Kondornak tudnia kellett a beszervezési iratról
További Belföld cikkek
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
A beszervezési papírból két példány készült, az egyiket kedden adta át a Nemzetbiztonsági Hivatal a levéltárnak, a másik viszont eltűnt. Sipos valószínűsíti, hogy az eltűnt irat másolata jelent meg a lapban. Az iratok szerint Kondor a kémelhárításnak dolgozott titkos megbízottként. Sipos elmondása szerint konkrét jelentésekről ugyanakkor nincsenek információk, azaz nem lehet tudni Kondor valóban jelentett-e vagy a beszervezés után nem tett semmit. A szakértő feltételezi azonban, hogy az alatt a közel tíz év alatt (1974-től 1983-ig), ameddig Kondor ki nem lépett, jelentéseket tett.
A Magyar Rádó tájékoztatása szerint Kondor Katalin elnök jelenleg külföldön tartózkodik. Sipos Levente kedden az MTI-nek elmondta, hogy a történeti levéltár főigazgatója ír egy levelet Kondor Katalinnak, amelyben értesíti, hogy megérkeztek a rá vonatkozó iratok. Ezt követően a Magyar Rádió Rt. elnöke valószínűleg elmegy majd egy szakértővel megtekinteni az anyagot, amelyet azután a kutatók is megnézhetnek. Mint mondta, azt egyelőre nem lehet tudni, a kutatók számára mikor nyílik erre lehetőség, a levéltár kutatótermei ugyanis egyelőre zárva tartanak, s várhatóan csak egy-két hónap múlva nyílnak meg. Lehet, hogy csak a megnyitás tervezett időpontjában tekinthetők meg az iratok, de az is elképzelhető, hogy hamarabb, tekintettel arra, hogy "ilyen akut kérdésről van szó
Hazafias alapon
Az MTI által szerdán megszólaltatott nemzetbiztonsági szakértő elmondta, a titkos megbízottak beszervezése általában hazafias alapon történt, vagyis a célszemélyt meggyőzték, hogy tevékenységével hazájának, népének tesz szolgálatot. Elhangozhattak olyan utalások, hogy "az ilyen irányú együttműködés semmi esetre sem fog ártani az illető karrierjének, munkahelyi előmenetelének" - mondta el a szakértő.
A titkos megbízott a kérdésben járatos megkérdezett szerint sohasem kapott díjazást, esetenként és megalapozottan költségtérítésben részesülhetett. Ez egy hölgy esetében "egy elegáns ruha árát" jelenthette "egy fontos esemény, mondjuk követségi fogadás" előtt, vagy "ha vendégül látott külföldieket, porcelán étkészletet vásárolhatott". A szakértő példái alapján a férfiak szintén ruhára, éttermi vagy szórakozóhelyi kiadásra, utazásra kaptak leggyakrabban térítést. A TMB "alatti" további együttműködési kategóriaként a szakértő a "hivatalos kapcsolatot", a "társadalmi kapcsolatot" és az "ügynököt" nevezte meg.
A hivatalos kapcsolatként működő személyek "a szolgálatok érdekkörében vagy érdeklődési körében álló szervezetek, vállalatok, intézmények" középvezetői közül kerültek ki, ők hivatalból, "gyakorlatilag munkaköri kötelességként" tartották a kapcsolatot az állambiztonsági szervekkel.
A "társadalmi kapcsolat" kategóriába tartozó viszony nem beszervezésen alapult, "a kapcsolat nem volt szervezetszerű" - mondta a szakértő. Szavai szerint az ilyen személy "nem kapott feladatokat, kérésre azt közölte, ami tudomására jutott, ha lehet ilyet mondani, ez laza kapcsolat volt".
Az ügynököt "rendszerint anyagi alapon szervezték be, vagy szemet hunytak valamely, az illető által titkolni kívánt körülmény fölött" - mondta el a szakértő, példaként kisebb bűncselekményt, "erkölcsi botlást", valamilyen szenvedélyt vagy más, akkor a társadalom által elítélt körülményt említve. Az ügynök díjazást kapott, "esetenként jutalmat is", ellenben konkrét feladatokat kellett teljesítenie - mondta el a titkosszolgálati szakértő.