több mindenért kell külön fizetni. Ebben az esetben a szegények hátrányba kerülhetnek.

Mit jelent az, hogy egy biztosító, de több pénztár lesz?

Ma az orvosi ellátások költségét az Egészségbiztosítási Alapból az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti a háziorvosoknak, rendelőintézeteknek, kórházaknak. Az Egészségbiztosítási Alap megmarad, de több pénztár alakul. Ezek az ügyfeleik száma után fejkvóta szerint kapnak pénzt az Alapból arra, hogy szervezzék és finanszírozzák az orvosi ellátást.

Hány pénztár alakul?

2008 első felében az állam 18 megyében, illetve a Budapestet is magába foglaló központi régióban 4 zártkörű részvénytársaságot hoz létre 20 millió forintos alaptőkével. Ezekbe azok a magáncégek szállhatnak be, amelyek egy nyilvános liciten a legtöbb pénzt teszik le (ügyfelenként legalább 12 ezer forintot). A licitből az állam legalább 120 milliárd forint bevételre számít, amit a pénztárak alapítására, biztonsági tartalékra és az egészségügy fejlesztésére fordíthat. Így jönnek létre az állami többségű pénztárak, amelyekben a magánbefektető csak kisebbségi tulajdonos lehet, maximum 49 százalékos részesedéssel. Mivel valószínűleg nem lesz 22 érdeklődő magánbefektető, végül várhatóan 8-10 különböző nevű pénztár alakul meg, amelyek közül némelyik 2 vagy 3 (nem szomszédos) megyéért is felelős lesz.

A pénztárak megveszik a megyéket és az ott élőket?

Nem. A pénztárak azt a kötelezettséget nyerik el, hogy egy-egy megyében a pénztárakat nem választókat automatikusan az ő ügyfeleik közé sorolják.

Miért kell bevonni magánbefektetőket?

A kormány szerint az OEP pazarlóan és nem hatékonyan működött. A versenytől és magánbefektetők bevonásától azt várják, hogy ügyfélbarátabbá és hatékonyabbá teszik az egészségügyet, megszüntetik a pazarlást, és jobban gazdálkodnak a járulékokkal. A magánbefektetőnek és az államnak abból lehet haszna, ha a pénztár megtakarítást ér el úgy, hogy aki beteg, azt meg is gyógyítja. Sokan attól tartanak, hogy később emelni kell a járulékokat vagy csökkenteni a befizetett tébéért járó ellátások körét, hogy a haszon megmaradjon. A kormány válasza erre az, hogy a pénztárak a mai ellátási csomagnál többet nyújthatnak, kevesebbet nem.

Nekem kell majd keresnem pénztárat vagy a pénztár keres meg engem?

2008 áprilistól júliusig gyűjthetik az ügyfeleket a pénztárak. Reklámokat is lehet majd látni, de mi is elmehetünk biztosítót választani, vagy üzletkötők keresnek meg minket. Aki nem választ, az automatikusan a megyéjében vagy területén illetékes pénztár tagjává válik.

Hogyan lehet belépni egy pénztárba?

A toborzási időszakban a jelentkezők egy egyszerű belépési lapot töltenek majd ki, amelyen nevük, lakcímük, születési idejük és helyük, TB-számuk szerepel. Sem a toborzás, sem a későbbi áttépés során semmilyen, az egészségi állapotról szóló adat nem kérhető az ügyféltől.

Választhatom azt, hogy én egyik pénztárhoz sem tartozom, inkább magam fizetem ki a költségét annak, ha beteg leszek?

Nem. Magyarországon mindenkinek kötelező lesz biztosítottnak lennie, ezen alapul a társadalombiztosítás.