Megszerettük a népszavazást

"Akarja-e Ön, hogy a Képviselő-testület kötelezze Szabó László polgármestert, hogy a gadácsi kultúrterembe (sic!) tegye lehetővé az asztaliteniszezést (pingpongozást), a fiatalok sportolását. A terem használatát bárki a helyi lakosok közül igénybe veheti azzal a feltétellel, hogy a használó köteles a berendezéseket és a tisztaságot megóvni." A kiöregedés fenyegette somogyi zsákfaluban ezzel a népi kezdeményezéssel házaltak néhány hónapja, de hiába gyűlt össze a megfelelő mennyiségű aláírás, a jegyző végül tartalmi és formai okok miatt megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

"A kérdésnek vagy az aláírásokat gyűjtő személy aláírásának minden oldalon szerepelnie kell" - idézi fel az elutasítás egyik okát Lengyel Antal körjegyző, és döntése védelmében elmondja, hogy nem fellebbeztek ellene. A népi kezdeményezés hátterében az áll, hogy egy szülő szerette volna, ha a kultúrotthonban pingpongozhatnának gyermekei és azok barátai, másokat azonban korábban zavartak az állítólag hangoskodó, randalírozó, rendetlenséget maguk után hagyó gyerekek. És persze személyes ügyek is közrejátszottak az aláírásgyűjtés elkezdésében, mértékadó gadácsi körök azonban egybehangzóan állítják, hogy a konfliktus egy kultúrtermi gondnokkal rendezhető lenne.

Kiveszőben a népi kezdeményezés

Az elmúlt évben minden eddiginél több, ötvennégy helyi népszavazási és népi kezdeményezés volt az országban. Az utóbbi egy kiveszőben lévő jogi forma. A választó-polgárok öt-tíz százaléka ezzel a módszerrel vihet a képviselő-testület elé olyan ügyeket, amelyek egyébként is a közgyűléshez tartoznak. A népi kezdeményezés a törvény szerint is "kivételes forma", hiszen a választópolgárok a polgármesterhez vagy a képviselőjükhöz közvetlenül is fordulhatnak, lakossági fórumokon, közmeghallgatásokon, falugyűléseken szólalhatnak fel.

Nem csoda, hogy 2004-ben mindhárom népi kezdeményezést megtorpedózta az illetékes jegyző. Gadácson kívül a békési Füzesgyarmaton a központi ügyelet visszatelepítéséért, a zalai Várvölgyön a képviselők lemondásáért gyűjtötték az aláírásokat. (Magyartanároknak egyébként nem ajánlatott a helyesírási hibáktól hemzsegő kérdések végigböngészése, a békésiek a beadványukban például "lakósságot" írtak.)

Falugyűlésből is lehet népszavazás

Helyi népszavazást a képviselők legalább negyede, a képviselőtestület bizottsága, a helyi társadalmi szervezet vezető testülete vagy a választópolgárok legalább huszonöt százaléka kezdeményezhet, de az ötszáz fősnél kisebb településeken egy népesebb falugyűlés határozata is népszavazási döntésnek számíthat.

A huszonegyezer lakosú Gyálon - sok más településhez hasonlóan - az önkormányzat rendeletben is szabályozza a helyi népszavazást és a népi kezdeményezést. "Kiírásukhoz a választópolgárok huszonöt százalékának aláírása kell - mondta el az Indexnek Horti István, Gyál jegyzője. - A küszöb emelésével legalább nem kopnak el ezek a jogintézmények, megmarad a súlyuk." A Pest megyei kisvárosban ez a veszély nem fenyeget, mert a rendszerváltás óta még nem volt népszavazás a településen. A jegyző a helyi rendelet egyik legnagyobb jelentőségét abban látja, hogy a népszavazásra vonatkozó "szétszórt jogszabályokat" összegyűjti.

Nem lesz halotthamvasztó Nagylózson

Az ötvenegy helyi népszavazási kezdeményezésből húsz jutott odáig, hogy a választópolgárok az urnák elé járulhattak. Az eredményekből úgy tűnik, hogy a kezdeményezők a legtöbb esetben rosszul mérték fel a közhangulatot. Tíz esetben nem tudtak elég választót cselekvésre bírni, négyszer hiába lett érvényes és eredményes a népszavazás, az ügy megbukott. Zsunypuszta Hollóházához csatolása, Kerekharaszt Hatvanból, Somoskőújfalu Salgótarjánból való kiválása ügyében nyertek a népszavazást kezdeményezők; valamint a romhányi hulladéklerakó, a nagylózsi halotthamvasztó, a bükkösdi cementgyár tervét söpörte el a lakossági tiltakozás legdemokratikusabb formája.

Egy környezetszennyezőnek tartott beruházás vagy a magasabb adóbevétel reménye miatti településalapítás még nem garancia a népszavazás sikerére. Az előbbire Páty, az utóbbira Szentgotthárd-Farkasfa a példa.

Miért süllyed faluvá?

A Pest megyei Pátyon egy tervezett vegyi raktárról állították azt az ellenzői, hogy a község a terroristák kiemelt célpontjává válhat miatta. A népszavazást még a Pátyhoz közeli Törökbálinton bekövetkezett pirotechnikairaktár-robbanás előtt írták ki. A helyiek nem ijedtek meg az augusztus eleji tragikus tűzijátéktól, és csupán a választásra jogosultak 37 százaléka adta le szavazatát, a népszavazás így érvénytelen lett.

Nem tudni pontosan, hogy miért futott zátonyra a vasi Farkasfa kiválási szándéka Szentgotthárdból. Talán azért, mert a kiírást kezdeményező gyógyszerész budapesti állandó lakhellyel rendelkezett, így nem szavazhatott az általa megálmodott kérdésről, vagy attól ijedtek meg a helyiek, hogy Farkasfa reménybeli vezetői már előre bejelentették, hogy a település működtetésére új adót vetnek ki. A júniusi népszavazáson a kezdeményezés látványosan megbukott; a szavazópolgárok nyolcvannégy százaléka tartotta fontosnak, hogy nemcsak farkasfai, hanem szentgotthárdi polgár is.

Falugyűlésen is lehet népszavazás

A hulladéklerakók és a megyékből való kiválások mellett az új település alapítása a legnépszerűbb helyi népszavazási kérdés. A tapolcaiak - 2005 első helyi népszavazásán - vasárnap döntenek arról, hogy leváljanak-e Miskolcról, bár a kezdeményezést a borsodi város egyetlen önkormányzati frakciója sem támogatja. A polgármester a minap a televízióban csodálkozott, hogy miért akar faluvá süllyedni Tapolca, amikor manapság minden, magára valamit is adó település várossá válna inkább.

A helyiek szerint az infrastruktúra elmaradott, a fürdőhely koszos és senki sem gondozza, a turisták ezért messze elkerülik Tapolcát. Kezdeményezésük valószínűleg nem jut a farkasfai sorsára, mert a kétezer-kétszáz választópolgár közül hétszáznegyvenkilenc hitelesítette az aláírásgyűjtő-íveket.

Az értelmezhetetlenség firtatása

A legtöbb akció azonban a jegyzői irodákban múlik ki. A salgótarjáni óvodai átszervezésről szóló népszavazási kezdeményezésnek már a kérdését sem lehetett megérteni: "Egyetért-e Ön a 2004. évi költségvetéshez kapcsolódó Intézkedési Terv óvodai ágazatra vonatkozó 5. és 6.a. pontjainak (Május 1. úti Százszorszép Tagóvoda és Acélgyári úti Tagóvoda ügye) hatályon kívül helyezésével és a kérdéses témák újratárgyalásával?"

A kérdés hitelesítését tartalmi hiba miatt tagadták meg, az ugyanis a képviselőtestület hatáskörébe tartozik, és erről nem lehet népszavazást kiírni. A kérdés értelmezhetetlenségét firtató Indexnek a salgótarjáni jegyzőségen azt mondták: "Ó, azt már nem is vizsgáltuk".