További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Az MSZP járna jól egy előrehozott választással
A legutóbbi Medián-elemzés óta a vezető kormánypárt - kisebb ingadozásokkal - valamelyest erősített a közvélemény-kutatásokban mért pozícióján, a legnagyobb ellenzéki párt pedig valamelyest visszaesett. Az MSZP által "meglebegtetett" előrehozott választás a szocialistáknak kedvezne, annál is inkább, mert az ötletet kiváltó vita az EU-csatlakozás feltételeiről, illetve a Fidesz-MPP vezetői és különösen Orbán Viktor részéről hangoztatott "EU-szkeptikus" nézetek a jelek szerint nincsenek elkedvetlenítő hatással a közvéleményre.
A HVG eheti számában közölt novemberi Medián-felmérés szerint ha most kerülne sor az ország csatlakozásáról szóló népszavazásra, azon mintegy kétharmados részvételre lehetne számítani, és az urnákhoz járulók közel négyötöde (79 százaléka) igennel voksolna. Az EU-kritika láthatóan nem sokat hoz a Fidesz konyhájára, inkább csak azzal a következménnyel jár, hogy az ellenzéket az emberek egyre kevésbé társítják a csatlakozás változatlanul népszerű gondolatával: az MSZP-re a megkérdezettek 57 százaléka, az SZDSZ-re 45 százaléka tartja "nagyon jellemzőnek", hogy támogatja Magyarország EU-csatlakozását, míg a Fidesz-MPP-ről csak 33 százalékuk gondolja ugyanezt.
Talán a Fidesz EU-hoz való viszonyának érzékelésétől nem teljesen független az a tény, hogy novemberben rekordmagasságot, 36 százalékot ért el azok aránya, akik állításuk szerint semmiképp sem szavaznának a legnagyobb ellenzéki pártra, miközben az MSZP-ről csak minden negyedik szavazó mondja ugyanezt. A negatív szavazatok tekintetében egyébként a két kisebb parlamenti párt sokkal jobban áll, az elutasítottság alacsony foka azonban kevés a sikeres szerepléshez: az MDF hónapról hónapra legfeljebb 1-2 százalékot ér el a közvélemény-kutatásokban, az SZDSZ pedig rendszerint épp csak hogy megközelíti a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt.
Dávid és Demszky népszerűsége töretlen
A politikusok népszerűségében egy harmadév alatt végbement változások mind pozitív irányúak. Nem kizárt, hogy az MDF elnöke, Dávid Ibolya az önálló pártarculat megőrzéséért tett erőfeszítéseinek is köszönheti, hogy kedveltségi mutatója ismét csaknem megközelíti a közel két éve, tavaly januárban kimutatott rekordját. Ennél is nagyobbat "ugrott" előre Demszky Gábor főpolgármester, akinek 12 százalékpontnyi népszerűség-növekedése alighanem az önkormányzati választások egyik jelentős győzelmének kijáró elismerés is. Mádl Ferenc köztársasági elnök a harmadik legnépszerűbb poltikus.
|
Július óta ugyancsak statisztikailag jelentős mértékben javult a miniszterelnök megítélése is: Medgyessy Pétert háromból két szavazópolgár tartja alkalmasnak "fontos politikai szerepre", és ezzel ma ő a negyedik legkedveltebb magyar politikus és egyben a kormány legnépszerűbb tagja. A miniszterelnököt Csehák Judit és Kuncze Gábor követi a népszerűségi listán.
Orbán a középmezőnyben
A Medián kérdezőbiztosai ezúttal is több mint 40 politikusról kértek véleményt, de a húszas toplistára csak a parlamentben vagy (parlamenti) pártjukban vezető tisztséget, esetleg egyéb közhivatalt betöltő s egyúttal legismertebb politikusok kerültek fel. A kimaradtak közül elsősorban a jelenleg pusztán informális vezető szerepet betöltő Orbán Viktor érdemel említést, akinek 48 pontos népszerűségi indexe jelenleg csak a lista tizenhatodik helyére kvalifikálná az előző miniszterelnököt.
Az ősz sem hozott jelentősebb változást az alapvetően derűs politikai közhangulatban: tartós (novemberben 54 százalékos) többségben vannak azok, akik szerint az országban "jó irányban mennek a dolgok". A részvételi hajlandóság egy "most vasárnapi" feltételezett választáson valamelyest visszaesett ugyan, de még mindig magasabb, mint az előző parlamenti ciklus hasonló időszakában. Változatlanul alacsony viszont a bizonytalankodók aránya: a szavazni kész választópolgároknak októberben és novemberben is mindössze 13 százaléka nem tudta vagy nem akarta megmondani, hogy melyik pártra adná a voksát.
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
