Éles szóváltás a kormány és a püspöki kar között

A választások óta először szokatlanul éles hangon bírálta a katolikus egyház a kormánypártok egyház-finanszírozást módosító indítványát. A hangnem akkor éleződött ki, amikor a Szentszék magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete levélben tudatta, az állításokkal ellentétben a Vatikán nem adta jóváhagyását ahhoz, hogy a népszámlálás vallási adatai helyett az adózók rendelkezését tegyék az állami pénzek elosztásának alapjává.

Tudatos megtévesztés

Nominálisan nincs változás "Ha a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a miniszterelnök és a katolikus egyház képviselőjének tervezett találkozóját követően hívott volna össze sajtótájékoztatót, akkor talán elkerülhető lett volna a valószínűleg tájékozatlanságból fakadó félreértés" - reagált a kormányszóvivő Veres András kijelentéseire. Gál J. Zoltán közölte, a kormány támogatja azt a módosító indítványt, amely a jövő évi költségvetésben a katolikus egyháznak is biztosítja azt az összeget, ami a népszámláláson alapuló elosztási mód szerint megilletné.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Veres András püspök hétfőn rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: "tizenkét évvel a rendszerváltás után veszélybe került az egyház szabad működése Magyarországon". A püspök szerint a szociális, illetve az egészségügyi közszolgáltatásokról szóló módosító indítványok ellentétesek az 1997-es szentszéki megállapodással. Veres András azt is mondta, hogy a kormánypártok egyes politikusai tudatosan megtévesztették a közvéleményt és döntéshozókat, amikor arról beszéltek, hogy a javaslatokról Karl-Josef Rauber és Szalay István címzetes államtitkár találkozóján már megállapodás született.

Senki sem beszélt megállapodásról

Szalay István, egyház ügyi címzetes államtitkár szerint viszont senki sem beszélt arról, hogy közte és Karl-Josef Rauber apostoli nuncius között megállapodás jött volna létre. Kettejük találkozóján csupán tájékoztatást adott a módosító javaslatokról. A megbeszélésen egyikük sem ejtett szót az Orbán-kormány egyházügyi politikusa, Semjén Zsolt és a nuncius között született egyezményről, amely "be akarta betonozni" a katolikus egyház népszámlálási adatokra alapuló állami támogatását. Szalay szerint az eredeti 1996-os megállapodás nem tartalmaz ilyen kitételt. Mint mondta, az adózók rendelkezése alapján történő elosztás sem a "legjobb megoldás", de azt legalább nem támadták meg az alkotmánybíróságon. A finanszírozás megváltoztatása miatt egyébként sem lesz kevesebb a katolikusoknak juttatott állami pénz, hiszen a 2002-es 2,6 milliárd után 2003-ban 5,5 milliárd forint jut majd hitéleti tevékenységre, és ezt az összeget az egyház számára hátrányos változtatás miatt kompenzációval is kiegészítik.

A hitesek módosítást várnak

A Hit Gyülekezete ugyanakkor azt várja, hogy az Országgyűlés módosítsa az egyházak finanszírozásáról szóló jogszabályt. Nyilatkozata szerint a törvény a katolikus és a református felekezet kivételével az összes magyarországi egyháznak súlyos károkat okoz és működésüket politikai-társadalmi szempontból ellehetetleníti. A Hit Gyülekezete felhívja a figyelmet arra, hogy az Orbán-Torgyán-kormány döntése törvényesen létező és jelentos társadalmi támogatottsággal bíró egyházakat törölt el statisztikai eszközökkel. A Hit Gyülekezete, amely az egy százalékos felajánlások alapján évek óta a negyedik legtámogatottabb egyház, a népszámlálási adatsorokban például nem is szerepel, híveinek adóforintjait más egyházaknak osztanák szét.

A próbaidő letelt

Mint emlékezetes, Horn Gyula miniszterelnököt 1996 februárjában és 1997. június 20-án fogadta a Vatikánban II. János Pál. A magyar kormányfő megbeszéléseket folytatott Angelo Sodano bíboros, államtitkárral. Ezen a találkozón került sor kétoldalú megállapodás aláírására, amely a Magyarországi Katolikus Egyház közszolgálati és hitéleti tevékenységét és az ingatlanrendezés kérdéseit szabályozta. Platthy Iván, a Horn-kormány egyházügyi államtitkára szerint a megállapodás módosítását annak szövege szerint bármelyik fél kezdeményezheti, és egy vegyes bizottság felállításával diplomáciai úton tisztázhatók a felvetődött kérdések. Platthy szerint az szja egy százalékával történő egyház-finanszírozás 1998-as bevezetésekor megszabott ötéves "próbaidő" letelte miatt egyébként is aktuális a megállapodás kétoldalú áttekintése.

Seregély Medgyessynél Medgyessy Péter miniszterelnök kérésére, hivatalában fogadta dr. Seregély István egri érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét. A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint a kormányfő tájékoztatta az egyházi vezetőt arról, hogy a kormány az egyházfinanszírozás jelenleg hatályos rendjének változatlanul hagyását célzó indítványt áthidaló megoldásként elfogadja, ugyanakkor a jövő évi költségvetés tartalmazza a katolikus egyháznak járó, a népszámlálási adatoknak megfelelő támogatás kompenzálását szolgáló 717 millió forintot. A miniszterelnök és a Püspöki Konferencia elnöke egyetértettek abban, hogy az Alkotmánybíróság döntésére egyértelmű helyzetet teremtene az egyházaknak járó támogatás alkotmányos módjának meghatározására. Dr. Seregély István nem zárkózott el attól, hogy az Alkotmánybíróság előtt egy ilyen döntés meghozatalát egyházi méltóságok is szorgalmazzák. Medgyessy Péter kinyilvánította szándékát arra, hogy a kormány a 2004-es költségvetésben az egyház-finanszírozás rendjét már az Alkotmánybíróság által értelmezett alkotmányos alapelveknek megfelelően alakítja ki. Amennyiben szükséges lesz a kormány a Szentszék és Magyarország közötti érvényben lévő megállapodások módosítására is kezdeményezést tesz.