Államtitok miatt hallgatott az Egy-másért Alapítvány vezetője
Földesi-Szabó Lászlónak, az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány kuratóriumi elnökének meghallgatásával folytatódott az alapítvány működésének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló parlamenti eseti bizottság munkája kedden.
Földesi-Szabó több esetben is állam- és szolgálati titkokra hivatkozva nem válaszolt a bizottság tagjainak kérdéseire. A kuratórium elnöke elmondta, hogy az alapítvány egyrészt karitatív célokra jött létre, az alapítás másik okáról azonban nem beszélt.
Ugyanígy nem árulta el azt sem, hogy miért találkozott egy alkalommal Szilvásy György titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszterrel, valamint az alapítvány külföldi irodáinak nyitásáról sem árult el minden részletet.
Földesi-Szabó László azt sem kommentálta, amikor Demeter Ervin arra kérdezett rá, hogy kapott-e az alapítvány 27 millió forintos támogatást a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH).
A kuratórium elnöke azt ugyanakkor elmondta, hogy az alapítvány 2004-ben jött létre Jakubinyi Róbert, Nagy Lajos - az NBH volt igazgatója - és Földesi-Szabó László kuratóriumi tagságával. Jelenleg pedig Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója, illetve Gyarmati György és Simon Ibolya, az NBH munkatársai is tagjai a kuratóriumnak.
Az Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány ügyében 2006 végén indított eljárást a vámhatóság. A gyanú szerint az alapítvány összesen 1,3 milliárd forintnyi áfát és vámot nem fizetett be, valamint azóta sikkasztással is gyanúsítják az alapítvány kuratóriumának elnökét, Földesi-Szabó László nyugalmazott rendőrtisztet.
Földesi-Szabó a keddi meghallgatáson tagadta, hogy törvénytelenül jártak volna el és hangoztatta: az alapítvány tagjai "hazafiságukon keresztül mindig mindent törvényesen tettek meg a karitatív céljaik érdekében".
A Földesi-Szabó László által vezetet alapítvány segített hazahozni Magyarországra a Mehmet Károly nevű kisfiút, aki török édesapja jogellenesen vitt el külföldre. Földesi-Szabó a csempészési ügy miatt előzetes letartóztatásban volt, ezt később lakhelyelhagyási tilalomra változtatták.