Ki kell emelni a démoni alakokat a politikából

Két hét múlva idei második rendkívüli küldöttgyűlését tartja az SZDSZ. Míg az elsőn a koalícióból való kilépésről döntöttek, a másodikon a tavalyi csalási botrány következményeként idő előtti tisztújítást tartanak. A küldöttek szavaznak az elnökről, a 12 ügyvivőről és az országos tanács 20 tagjáról, a jelölések május 25-én érnek véget. Az elnöki posztra a tavalyihoz hasonlóan Kóka János jelenlegi elnök és Fodor Gábor pályáznak.

A kampány viszonylagos nyugalomban zajlik, a jelöltek közti versengés legnagyobb részét a színfalak mögött tartják, bár a párttagok szerint sorsfordító lehet az SZDSZ-nek, hogy június 7-én kit választanak meg elnöknek. A két jelölt a tavalyi kampányhoz hasonlóan járja az országot, és személyes találkozókon beszélget a tagsággal az aktuális kérdésekről, vázolja fel elképzeléseit a hogyan továbbról.

Az idei kampány azonban lényegesen rövidebb a tavalyinál, az akkori két hónap helyett most mindössze egy hónapjuk van rá. Fodor és támogatói szerdán Kecskeméten és Kiskunhalason jártak, az útra mi is elkísértük őket.

A turné egyik része a Munkácsy Mihály utcából indult, itt dolgozik ugyanis egy bérelt lakásban a Fodor-stáb, az ő kisbuszukban kaptunk helyet. A másik kisbusz a Fehérháznál vette fel prominens utasait, az elnökjelölttel utazott John Emese ügyvivő, fővárosi frakcióvezető, Béki Gabriella ügyvivő és Léderer András, az Új Generáció elnöke, akik mind szerepelnek Fodor ügyvivőjelölti listáján.

Kecskemétre a stábbusz futott be elsőként, útitársaink, a turné szervezői, egyben sajtósok telefonon próbálták útba igazítani a környéken bolyongó elnöki járatot. Aggodalmuk enyhítésére palacsintázásba kezdtünk a kecskeméti piac tőszomszédságában, ahol a kioszk lelkes kiadója étvágyunk láttán a kedvezmény táblát is kirakta.

A még elegánsnak nevezhető csúszással kezdődött, és a párt helyi szervezetének irodájában tartott sajtótájékoztatón Fodor Gábor arról beszélt, hogy befogadó és nyitott SZDSZ-t szeretne teremteni, és egy erős párt felépítéséhez mindenkire számít: a szociálliberálisokra, a jobboldali liberálisokra és a környezettudatos zöldliberálisokra. Céljai közt említette az SZDSZ vidéki jelenlétének megerősítését, a pezsgő politikai élet megteremtését Budapesten kívül is, valamint egy új politikusi generáció kinevelését.

A sajtótájékoztató után Fodor Gábor adott néhány rövid interjút, majd indultunk is a következő állomásra, Kiskunhalasra. A beszállás közben módunk volt bepillantani az egy hónapig elnökjelölti szentélyként szolgáló Volkswagen minibuszba, de ekkor még csak távolról szemléltük a repülőgépbelsőt idéző hangulatát. Kiskunhalas felé útitársaink egyre elfoglaltabbnak tűntek, folyamatosan csörögtek a telefonok, a következő eseményen Bács-Kiskun megye küldöttei és választmányi tagjai várták a jelölteket. Nekünk előre jelezték, hogy a bevezető felszólalásokat meghallgathatjuk, utána azonban zárt ajtók mögött folytatódik a beszélgetés.

A politikusok járművétől kissé lemaradtunk, így mire a Halas Hotel társalgójába beléptünk, Fodor Gábor utolsó néhány gondolatát hallhattuk csak, ezekből a mondatokból arra következtettünk, hogy - nem meglepően - elnöki programjáról beszélt.

Utána Béki Gabriella kapott szót, aki felidézte, hogy mikor az SZDSZ koalíciót kötött az MSZP-vel, a két pártnak megvolt a kétharmados többsége a parlamentben, de szerinte ezzel nem éltek vissza. Megjegyezte ugyanakkor, hogy hoztak rossz döntést, ez pedig az összeférhetetlenség feloldása volt, és talán ez is az oka annak, hogy az országgyűlés presztízse mára annyira megcsorbult. „Gyakran feleseltünk saját ideáinkkal” – sarkallta az SZDSZ-t saját hibáival való szembenézésre és a megújulásra.

John Emese az utóbbi hónapok kudarcaiból kiindulva érvelt a megújulás mellett, szerinte a csalási botrány és a koalícióból való kilépés után az SZDSZ-nek új tartalomra és új stílusra van szüksége. Léderer András azt mondta, nem igaz, hogy a pártban mindennek vége, hiszen Fodor Gábor ismeri a receptet, és megoldást tud nyújtani. Bírálta Kóka Jánost, úgy vélekedett, hogy a liberalizmus nem csak az adócsökkentésről szól. Az SZDSZ-hez korábban értékként kötött idealizmust és becsületes politizálást sürgetett.

Velkey Gábor, aki szintén Fodor ügyvivőjelöltje, tragikus helyzetként értékelte, hogy az SZDSZ minden politikai oldal szempontjából vesztes. Szerinte radikális váltás szükséges, és akár mániákusan is a párbeszédre kell törekedni, mert „aki nem ezt teszi, az a társadalom szemében arrogánsnak látszik”. Kifejtette, hogy a politikai klíma megváltoztatásához ki kell emelni a démoni alakokat, példaként Gyurcsány Ferencet említette, aki szerinte társadalmilag hiszterizál. „Ha megmentjük a Gyurcsány-kormányt, hiteltelenek leszünk” – érvelt a kisebbségi kormányzás ellenében.

Azt mondta, Tölgyessy Péternek nincs igaza abban, hogy a Fidesznek egy, az SZDSZ számára is elfogadható miniszterelnök-jelöltet kéne állítania, és úgy kezdeményezni a konstruktív bizalmatlansági indítványt. Azzal indokolta meg, hogy a Fidesznek is az a jó, ha mihamarabb megbuktatja a kormányt, hiszen nem lehet érdeke, hogy egy olyan kormányfővel működjön együtt évekig, aki helyzetbe hozza az SZDSZ-t.

Az ülés nyilvános része Velkey felszólalása után véget ért, a továbbiakról csak a lebontásra ítélt szálloda folyosóján tudtunk tájékozódni. A beszélgetés hangulatáról Kellner Barnabás kérdeztük meg, aki Bács-Kiskun megyei küldöttként szavaz majd a tisztújításon. Szerinte a választók nem szeretik a gazdag politikusokat, egyáltalán a politikusokat sem, de aki kérkedik a vagyonával, azt különösen nem – főleg ha nagy yachtja és helikoptere van. „Persze nem karthauzi barátnak kell lennie megtépkedett, ócska ruhákban.” Fodor Gábort ugyanakkor kompromisszumkész és tárgyalóképes politikusnak tartja.

Kellner Barnabás aggódik amiatt is, hogy eltűnőben van az SZDSZ-ből az értelmiség, szerinte vissza kéne őket csalogatni. Elmondta, hogy vannak még kétkedők, és hogy elsősorban az SZDSZ politikájáról és a politikusokból való kiábrándultságról beszélgettek. Végül a jelenlévőket nem kellett győzködni a tanácskozás berekesztéséről, kezdődött a BL-döntő.

Visszafelé autót cseréltünk, az ügyvivőjelöltek maradtak egy kicsit sörözni a tagsággal, mi pedig bebocsátást nyertünk az elnökjelölti szentélybe, és Fodor Gáborral indultunk vissza a fővárosba. A pártelnökjelölt miután beült a járműbe azonnal gyermekeit tárcsázta, következett egy rövid egyeztetés a tibeti helyzetről szóló országgyűlési határozati javaslatról, majd következhetett a kötetlen diskurzus. Fodor jó hangulatúnak nevezte a halasi beszélgetést, ahol némi kritika is kijutott neki, de szerinte ez így normális egy liberális pártban. A politikus úgy távozott a rendezvényről, hogy azt érezte, több kétkedőt is meggyőzött.