Drámaian magas felvételi ponthatárok
További Belföld cikkek
-
Összegyűltek a miniszterek, megkezdődött a karácsonyi előtti utolsó kormányülés - Itt a lista a helyekről, ahol ki lehet kapcsolódni advent utolsó hétvégéjén
- A tét Budapest működése: a Pásztorok, pásztorok dallamára esnek egymásnak a képviselők
- Kis híján hatalmas baleseteket okozott két bénázó sofőr az utakon
- A nemzetiségek napjára emlékeznek a képviselők
Kedves olvasó, ha egyből a ponthatárokat szeretné átböngészni, gördítsen jóval lejjebb!
Utolsó stádiumába lépett a 2005-ös év vészterhes felvételi procedúrája. Július 26-án, kedd este megállapították a felvételi ponthatárokat az oktatási tárca és az Országos Felvételi Iroda (OFI) munkatársai. Az Index a FISZ (Felvételi Információs Szolgálat) közreműködésével publikálta az úgynevezett slágerszakok idei ponthatárait. A viszonyítás kedvéért a táblázatokban a tavalyi felvételi ponthatárokat is feltüntettük.
Az új rendszerben alapjáraton, kitűnő érettségivel legfeljebb 120 pontot lehet szerezni, ezt 24 többletponttal lehet növelni, így a maximális pontszám idén 144. Csaknem ennyit, 141 pontot kellett elérnie azoknak, akik az idegenforgalmi és szálloda szakra akartak bejutni a gazdasági főiskola kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi karán.
A kommunikáció szak népszerűsége is megnőtt: idén a legmagasabb pontszámok a kommunikációs pályán azok voltak, melyek valamely idegen nyelvekhez kötődnek. Így az ELTE BTK kommunikáció-német szakán 141 pont volt a minimum, amit el kellett érnie egy felvételizőnek, de ugyanennyi volt a kommunikáció-skandinavisztika szakon vagy a szegedi bölcsészkar kommunikáció-orosz szakán.
Az Oktatási Minisztérium szerint a magas számok természetesnek számítanak, mert az emelt szintű érettségi miatt több pontot lehetett elérni, mint az elmúlt években.
'Öt percig rossz volt, de most már mindegy'
Bár a pécsi szociológia szakon csak 127 pontot kellett elérni, ez a szám elég figyelemreméltó a tavalyi 72-höz képest. A legtöbb pszichológia szakon szintén a 140-et verdesi a ponthatár. A jogász szakokon is általánosnak mondható a 30-40 pontos emelkedés a tavalyi értékekhez képest.
"Nem vettek fel egyik szakra sem"- mondta az Indexnek egy most felvételiző fiatal, Piroch Rudolf. "Több szakot is megpróbáltam, történész, régész, kulturális antropológia, de egyik sem sikerült, pedig 133 pontom volt. A Németh László Gimnáziumban érettségiztem, ami Budapesten egy jó iskolának számít, de ez sem volt elég. A barátaim is hasonlóan jártak, egyikük sem került be a kívánt szakra. Öt percig rossz volt, de most már mindegy. Kimegyek külföldre dolgozni, vagy japánt tanulok egy évig."
A középszint nem volt elég - érettségi matematika
"Aki idén középszinten érettségizett, és nem tett szert többletpontokra, az a karrierszakokra aligha került be" - mondta az Indexnek a FISZ elnöke, Csikesz Tamás. Az államilag finanszírozott, népszerű szakok között "nagyítóval is alig találni olyat", ahol 120 pont közelében lenne a ponthatár.
"A felvételi olló rázáródott az idén érettségizettekre" - mondta Csikesz. Aki középszinten érettségizett (az idén végzők döntő többsége), 120 pontos maximumot érhetett el, és ezt tipikus esetben legfeljebb az egy középfokú nyelvvizsgáért járó 7 pluszponttal növelte - a felvételizőknek azonban csak 24 százaléka rendelkezik nyelvvizsgával. A FISZ korábbi felméréseiből kiderült, hogy sokan azért részesítették előnyben a középszintet, mert a saját iskolájukban, saját tanáraik között vizsgázhattak. Ráadásul mindenhonnan azt hallották, hogy a középszintű érettségi is elég a felsőoktatásba való bekerüléshez. Magyar nyelv és irodalomból például kilencvenezren érettségiztek, de csak háromezren emelt szinten. Csikesz Tamásnak meggyőződése, hogy a slágerszakokat a korábban érettségizettek töltik fel.
Miközben a most végzettek alig-alig kerülhettek be, sok felsőoktatási intézményben emelkedett a keretszám, amire azért volt szükség, mert ugyanakkora pontszámmal jelentkező aspiránsok közül kellett volna szortírozniuk.
"Csak egyet tanácsolhatok azoknak az idén érettségizetteknek, akik pórul jártak a felvételin: jövőre mindenképpen válasszák az emelt szintűt, és nyelvvizsgázzanak, mert így kétszer hét pluszpontot szerezhetnek. És semmiképp se gondolják, hogy az idei eredményükkel jövőre újra nekirugaszkodnak a felvételinek. Ne higgyék, hogy jövőre ők lesznek a korábban érettségizettek, nekik fognak kedvezni az idei előnyök" - mondta Csikesz.
Slágerszakok
2005-ben a felvételizők száma alapján a legnépszerűbb szak a közgazdász szak volt (4165 jelentkező), második a jogász képesítés, harmadik az idegenforgalmi és szálloda szak, negyedik a pszichológia, ötödik a gazdálkodási, hatodik a főiskolai kommunikáció, hetedik az egyetemi kommunikáció, nyolcadik a mérnök informatikus, kilencedik legnépszerűbb a művelődésszervező szak volt, tizedik a magyar nyelv és irodalom (2423 jelentkező).
Magyar Bálint oktatási miniszter szerint a legnépszerűbb a fiatalok között az ELTE Társadalomtudományi Karán induló új nemzetközi kapcsolatok szak volt, amelyre igen magas, 142 ponttal lehetett bekerülni. Ide az előirányzott 48 helyett 83 hallgatót vesznek fel államilag finanszírozott képzésre.
Magas ponthatárokra számítottak
A népszerű szakokon biztosan a tavalyinál magasabb ponthatárokkal kell számolni, mondták a FISZ által megkérdezett szakértők. Klinghammer István, az ELTE rektora például 120-130 pont közé becsli a slágerszakok ponthatárait. Szerinte a középszintű érettségin a diákok jó jegyeket kaptak, ezért könnyen lehet, hogy kevésbé jó képességű diákok is felvételt nyernek. Ezért Klinghammer szerint "több intézményben elgondolkodnak majd azon a lehetőségen, hogy kötelezővé tegyék az emelt szintű érettségit". A rektor javasolta, hogy a jövőre érettségizők szerezzenek nyelvvizsgát, és tegyenek emelt szintű érettségit, ha népszerű szakra szeretnének jelentkezni.
Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője szintén magas, 130-135 körüli ponthatárokra számított a nagyobb, népszerűbb szakokon. Sió nem zárta ki, hogy lesznek olyan szakok is, ahol 144 pontra, azaz a maximális teljesítmény mellett valamennyi pluszpont begyűjtésére is szüksége lesz a felvételizőnek. A ponthatárok drasztikus emelkedésének egyik oka szerinte a korábban érettségizettek teljesítményének pontokra történő átszámítása, a másik ok az idei érettségi követelmények alacsonyabb szintjében keresendő.
Esély, egyenlőség
"Nem lesz igazuk azoknak, akik szerint a korábban érettségizettek nagyobb arányban jutnak be az egyetemekre, főiskolákra" - nyilatkozta Magyar Bálint az Estében. Az oktatási miniszter ezt már napokkal korábban tudta, mert kedd este már csak "finomhangolást" végeztek a szakemberek. Magyar szerint a kiemelt szakokra - orvosi, közgazdász - is a tavalyihoz hasonló, sőt, esetenként nagyobb arányban kerültek be a frissen érettségizettek. A munkaerőpiac miatt a jogász- és bölcsészképzésben ősztől kevesebb lesz az első évfolyamos hallgató, mint tavaly.
A miniszter az MTV műsorában elmondta, hogy felvételizhetnek azok, akiknek a pontjait nem jól számolták, és a napokban az intézményekben döntés születik a pótfelvételikről is.
Idén 150 ezer tanuló érettségizett Magyarországon. Az emelt szintű vizsgákon sikerrel teljesítettek a diákok: tantárgyanként a tanulók 70-85 százaléka elérte a legalább 60 százalékos teljesítményt, azaz az érettségi ötöst, ami a felvételin 24 + 7 pontot jelentett. Az emelt szinten érettségizőknek több mint egy jeggyel lett jobb az érettségi átlaguk a középszintet tevő társaiknál: 4,69-es eredményük túlszárnyalja a 3,52-es középszintet. 2005-ben egyébként igen kevés, 16 ezer emelt szintű vizsgát tettek a diákok.
|
|
|
Az itt fel nem sorolt szakok pontszámaiért (excelformátumban) kattintson>>>
|
|
|
Az itt fel nem sorolt szakok pontszámaiért (excelformátumban) kattintson>>>
|
|
|
|
Az itt fel nem sorolt szakok pontszámaiért (excelformátumban) kattintson>>>
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
