További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Köztévé titkosító záradékkal
Szabó László Zsolt 2001-ben vonta be Wermer András, a volt miniszterelnök tanácsadójának érdekeltségi körébe tartozó cégét a közszolgálati televízió reklámidejének értékesítésébe. A köztévével fennálló szerződés - amelyet a kuratórium nem fogadott el - azután is fennmaradt, hogy az idén márciusban kiírt közbeszerzési pályázatot Mendreczky Károly, a nemrégiben távozott elnök júliusban eredménytelennek nyilvánította.
A pályázat két résztvevője, az adMaster-ARBO vállalatcsoport magyarországi érdekeltsége, az adMaster Kft. és az In Média. Az MTV sajtóirodájából származó információk szerint a létrejött szerződés záradéka értelmében az Rt. és az In Média Kft. megállapodásának részletei ma sem hozhatók nyilvánosságra. Az In Média ügyvezetője szerint viszont a velük kötött megállapodás nem biztosított különleges elbánást, csupán a tévénél megszokott üzleti titoktartási kötelezettségi kitétel szerel a dokumentumban.
A felbonthatatlan felbontása
Az MTV ügyvezető alelnöke, Ragáts Imre a tévé sajtóosztályán keresztül megerősítette, hogy a szerződést felbontották. Csorba Mária szóvivő szerint a szerződés formailag felbonthatatlan volt, de a tárgyalások során "az In Média olyan helyzetbe került, amely lehetővé tette, hogy közös megegyezéssel felbontsák azt". Az Index információ szerint a szerződésbontás hátterében az áll, hogy a korábbi feltételek az In Média magas jutaléka miatt tarthatatlanul hátrányos helyzetbe hozták a tévét.
Csortos-Szabó Sándor, az In Média ügyvezető igazgatója szerint viszont a szerződés nem betonozta be cégét, a megbízás eleve a közbeszerzési pályázat elbírálásáig szólt. Hangsúlyozta, hogy az In Média nem kapott szokatlanul magas részesedést a bevételből, a cég 10 százalékért dolgozott. Csortos-Szabó elmondta: önkéntes lelépésük abban keresendő, hogy a politikai támadások miatt a vállalkozás egyre nehezebben mozgott a piacon. Hozzátette: a vádaskodóknak pedig bizonyítékot kellene felmutatniuk.
Zsugorodó reklámszelet
Az In Media 2001 júniusától értékesítette a készpénzes reklámidőt. A titokban megkötött megállapodás meglepetésként hatott, hiszen az ügyvezetőnek márciusban kinevezett Mendreczky Károlynak a néhány hónappal korábban írt 2001 első féléves üzleti tervében még az szerepelt, hogy a tévé házon belül oldja meg a reklámidő értékesítését, annál is inkább, mert köztévé nézőaránya 8-10 százalék körüli volt, reklámpiaci részesedése annak csupán 2-3 százalék, és folyamatosan csökkent. Csortos-Szabó egyébként vitatja a volt tévéelnök által összállított bevétel-kimutatás korrektéségét is. Mint mondta, 2002-ben az olimpia és a foci EB időszakát is beleértve havai bevételi csúcsot produkált az In Média. Az intézmény vezetőinek parlementi bizottsági meghallgatásán júniusban egyébként Keller László az In Média-ügy kapcsán 1 milliárd forintot meghaladó üzletről beszélt.