Rafael
17 °C
32 °C

2014-től lenne kötelező a főállású képviselőség

2007.10.09. 22:28
Választási évben négyszeresére emelkedik a parlamenti pártok támogatottsága, így a jelenlegi 2,5 milliárd helyett 10 milliárd forintból kampányolhat majd a négy parlamenti párt. Gyurcsány Ferenc tisztasági csomagja azonban nemcsak financiális kérdésekben tartalmaz reális felvetéseket, de többek között a főállású képviselők ügyében is. Az MSZP pártbékéjének megőrzése érdekében csak 2014-től lenne összeférhetetlen a polgármesteri és a honatyai tisztség.

Bevitte Gyurcsány Ferenc hét tisztasági irányelvének konkrét tartalommal feltöltött változatát a kormánykabinet elé Draskovics Tibor. A társadalompolitikai kabinet vezetőjét (Kiss Péter), a gazdasági kabinet irányítóját (Veres János), a nemzetbiztonsági kabinet vezetőjét (Szilvásy György) valamint a szocialista és a szabad demokrata pártelnököt (Gyurcsány Ferenc, Kóka János) tömörítő testület információink szerint rábólintott a javaslatcsomagra, aminek két legégetőbb pontja talán a főállású képviselőség bevezetése, illetve a pártfinanszírozás rendbetétele.

A főállású honatya ugyanis Gyurcsány szerint nem halmozhatná nyakra-főre települési, megyei önkormányzati tisztségeit, kizárólag a parlamenti ülésteremből szolgálhatná népét. Nem véletlen, hogy a mintegy 35 polgármestert és 60-70 helyi megyei testületi tagot számláló MSZP-frakció múlt heti ülése rendes ordibálásba fulladt. Igaz, a képviselőcsoport tegnapi ülésére már higgadtak a kedélyek, nyilvánosan szinte csak Karsai József, Battonya ura, illetve Páva Zoltán, Komló polgármestere mondogatott oda.

A frakció elcsendesedésének vélhetően az az oka, hogy Gyurcsány engedett is, meg nem is. Továbbra is tántoríthatatlan a minden tisztségtől megtisztított képviselőség ügyében, ám az új rend bevezetését nem kapkodná el, információink szerint a szisztéma 2014-ben, azaz hét év múlva lépne életbe. Egy másik forgatókönyv 2011 elején léptetné hatályba a főállású képviselőséget. Ez a 2014-es dátumhoz képest nem jelent érdemi változást, hiszen csak az időközi választásokat befolyásolná, ám kommunikációs szempontból hatékonyabban adható el. (Önkormányzati választások legközelebb 2010 őszén lesznek.) Összességében viszont mindkét alternatíva elegendő időt hagyna a helyi, megyei erőviszonyok átrendezésre.

Ami a pártfinanszírozást illeti, a jelek szerint komolyan veendő Gyurcsány azon állítása, miszerint reális szintre kell hozni a pártok állami támogatását. Ez jelenleg mintegy 2,5 milliárd forint (az MSZP és a Fidesz körülbelül 1,8-1,9 milliárd forintot kasszírozhat), a jövőben viszont a négy párt egy normál évben összesen 5 milliárd forinttal kalkulálhat, választási esztendőben pedig 10 milliárd forinttal.

A jelenlegi szabályozás 386 millió forintot engedélyezett kampányra, így a pártok ügyeskedni kényszerültek. Például papíron nem a korteshadjáratra, hanem tisztasági szerekre, nyomtatópapírra és irodai költségekre ment el hatalmas summa. Illetve, kihasználva a jogi szabályozás hiányosságait, a különböző hirdetéseket cégek állták, és civil szervezetek adtak ki kampánybrossurának látszó füzeteket (lásd: Magyar Vizsla). A piaci szereplők előtt az új rendszer bezárja a kiskapukat, ám a civil szervezetek tovább tevékenykedhetnek. Igaz, az átláthatóság kedvéért lesz egy virtuális kampányszámla, amin a civil támogató akciók árát is rögzítik.

A jövőben, ahogy ma is, szintén tilalom köti a cégeket, hogy a politikai pártokat készpénzzel támogassák. A magánszemélyeket viszont mi sem korlátozza. sőt felajánlásukat az állam is megfejeli, minden civil forinthoz egy adóforintot rendel, évente 50 ezer forint erejéig. Magyarán egy 30 ezres támogatást az állam megdupláz, egy kétmillió forintosat 50 ezer forinttal egészít ki.

(Kedd este derült ki, hogy a Fidesz valószínűleg megpróbálja beelőzni Gyurcsány népszavazási kezdeményezéseit. Bővebben > > >)

SZDSZ: Nem időszerű

Az SZDSZ ügyvivői testülete nem tartja időszerűnek a kormányfő hétfőn bejelentett népszavazási kezdeményezését, mert bízik abban, hogy a tisztább közélet megvalósítására tett hétpontos javaslatról a parlamenti pártok egyezségre tudnak jutni. Horn Gábor közölte, az ügyvivői testület áttekintette a miniszterelnök hétpontos javaslatát, amelyet tartalmában és irányában "helyénvalónak és jónak" tart. Hozzátette: vannak részletkérdések, amelyeknél vannak észrevételeik és javaslataik, ahol szükség van finomításra.

A szabad demokrata politikus azt mondta, az üt a hét pont közül a legfontosabbnak a párt- és kampányfinanszírozást tartja. A kormányfő által javasolt megoldás lényegével egyetértenek, ám ebben az esetben is kell a részletekben finomítani, tette hozzá. Horn Gábor közölte, az SZDSZ egyetért azzal a javaslattal is, hogy polgármesterek és gazdasági társaságok vezetői ne lehessenek parlamenti képviselők, ám más "polgári" foglalkozást űzők - mint például pedagógusok, mérnökök, orvosok - viszont lehessenek. (MTI)