Háromezermilliárd közelében az ígéretlicit

Ígéretözönnel kezdődött a kampány, a Fidesz két hét alatt kétezermilliárd forintot osztott szét szóban a nagy közösből - legalábbis erről tanúskodik az Index Ígéretszámlálója. A kormánypártok - és maga a kormány, a kettő néha nehezen elválasztható - most még főként az eddigi eredmények felsorolásával próbálják elnyerni a választók bizalmát, az ellenzékiek viszont szívesen osztogatnának. Már mostanra kiderült, hogy az adórendszerhez majdnem mindenki hozzányúlna, de a járulékok mértékét is többen csökkentenék, és az MDF-et még mindig bosszantja az örökösödési illeték.

Negyedmillió új munkahely?

A Fidesz számításaink szerint eddig csaknem húsz konkrét ígéretet tett, ezek többségének kézzelfogható költségvetési kihatása lehet. Ha a vállalások költségeit összesítjük, kétezermilliárd forint fölötti összeget kapunk, bár ha valamennyi ígéretet valóra is váltanának, a tényleges számla - mivel egyes tételek között van átfedés - valószínűleg nem lenne ennyi.

A legnagyobb tételt a munkáltatói tb-járulék csökkentése jelenti, a párt ezt már július elsejétől, egy lépésben levinné a jelenlegi 29 százalékról 19 százalékra. Ez egy év alatt 671 milliárd forinttal csökkentené a tb-alapok bevételét. Ha abból indulunk ki, hogy most a 3,9 millió foglalkoztatott állítja elő a több mint 23 000 milliárdos bruttó hazai terméket (GDP), akkor 227 ezer új munkahelyet kellene teremteni 1342 milliárd forintnyi GDP-bővüléshez, ami - ötven százalékos állami elvonással számolva - lehetővé teszi a 671 milliárd forint visszapótlását. Ha csak negyven százalékos elvonással számolunk, akkor már csaknem háromszázezer új munkahely kell ugyanehhez.

A Fidesz másik több százmilliárdos javaslata az, hogy növeljék az egészségügyre fordított állami kiadásokat a GDP mostani 4,5 százalék körüli szintjéről 7 százalékra. A költségvetési törvény szerint idén a GDP 4,75 százaléka, 1100 milliárd forint megy erre a célra. A mostani, 23 000 ezer milliárd forint körüli GDP-vel számolva ez 521 milliárd forintos kiadásnövekedést jelent - azt azonban nem tudjuk, hogy ezt hány év alatt lépnék meg (de természetesen ha elhúzzák a folyamatot, akkor a nominális GDP növekedése miatt az összegnek is emelkednie kell).

Az adótörvények Fidesz által tervezett módosítása 260-280 milliárdos bevételkiesést eredményezhet. Ha az szja alsó kulcsát 13, a felsőt 15-20 százalék körüli szintre változtatnák, az - az idei szja-bevételek alapján számolva - 210 milliárd forintnál nagyobb kieséssel járna. A családi adókedvezmény visszaállítása - a családi pótlék változatlanul hagyásával - 52 milliárddal növelné az állami terheket, a családi adózás bevezetésének az ára becsléseink szerint tízmilliárd forintot meghaladó összeg lenne. Nemcsak az szjá-t, hanem az áfát is csökkentené a párt, a lakásépítések és a szociális célú lakásfelújítások forgalmi adójának öt százalékra mérséklése 8-12 milliárd forintba kerülne, bár ennek hatását a szakmában is várt építkezési hullám jócskán akár hat-nyolcmilliárddal enyhítené.

A mostani 13. havi nyugdíjat a Fidesz megfejelné 14. havival, ami 166 milliárdba kerülne (ennyi az idei 13. havira betervezett összeg). A lakástámogatási rendszer visszaállítása becsléseink szerint akár 150 milliárd forinttal is terhelhetné a büdzsét, mert ma már kisebb a kamatszint, mint a 2000-2003 közötti időszakban volt, így kevesebb állami kamattámogatást kellene nyújtani. Az elmúlt évek állami támogatásaival és garanciavállalásaival számolva bizton állítható, hogy legalább évi 100 milliárd forintot vinne el, ha változatlan keretek között, állami tulajdonban maradna a MÁV, további 100-120 milliárdot jelenthet a kis- és középvállalkozói tőkejuttatási csomag, legalábbis akkor, ha érdemi segítséget akarnak nyújtani.

A villamosenergia és a távhő árának csökkentése összesen 75-79 milliárd lenne, ebből az áramár tíz százalékos csökkentése 65 milliárd, a távhőé 10-14 milliárd forinttal növelheti a költségvetés terheit, persze csak akkor, ha az állam átvállalja az iparágakban kiesett bevételeket. További tíz-tízmilliárd forint körüli összeget jelenthet az ingyen gyógyszer, az autópálya-díjak csökkentése és az Új nemzedék kártya bevezetése. Bár ez utóbbiról és a még homályosabbnak tűnő, a vidéken élők autóval munkába járásának támogatásáról olyan keveset tudni, hogy inkább csak tippelni lehet a költségvetési hatásra, mintsem pontosan számolni.

Az egykulcsos adó a kicsik kedvence

Az MDF továbbra is az örökösödési illeték eltörlésével kampányol - ez 15 milliárdos kiesést jelentene -, valamint megerősítette: támogatná az egykulcsos szja bevezetését. Ennek mértéke 18 százalék lenne, ami számításaink szerint - szintén az idei bevételi tervekből kiindulva - 147 milliárddal csökkentené a büdzsét bevételét. A párt emellett lehetővé tenné, hogy a leszakadó térségekben akár 20 százalékkal is kisebb lehessen a minimálbér, ez azonban becslésünk szerint legfeljebb 2-3 milliárdba kerülne a költségvetésnek.

A Demokrata Fórum új média- és sajtótörvényt, korrupcióellenes törvényt, valamint a túlzott kampányígértek elleni törvényt is ígér, ezeknek nincs költségvetési kihatása. A párt támogatja a 2010-es euróbevezetést, és az ehhez szükséges államháztartási reform magvalósítását, ennek költségvetési hatásai nem láthatók.

Az egykulcsos adót az SZDSZ is bevezetné, a kisebbik kormánypárt azonban nemcsak az szja, hanem a társasági adó és az áfa kulcsát, valamint a nyugdíjjárulék mértékét is 20 százalékra változtatná. Ez a változtatás az szja-terheket kis mértékben csökkentené - attól függően, hogy mi történne a kedvezményekkel -, mivel az átlagos adóterhelés most 21 százalék körül van. Jelentősebb mértékű csökkentést jelentene a nyugdíjjárulék 20 százalékra mérséklése, a társasági adó viszont 16-ról emelkedne 20 százalékra, és az egységes, 20 százalékos áfa is magasabb lenne a mostaninál.

Az egykulcsos adó ilyen komplex bevezetése - éppen a részben várható bevételnövekedés miatt - így becsléseink szerint legfeljebb 30-40 milliárddal csökkentené az állam bevételeit. A liberális folytatnák a privatizációt, ami szerintük évente a GDP 1-1,5 százalékát jelentő bevételhez vezetne. Szerintünk évi 100 milliárdnál nem lenne több ez az összeg, de így is tény: ez az első olyan ígéret, amely nem növelné az állami adósságot.

Párt, kormány - összemosódó ígéretek

Az ígéretszámláló összeállításakor nagyon nehéz volt szétválasztani a kormány és az egyes kormánypártok ígéretét. Az autópálya-építések közül csak azokat vettük számba, amelyek idén (nem a választásig, hanem az év végéig) fejeződnek be, ilyen az M5 az országhatárig, az M3 Nyíregyházáig és a várost elkerülő szakasz, az M35 Debrecenig és a várost elkerülő szakasz, az M6 Dunaújvárosig, továbbá az M7 Ordacsehi-Balatonkeresztúr, Zamárdi-Balatonszárszó és Nagykanizsa-Becsehely közötti szakasza és az M8 dunaújvárosi hídja. Ezek a tervek szerint összesen 560 milliárd forintba kerülnek - ezt az összeget mind az MSZP-nél, mind az SZDSZ-nél feltüntettük, hiszen az utóbbi párt adja a közlekedési minisztert.

A kormány emellett ígéri a panelprogram folytatását - ebben az évben erre várhatóan nagyjából húszmilliárd forint jut -, valamint a nemzeti sportstratégia részeként vidéki tornacsarnokok építését. Mindkét kormánypárt elkötelezett(nek mutatja magát) a 2010-es euróbevezetés ügyében. A kormány döntött arról, hogy az MFB-csoport átalakításával létrehozza a Magyar Vállalkozások Bankját, az eddig nyilvánosságra került adatok szerint ennek sincs érdemi költségvetési kihatása. Az eddigi egyetlen új, kiadásnövelő, és konkrétan az MSZP-hez köthető javaslat a munkabér-biztosítás kiterjesztése, ami 1-4 milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek.