Gyurcsány nekiment Orbánnak

Magyarország lakóinak jelentős része úgy érzi, hogy a magyar politikusok nagy tartozást halmoztak fel az elmúlt évtizedekben, mondta napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc a parlament őszi ülésszakának nyitónapján. A miniszterelnök szerint a harmadik Magyar Köztársaság éltető eleme politikai sokszínűség.

A demokratikus középről

Gyurcsány elismerte, hogy a hazaszeretet valamennyi parlamenti erőt áthatja, és a szociáldemokratáknak, a konzervatívoknak és a liberálisoknak a populizmus a fő ellenfele.

A miniszterelnök a „demokratikus közép” megerősítésére kérte a parlamenti pártokat. A múlt héten meghirdetett demokratikus közép programja a vetélytársak tiszteletét, az ellenfelek politikai és morális legitimitásának elvitathatatlanságát, programalapú politizálást jelent.

"Nincsen szüksége Magyarországnak populistákra. Törölnünk kell a hazaárulás szót a szótárunkból" - mondta, majd idézte a jelen lévő Sólyom László köztársasági elnök ezzel kapcsolatos gondolatait.

Orbán Viktorról

„Orbán pártelnök úr! Ha fenntartja azt az állítást, hogy a gazdaság válságban van, akkor tényekkel és adatokkal tegye meg, egy egyenes demokrata így viselkedik” – fordult a volt kormányfőhöz Gyurcsány, aki elmondta, hogy nyár elején szívesen beszélt volna a gazdaságról Orbánnak, aki akkor ezt elutasította, és „csak a három pontjáról volt hajlandó” vitázni a nyilvánosság előtt.

A kormányfő arról beszélt, hogy a gazdaság a dualizmus aranykorát idézi, Orbán Viktor mégis úgy tesz, mintha ezt nem tudná, pedig minden tehetsége meglenne arra, hogy tájékozódjon az ország valós állapotáról. „Mi lehet akkor a szándéka?” – kérdezte Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök bírálta a Fidesz-elnök privatizáció-ellenes kijelentését is, szerinte az nem megy, hogy amerikai befektetők előtt tiszteli a magántulajdont, „Kőszegen, az övéi előtt” pedig államosításról beszél.

Költségvetési nyögés

Gyurcsány szerint 2001-től a gazdasági növekedéshez képest - a politika által hajtott - háromszoros jövedelemnövekedés történt. A kormányfő óvott attól, hogy mint akkor, most is a hatalom megtartásának és megszerzésének érdekében olyan licit kezdődjön, amit nem bír az ország. Szerinte nem az a bátorság, hogy ki mer a közösből többet ígérni, hanem átfogó programot adni az országnak. "2001-2003 között elaszaladt velünk a ló, és költségvetési nyögés lett a vége" - mondta.

"Több felelősséget kérek" - mondta Gyurcsány, aki szerint nem csak a holnaputánig tartó vetélkedésre szabad gondolni, mert öt döntéssel tönkre lehet tenni az országot. "A magyar gazdaság jó úton halad" - jelentette ki a kormányfő.

Gyurcsány szerint két kihívással kell szembenézniük: a foglalkoztatással és a költésgvetéssel. Az előbbire utalva azt mondta, hogy 100 ezren vannak, akik munkát szeretnének, akiket a kormány több programmal és lépéssel segíti. A költségvetés "recseg-ropog" - mondta Gyurcsány. A magyar kormány fegyelmezett és szigorú gazdaságpolitikát akar követni, és Gyurcsány szerint a 100 lépés programja ennek az elvnek tesz eleget. A kormányfő ide sorolta az adócsökkentési terveket, a luxusadó bevezetését, a minimálbér növelését, az igazságosabb családtámogatást, az egészségügy reformját, amelyet "15 éve senki sem mert meghozni".

Előre bejelentett agrárárakat ígér

Gyurcsány bejelentette, hogy nemzeti kárbiztosítási alapot akarnak létrehozni az agráriumban. "Előre meghirdetjük az árakat és a támogatásokat a sertés- és a baromfitenyésztőknek" - mondta.

"Szeptember 30-án benyújtjuk a 2006-os költségvetés tervezetét" - mondta a kormányfő, aki igazságos és biztonságos Magyarországot ígért, még azon az áron is, hogy hozzányúlnak bizonyos előjogokhoz.

Gyurcsány kitért a Budapest Airport privatizációjára is. A kormányfő azt akarja, hogy "Budapest légikikötő-központ legyen a térségben", amelyhez szállodák és gyorsvasút szükséges. "Szó sincs arról, hogy eladnánk a repteret, vagy a kifutópályákat. A fejlesztési lehetőséget és kötelezettséget adjuk el" - mondta. Az állam szerinte nehezen bírkózik a MÁV-val, a falvak útjainak fejlesztésével. Kétmilliárd dollárról van szó, amelyet "közös adósságunk csökkentésére fordítanánk" - mondta.

A kormány az év végéig a privatizáció lezárásával fejlesztési célú állami vagyonkezelést akar, mondta.

Áder: Mire ez a hevület?

„Kapkodó, ideges beszédmód, hadaró stílus, elemezte a kormányfői beszédet Áder János. "Miért ez a kipirult arc? Mire ez a hevület?” - kérdezte. A Fidesz frakcióvezetője figyelmeztette a kormányfőt, hogy „messze még a kampány”, ugyanakkor üdvözölte a benzin adócsökkentését.

Áder szerint az elmúlt tizenöt évben példátlan eset, hogy egy miniszterelnök ülésszaknyitó beszédében szinte többet foglalkozott az ellenzékkel.

A privatizáció kapcsán Áder azzal vádolta Gyurcsányt, hogy pontatlanul idézte szavait. A frakcióvezető szerint a baloldalon sem egységes az államosítás megítélése. A szocialista Toller László Pécsen köztulajdonba venné a vízművet és a hulladékgazdálkodást, Nagy-Britanniában vita van a vasút visszaállamosításáról.

Dávid Ibolya a koncepciót hiányolja

Dávid Ibolya, az MDF elnöke arról beszélt, hogy 1998 és 2002 között az MSZP és az SZDSZ ellenzékben nem szavazott meg egy sor fontos törvényt, csak azért, hogy keresztbe tegyen a jobboldali koalíciónak. Az MDF elnöke szerint nem a gazdasággal, hanem annak koncepciótlan irányításával van baj.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője figyelmeztette a Fidesz vezetőit arra, hogy amikor hatalmon voltak, akkor mást mondtak.

”Szeretem a privatizációt és híve is vagyok a privatizációnak” – mondta Kuncze Gábor. Az SZDSZ elnöke szerint képmutatás nem beengedni a magántőkét az egészségügybe, vagy azt állítani, hogy az egészségügy ingyenes.