A nyírparasznyai tornateremtől a nyúli óvodáig

Orbán Viktor vasárnapi évértékelése után Gyurcsány Ferenc a parlament hétfői ülésén napirend előtt tekintett vissza 2005-re. A miniszterelnök most tartotta második országértékelő beszédét. Az ülésteremben megjelent Sólyom László köztársasági elnök is.

"A kormányt vezető miniszterelnöknek az a dolga, hogy eljöjjön a parlamentbe, és számoljon be arról, hogy mi sikerült és mi nem sikerült" - mondta Gyurcsány Ferenc a Magyarországért, a köztársaságért címet viselő beszéde kezdetén. A miniszterelnök "befogadó és szolidáris" nemzetről beszélt.

A négy év leltáráról A jövedelmek szerinte az elmúlt évtizedekben soha nem tapasztalt módon növekedtek, két csoportnak, az egészségügyben és a szociális területen, valamint az oktatásban dolgozóknak különösen. A nyugdíjak egynegyeddel érnek többet, mint korábban. Növekedett az egy gyermekre jutó támogatás összege. "Nem az a dolga az államnak, hogy növelje a jövedelemkülönbségeket, hanem hogy csökkentse azokat" - mondta Gyurcsány.

A miniszterelnök szerint a forint stabil lett, az adók csökkentek. Az átlagkeresetek adója és a forgalmi adó csökkent. 2002-ben száz forint munkabérből 55-56 forint jutott az államkasszába, 2006 januárjában 50 forint 80 fillér jut az államnak. "Mára majdnem egyenlő ez a pozíció a 2002-ben örökölt állapothoz képest." - mondta Gyurcsány.

A miniszterelnök az eredmények között említette még a Fészekrakó programot, az autópályát ("Egy ország épít Európában egyszerre öt autópályát."), a gazdák támogatásának megduplázását, a földért életjáradék programot, iskola- és kórházfelújításokat, új mentőállomások építését, lakásfelújításokat, a fővárosi hulladékművet. A kormányfő legalább harminc település nevét megemlítette, ahol valamit építenek/építettek, például a nyúli óvodaberuházást, a nyírparasznyai tornatermet.

Fájó pontok A kormányfő a legfájóbb új feszültségek és új kihívások között említette, hogy a beruházások jó részét "közösen felvett" hitelből finanszírozták. A kritikusoknak úgy válaszolt, hogy ezek "beruházások voltak a jövőbe", mert az emberek így érzik, hogy a rendszerváltás nem önmagáért, hanem értük történt.

Az elmúlt négy évben 280 ezer munkahely megszűnt, a munkahelyek egyenlege 76 ezer. "Amíg van egyetlenegy ember, aki dolgozni szeretne és nem talál munkát, addig kormány nem lehet elégedett" - mondta.

A munkahelyteremtést kérték számon Gyurcsányon az ellenzéki frakciók felszólalói is. Bővebben >>

A száz lépésről A miniszterelnök felsorolta, hogy a tavaly indított program keretében mely pontokat foglalták törvénybe.

A külpolitikáról Magyarország az Európai Unió egyik elismert országává vált, külön említette kelet-ázsiai kapcsolatainkat és a balkáni rendezésben való részvételt.

Vízió a jövőről "Nincs út vissza a szocializmusba, és nincs út előre, a polgári szocializmus fából vaskarika rendszerébe sem" - mondta Gyurcsány Ferenc, aki erős Magyarországot szeretne. A kormányfő szerint csak polgárai tehetik erőssé a nemzetet, a kormány nem tud többet tenni, mert "mi vagyunk Magyarország."

A felelősségben a tehetőseknek kell élen járni. Az adófizetők kárára tett felelőtlen ígéretekből nem épülhet sikeres, erős Magyarország. Nem akarja gyengíteni a köztársaságot csak azért, hogy megtartsa a hatalmat. "A kiadások súlya alatt ma is nyög a költségvetés.

A kormány céljai A miniszterelnök átfogó átalakítások akar az államigazgatásban, az egészségügyben, a kistérségi együttműködésben. Munkásokat védő jogszabályokat vezetne be, például a munkabér-biztosi rendszert, vagyis ha a munkavállaló munkahelyét felszámolják, az állam a végkielégítést azonnal kifizeti a dolgozónak.

A hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéséért létrehozzák a magyar vállalkozások bankját.

Az európai fejlesztési pénzekből - 650-700 milliárd forintból - annyi beruházás valósulhat a következő hat-hét évben, mint utoljára a dualizmus korában. Ez kétszázezer új munkahelyet jelenthet. "A radikális adó- és járulékcsökkentés nem eszköz, az csak növeli a kockázatokat" - mondta.

Sikeres magyarok a karzaton Gyurcsány a "legfontosabb forrásnak" nevezte azt a "tehetséget és szorgalmat", ami Magyarország egyes embereit jellemzi. Ezért olyan embereket hívott meg a karzatra, akik szűkebb körben sikeresek, és akiket - egy kaposvári orvoson kívül, aki őt kezelte - korábban nem ismert. A miniszterelnöki név szerint említette Repa Imre főorvost, Pető Zoltánt, a hajléktalanokat befogadó Tarnadob polgármesterét. Egy vállalkozót, aki egyedül indult, ma kétszáz embert alkalmaz és a General Electric is kitüntette.

Az európai fejlesztési pénzekből - 650-700 milliárd forintból - annyi beruházás valósulhat a következő hat-hét évben, mint utoljára a dualizmus korában. Ez kétszázezer új munkahelyet jelenthet. "A radikális adó- és járulékcsökkentés nem eszköz, az csak növeli a kockázatokat" - mondta.

Gyurcsány megemlítette beszédében Szakács Roland tiszadobi gyümölcskertész vállalkozót, aki édesapjával dolgozik közösen, a nehézsorsú gyerekeket tanító gyomaendrődi Rózsahegyi Kálmán iskola igazgatóját és elődjét. "Hat-hét hétköznapi ember, akik nem azért járnak gyűlésre, hogy elmondják, hogy milyen nehéz, hanem akik azért járnak, hogy kérdezzenek - mondta Gyurcsány. - Az ország nem fekete és fehér."

"A radikalizmus helyett nyugalomra van szükség - mondta a kormányfő. - Választásra készül az ország. Sportszerűséget kérek és sportszerűséget ajánlok." A választás tétjének azt nevezte, hogy előremegyünk vagy visszafelé fordulunk. Gyurcsány szerint a pártcsatározásokba belefáradt az ország.