Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Húzóágazat helyett válságövezet a külpolitika?

2002.02.27. 13:29
Nem értek egyet azzal, hogy Orbán Viktor bármiben is hibáztatható lenne a visegrádi találkozó elmaradásáért - állította Martonyi János a külügyi bizottság ülésén. Egy kormánypárti képviselő szerint az ellenzék nyuszika szerepére kárhoztatja a kabinetet: mindenért támad, ha van sapka azért, ha nincs azért. A szocialisták viszont úgy vélik, hogy az egykor sikerágazatnak számító külpolitikát Orbán és Németh Zsolt válságba sodorta. A Benes-dekrétumok körüli vitában mindkét oldal kampányolással vádolta a másikat.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén Martonyi János külügyminiszter azt állította, hogy a miniszterelnök brüsszeli kijelentései megfeleltek a magyar álláspontnak, ezért Orbán nem hibáztatható a visegrádi négyek találkozójának elmaradásáért. A külügyminiszter azt valószínűsítette, hogy a téma csak az erősödő kampány miatt került napirendre. Úgy vélte, ezt jelzi az is, hogy az ellenzéki pártok "az ügy előzményeinek feltárása nélkül rögtön a cseh és szlovák álláspont oldalára álltak".

A külügyminiszter szerint egyébként a Keszthelyre tervezett magyar-cseh-szlovák-lengyel csúcstalálkozó elmaradásával "semmit sem vesztettünk", hiszen a közös EU-csatlakozási alapelvek már készen állnak, és hétfőn megtartották a visegrádi országok külügyminisztériumainak stratégiai tervező osztályvezetőinek megbeszélését is.

A válság külpolitikája

Az MSZP sajnálatosnak nevezte, hogy a külügyminiszter is csatlakozott "Németh Zsolt külügyi államtitkár kampányához", amellyel a hazaárulás mellé az összeesküvés vádját is felsorakoztatta. A szocialista Szabó Vilmos szerint nem az ellenzék tette kampánytémává a kérdést, hanem a környező országok vezetése és sajtója állítja: Orbán Viktor emelte be kampányában a külföldi magyarság ügyét. Mint mondta, a Brüsszelben elhangzott miniszterelnöki kijelentésekkel telt be a pohár Pozsonyban és Prágában, de Orbán megnyilatkozásai egy olyan lánc részei csupán, amelyek válságba sodorták az 1990-es évek elejétől hagyományosan sikerágazatnak tekinthető külügyet. Szabó ezért elsősorban Orbánt és Németh Zsoltot tette felelőssé.

A szabad demokrata Szent-Iványi István bizottsági elnök szerint Orbán tudatosan és sorozatosan olyan politikai eszközökkel élt, amelyek az ország elszigetelődéséhez vezettek. A bizottsági elnök véleménye szerint a sorozat része volt a kedvezménytörvény körüli vita, Szlovákia NATO-tagságát megkérdőjelező Orbán-megnyilatkozás és a visegrádiak közös nyilatkozatának egyeztetés nélküli közzététele.

Nyuszika sorsára jutott a kormány

A fideszes Balla Mihály szerint a Benes-dekrétumok ügye kényes kérdés, de a kormányfőnek mindenképp fel kellett vetni. Más kormánypárti vélemény szerint viszont a teljesen fölösleges volt az ügyben bizottsági ülést összehívni, mert ez csak az ellenzék számára alkalom álláspontja ismételgetésére. Pósán László fideszes képviselő azt hangoztatta, hogy az ellenzéknek mindegy mit tesz a kormány, mindenképp támad, ha van sapka rajta, akkor azért, ha nincs, akkor azért. A képviselő szerint Horn Gyula és Vladimír Meciar annak idején a békés lakosságcsere lehetőségét is felvetették.

A bizottság ülése végén a kormánypárti többség leszavazta azt a szocialista indítványt, amely jószolgálati parlamenti küldöttséget javasolt küldeni Csehországba, Szlovákiába és Lengyelországba a V4-együttműködés felújítása érdekében.