Medgyessy: nem volt zsarolás, nem volt kényszer

Medgyessy Péter csütörtökön a múltját vizsgáló bizottság nyilvános ülésén felidézte: 1978 első hónapjaiban a pénzügyminiszter hivatta, és közölte vele, hogy találkoznia kell egy nemzetbiztonsági tiszttel, ekkor még nem tudta, mi okból. Ebben az időben a nemzetközi főosztályt vezette a pénzügyi tárcánál. A személyes találkozón a titkosszolgálati tiszt közölte vele, azért kellenne szt tiszti munkát vállalnia, mert a főosztályon számos olyan titok van, amelyeket védeni kell, meg kell előzni, hogy külföldi partnerek ezekhez a titkokhoz hozzájussanak.

"Választási lehetőségem volt"

Ekkoriban több nemzetközi tárgyalás zajlott az adósságcseréről, illetve nemzetközi hitelfelvételek ügyében, ahol fontos volt, hogy a magyar pozíciók ne legyenek teljes részletességgel ismertek. Medgyessynek azt mondták, a tőle várt tevékenység intellektuális, elemző munka. Értékelni kell az ország helyzetét, különös tekintettel a nemzetbiztonsági kockázatokra. A megbeszélés után a kormányfő időt kért, hogy eldönthesse, vállalja-e a feladatot. Medgyessy kijelentette: "Nem volt kényszer, nem volt zsarolás, választási lehetőségem volt."

Nem járt előnyökkel az szt tiszti állás

Karóra, a jutalom A Magyar Nemzet szerdai számában megjelent tartalékos állományba helyező parancs szerint a miniszterelnök jó munkájáért 10.000 forintos tárgyjutalomban részesült. A jutalmazás tényét Medgyessy Péter is elismerte meghallgatásán. Az Index információi szerint a titkos tiszti munkáért az eredeti tervek szerint egy festmény járt volna. Ezt azonban megváltoztatták, és a kép helyett egy nagy értékű, szovjet gyártmányú karórával lepték meg négy éves ténykedése elismeréséül.

Simincskó István, volt titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár arról érdeklődött: karrier, anyagi érdek vagy a rendszer fenntartása motiválta-e. Medgyessy elmondta, hogy 1966-tól dolgozott a PM-ben, több lépcsőn át eljutott a főosztályvezetői posztig, amikor még semmilyen köze nem volt a titkosszolgálatokhoz. Titkos tiszti megbizatása azonban soha nem jelentett előnyt karrierje szempontjából. Ami akkori jövedelmi viszonyait illeti: nem két helyről kapott fizetést, hanem választhatott, hogy a szerényebb BM-fizetést, vagy a PM-es javadalmazást választja. Az utóbbi akkoriban 8400 forint volt havonta, Medgyessy Péter emellett döntött.

Medgyessy három tisztnek jelentett

Három tiszttel tartotta a kapcsolatot, általában szóban jelentett nekik, az ő kilétüket nem kívánta nyilvánosságra hozni, de a neveket egy papíron átadta Balogh László bizottsági elnöknek. A kormányfő beszámolt arról, hogy évente összegző elemzéseket kellett készítenie a nemzetgazdaság helyzetéről és az ebből következő nemzetbiztonsági kockázatokról, valamint javaslatokat tett az ezzel kapcsolatos és szükségesnek tartott politikai lépésekről.

A kollégák megfigyelése nem volt feladat

Hangsúlyozta, hogy a kollégáiról nem írt jelentéseket, mert ez nem tartozott a feladatai közé, és ismételten kijelentette, hogy a Magyar Nemzet által közölt második dokumentum hamisítvány.

A dél-koreai kapcsolat Demjánnal

Kitért arra is, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) 1982-ben történt csatlakozással feladata befejeződött, ezzel ennek a tevékenységnek elveszett a szakmai érdekessége is. Hozzátette: miniszter-helyettesként összeférhetetlenségi okok miatt sem maradhatott szigorúan titkos tiszti állományban. A miniszterelnök egykori titkos feladatai között említette azt is, hogy Demján Sándorral együtt a szovjet politikával szemben gazdasági tárgyalásnak álcázott kapcsolatépítő látogatást tett Dél-koreában. Medgyessy Péter egy ellenzéki képviselő kérdésére válaszolva beszámolt arról, hogy a Pénzügyminisztériumban végzett munkájáért 1982-ben megkapta a Munka érdemrend arany fokozatát. A kitüntetést az egykori miniszterelnökkel, Antall Józseffel egyszerre vehetette át április 4-én.

Az MDF kezdeményezésére alakult nyolctagú, paritásos bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb 2002. augusztus 15-ig tart. Az érdemi munkát hosszas vitákat követően megkezdő bizottság ülésein eddig meghallgatott volt belügyminiszterek azt közölték, hogy miniszterségük idején nem volt tudomásuk Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjáról.

A bizottság több korábbi nemzetbiztonsági vezetőt is meghallgatott zárt ajtók mögött. Az általuk közölteket azonban egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Balogh László, a testület MDF-es elnöke ugyan kezdeményezte, hogy valamennyi meghallgatási jegyzőkönyvet hozzák nyilvánosságra, kikozmetikázva a dokumentumokból az államtitkokat, de a javaslatot egyelőre nem szavazta meg a bizottság.