Eszter, Eliza
15 °C
28 °C

Uraim, mitől félnek ennyire?

2008.04.23. 10:16
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Szép, most már az önkormányzatokat is lehallgathatják?
Egyelőre az történt, hogy a kormány március 20-án módosított egy titkos határozatot. Ezzel a nemzetbiztonsági védelem alá eső intézmények közé kerültek a fővárosi, a kerületi, a megyei, a megyei jogú városi önkormányzatok, az országos, a regionális, és a megyei területfejlesztési tanácsok, a közigazgatási hivatalok, védelmi bizottságok és a Budapesti Agglomerácós Fejlesztési Tanács is.
Ez a nemzetbiztonsági védelem olyan, mint amikor egy bár tulajának nagyon súlyos arcok azt mondják, hogy öreg, mi majd megvédünk, közben meg igazából nem fenyegeti senki a bárt rajtuk kívül?
Nem. A Nemzetbiztonsági Hivatal ilyenkor úgynevezett objektumvédelmet nyújt. Felderíti és elhárítja, ha egy stratégiai vállalatot, minisztériumot, bíróságot, önkormányzatot alvilági figurák, terroristák vagy idegen titkosszolgálatok meg akarnak környékezni.
Hú, ez nagyon izgalmas. És hogy tud befurakodni az ellenség az ojjektumba?
Barátkoznak, kapcsolatokat építenek, adatokat gyűjtenek, kenőpénzt fizetnek, zsarolnak. Az önkormányzatok 2000 milliárd forint uniós támogatást használhatnak fel az elkövetkező években. A kormány szerint nem árt az éberség, nehogy a közpénz egy részét megkaparintsák mások. A Nemzetbiztonsági Hivatal 2006-os évkönyvében is szerepel, hogy egyes kormányzati intézmények iránt fokozott érdeklődést mutatnak más országok titkosszolgálatai és gazdasági lobbicsoportok is. A Hivatal több intézményt is figyelmeztetett arra, hogy a biztonsági rendszerében hol vannak a lyukak.
Ez úgy van, hogy egy titkosügynök ott ólálkodik az íróasztalok alatt, és szól, ha lyukakat lát?
Nem egészen. Az objektumvédelem elsősorban nem is az épület védelmét jelenti, hanem az információk, kapcsolatok ellenőrzését. Például egy közbeszerzési eljárásnál megvizsgálhatják, volt-e összejátszás a pályázók között. Lehetőség van arra is, hogy a zavarosban halászó alkalmazottat lehallgassák, leveleit, emailjeit elolvassák, belenézzenek a számítógépén tárolt adatokba, netán házkutatást tartsanak nála.
Már látom magam előtt, ahogy sápadt arcú, szürke ruhás emberek azt hallgatják kis fülhallgatókon, milyen recepteket cserélnek egymás között a titkárnők a polgármesteri hivatalban.
A titkosszolgálat nem hallgat le csak úgy mindenkit, erre nincs is elég embere, és ennek nincs is semmi értelme. Ha valahol alapos gyanúja merül fel a visszaélésnek, akkor a Nemzetbiztonsági Hivatal javaslata alapján az igazságügy-miniszter vagy a Fővárosi Bíróság kijelölt bírója engedélyezheti a titkos információgyűjtést.
Mi a baja az ellenzéknek azzal, ha a titkosszolgálatok éberen őrzik az önkormányzatok tisztaságát?
Kósa Lajos és Demeter Ervin szerint az gyanús, hogy a márciusban elbukott népszavazás után egyszer csak úgy dönt a kormány, hogy nemzetbiztonsági védelem alá helyezi a nagyobb önkormányzatokat. Ezek döntő többsége ugyanis fideszes vezetés alatt áll. Kósa Lajos azt mondja, a begyűjtött információkkal akár zsarolhatják is a politikusokat. Szerinte elképzelhető, hogy a hamarosan kisebbségben lévő kormány így akar majd magának szavazatokat kicsikarni a parlamentben.
Hogy tudta ezt így levezetni? Honnan tudja, hogy ez fog történni?
Lehet, hogy ismeri a szakmáját, és tudja, mi megy a függöny mögött a politikában.
Nem inkább attól fél, hogy így kiderülnek a fideszes önkormányzatok zűrös ügyei?
Ezt mondta a titokminiszter is a parlamentben: "Uraim, ugyan mivel zsarolhatná a kormány önöket? Mitől félnek ennyire?"
És mit érzett ekkor Kósa Lajos?
Nem tudjuk. Én azt gondoltam volna a helyében, hogy a legrosszabb álmaimban se kérdezze meg tőlem a titkosszolgálati miniszter, hogy ugye nincs semmi takargatnivalóm. Ez már szinte fenyegetés.
De ha tényleg le akarják nyúlni a közpénzt, akkor inkább az a kérdés, miért nem ellenőrizte a titkosszolgálat eddig az önkormányzatokat?
A nemzetbiztonsági védelem alatt álló intézmények listáját még a Horn-kormány utolsó napjaiban, 1998-ban alkották meg. Ebben akkor szerepeltek az önkormányzatok hivatalai. Ezeket később kivették és más intézmények kerültek a listára. Kósa szerint nagy különbség van aközött, hogy a polgármesteri hivatalok dolgozóit figyelik meg, vagy - mint a mostani határozat szerint - az egész önkormányzatot. Ebben ugyanis már a választott képviselők, tehát a politikusok is benne vannak.
Ez törvénytelen?
A Fidesz azt mondja, a nemzetbiztonsági törvény nem teszi lehetővé az önkormányzatok nemzetbiztonsági megfigyelését. A kormány ráadásul úgy vonta be az önkormányzatokat a nemzetbiztonsági védelem körébe, hogy erről az egészről meg sem kérdezték őket. Nem tudott erről az SZDSZ sem, sőt az önkormányzati minisztérium államtitkára sem. Kósa Lajos végkövetkeztetése végül az volt, hogy a kormány alkalmatlan.
Ezzel nem mondott újat. A titkosszolgálatnak egyébként az a feladata, hogy a kormánynak szállítson információkat az ellenzékről?
Dehogy. A nemzetbiztonsági szolgálat feladata az alkotmányos rend és az ország szuverenitásának védelme kormánytól, politikai hovatartozástól függetlenül. Az ellenzék hátán azonban a hideg futkos attól, hogy a polgári titkosszolgálatokat Gyurcsány Ferenc legfőbb bizalmasa, Szilvásy György felügyeli, akivel már a nyolcvanas években is együtt munkálkodtak a Kommunista Ifjúsági Szövetségben. Meg attól, hogy a lehallgatásokat Draskovics Tibor, Gyurcsány Ferenc másik közeli munkatársa engedélyezheti igazságügyi miniszterként. Igaz persze az is, hogy 1998-2000 között Kövér László, Orbán Viktor bizalmasa felügyelte a szolgálatokat. Ez végül is ilyen bizalmi állás.
Az mondtad, ez egy titkos kormányhatározat volt. Hogyhogy mi most tudunk róla?
A 2013-ig titkosított határozat 136 példányban készült, és kipostázták az érintett önkormányzati vezetőknek. Megkapta Kósa Lajos is. Neki ez az egész nagyon nem tetszett, ezért felszólalt az ügyben a Parlamentben.
Nem lesz baja abból, hogy kikotyogta az államtitkot?
Nem. Eredetileg zárt ülésen szólalt volna fel, de hétfőig maga a titokminiszter oldotta fel a kormányhatározat titkosítását.
Ez jó húzás volt?
Abból a szempontból nem volt jó húzás, hogy ezzel nyilvánosságra került az összes olyan intézmény neve, amelyet véd az NBH. Akinek rossz szándéka van, most tudja, hol ütközhet csapdába. Szilvásy György szerint ugyanakkor a nyilvánosságra azért volt szükség, mert az ellenzék igaztalan dolgokat állít ebben az ügyben. A határozatban ugyanis szó sincs arról, hogy az önkormányzatokat automatikusan megfigyelnék. A szolgálat csak akkor lépne be a képbe, ha ezt az önkormányzat kéri.
Nem is kötelező a védelem, csak kérni lehet?
Igen. Ezt a jogszabályban most még hangsúlyosabbá teszik. Az NBH minden nagyobb önkormányzatnak felajánlja a segítséget, s csak azokkal foglalkozik, akik szerződést kötnek vele.
De melyik polgármester lesz olyan hülye, aki magára szabadítja a titkosügynököket?
Valószínűleg egyik polgármester sem siet majd együttműködést kötni az NBH-val. Gondolom, te sem kérnél meg adóellenőröket arra, hogy segítő szándékkal nézelődjenek a bankszámládon.