Belehalt a koalíció az egészségügybe

A beteg érdeke és a beteg pénztárcája

A színről lelépő SZDSZ-es egészségügyi tárca talán a legbüszkébb a gyógyszergazdaságossági törvényre volt. Kétségtelen, hogy a korábbi években épp a hatalmas gyógyszerkiadások miatt nem lehetett kordában tartani a társadalombiztosítás kiadásait. Az új szabályok erős árversenyre kényszerítették a gyártókat. Ennek köszönhetően 959 termék ára csökkent. Az árcsökkenés azonban sok esetben csak a tb-támogatás (tehát az állam kiadásainak) csökkenését jelentette, előfordult, hogy a beteg által fizetett térítési díjak emelkedtek. Ennek köszönhetően 2007-ben először sikerült az előirányzott összegből kihozni a tb gyógyszerkiadásait. 2008. elejére sikerült elérni, hogy jelenleg csupán elvétve van olyan hatóanyagot, amihez Európában olcsóbban lehet hozzájutni. A gyártók és forgalmazók azonban mára eljutottak a végpontra, így további jelentős árcsökkenés már nem várható.

Kifejezetten a betegek érdekében hozott intézkedés volt az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása. Bár az elmúlt években jelentősen bővült a műhibaperek száma, kellett egy olyan fogyasztóvédelmi intézmény, amelyhez fordulhatott a beteg, ha nem kap megfelelő ellátást vagy ha nem veszik emberszámba a kórházban. A 2007. január 1-jén megalakult intézményt sok kritika érte amiatt, hogy a Molnár Lajos minisztériumából oda igazolt Kovácsy Zsombor vezeti. Az elmúlt egy év azonban nem mutatta azt, hogy politikai alapon működött volna a Felügyelet. 2007-ben közel 5 ezer esetben fordultak a Felügyelethez, az esetek tizedében eljárás is indult. A Felügyelet 117 hatósági ellenőrzést végzett, és 190 esetben bírságot szabott ki kórházakra.

2007 áprilisától civil tiltakozások és politikai lobbiharcok közepette átalakították a kórházi intézményrendszert. Ezt elsősorban az indokolta, hogy sok kihasználatlan ágy volt, illetve az országban nagyon egyenetlenül oszlottak el a kórházi kapacitások (Budapesten sok kórház van, vidéken kevés, túl sok gyógyító és kevés krónikus betegek ellátására alkalmas ágy volt). Bár kezdetben több kórház bezárásáról volt szó, a politikai alkuk eredményeképpen végül “csak” hármat szüntettek meg. 39 kiemelt kórházat jelöltek ki a bonyolultabb és költséges beavatkozásokra, a területi kórházak csak az egyszerűbb ellátási feladatokat végezhetik, számos intézmény pedig csak krónikus betegek ápolására szakosodott. A legfrissebb adatok szerint jelenleg 44.388 aktív és 27.153 krónikus kapacitásra alkalmas ágyat finanszíroz az egészségbiztosító.

Vizitdíj: az állatorvosi ló

A tavaly február 15-én bevezetett vizitdíj és kórházi napidíj alig több mint egyéves története önmagában is jól példázza a rosszul előkészített és bevezetett reformot. A 2006-os választási kampányban folyamatosan cáfolták a díjakról szóló terveket, majd mégiscsak bevezették azokat. Bár a kórházaknak és a háziorvosoknak a korábbinál több bevételt jelentett, végig tiltakoztak ellene. Bár mintegy 4 millióan kaptak részben vagy teljesen mentességet a díjfizetés elől, az ellenzék hatásosan érvelt azzal, hogy a díj a szegényeket visszatartja az orvoshoz fordulástól. A kormány későn próbált a kórházi orvosok kedvében járni azzal, hogy idén előírta: a pénz egy részét a dolgozók jutalmazására kell fordítani.

A vizitdíjnak a háziorvosok és kórházak bevételén kívül voltak közvetlen hatásai is. Szerepet játszott a gyógyszerkiadások korlátozásában, a kórházi ágyak és az orvosi rendelők terheltségének csökkentésében (bár az ellenzék szerint valószínűleg az indokolt orvoshoz fordulást is korlátozta). A minisztérium kalkulációi szerint ezzel mintegy 40 milliárd forint megtakarítást idézett elő. Az idén március 9-én tartott népszavazáson azonban a választók döntő többsége elutasította a díjakat.

Sikeresebb intézkedés volt a potyautasok kiszűrésére indított akció. 2007 elején több mint egymillió emberről derült ki, hogy nem fizet (vagy nem fizetnek utána) egészségbiztosítást, illetve adminisztrációs hibák miatt rendezetlen a jogviszonya. Az OEP korábbi becslése szerint 2006-ban a járulékot nem fizetők „ingyenes" ellátása közel 50 milliárd forint kiadást jelentett az egészségbiztosítónak. A tavaly áprilisban indult akció után ma a korábbi 1,1 millióról kevesebb, mint 400 ezerre csökkent azok száma, akinek nem tisztázott biztosítási jogviszonya. A potyautasok kiszűrésével 2007-ben 109 milliárd forinttal több folyt be az Egészségbiztosítási Alapba, mint 2006-ban.

Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Egészségbiztosítási Alap (amiből a hazai orvosi ellátás és gyógyszerkiadások költségeit fedezik) 2007-ben történetében először nem mutatott hiányt, sőt 28 milliárd forint pozitívummal zárt.

Ennek az összegnek a nagyobb részét – mintegy 25 milliárd forintot - visszaadták a kórházaknak, illetve ebből indították a kórházi étkeztetés javítását illetve a kórházi széfek felszerelését célzó „hangulatjavító” programot. Előírták, hogy a kórházakban napi háromszori étkezést kell adni a betegeknek, az ebédnek pedig kétfajta választható menüből kell állnia. A kórházak ellenezték a széfek felszerelését mondván nem ez a legfontosabb probléma az egészségügyben, még ha a rendőrség tapasztalatai szerint évente 1400-1700 lopás történik is egészségügyi intézményekben.