Önnek nincs egészségbiztosítása

Bizonyíték kell

Nagyon is várható, hogy idén is sokan meg fognak lepődni, amikor a háziorvosnál, a szakrendelésen, a gyógyszertárban, a gyógyászati segédeszköz boltban vagy a gyógyfürdőben a taj-számuk alapján kiderül, hogy nincs rendben az egészségbiztosításuk. Az alapelv az, hogy ha valakinek nincs biztosítása, az is ugyanúgy megkapja az ellátást mint más, de rendeznie kell jogviszonyát. Ha ezt nem teszi meg, az APEH ered a nyomába, és behajtja az elmaradt járulékot.

Ha valakinél tehát kiderül, hogy nincs rendben a biztosítása, annak először hivatalosan a megyeileg illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz kell fordulni adategyeztetésre. Normál esetben 30 napja van arra az állampolgárnak arra, hogy lépjen az ügyben.

Január 1-től lehetősége van arra, hogy az ügyfél úgynevezett okirati bizonyítást kezdeményezzen az egészségbiztosítónál. Ha tehát valaki nem tudja bemutatni az öt évvel korábban a munkáltatója által OEP-nek küldött dokumentumot vagy annak visszaigazolását, helyette munkáltatói igazolással, munkaszerződéssel, kinevezési okirattal vagy 3 hónapnál nem régebbi bérfizetési igazolással bizonyíthatja, hogy van munkaviszonya. Ugyanígy egy vállalkozó vagy diák is bizonyíthatja jogviszonyát a szükséges dokumentumokkal.

Ha ezen okiratok alapján az egészségbiztosító a biztosítási jogviszonyt valószínűsíti, onnantól az ügyfél már a rendszerben is jogosultként szerepel majd, azaz az orvosnál is ezt mutatja majd a számítógép.

Meghívlak egy egészségbiztosításra!

Ha valakinek nincs munkaviszonya és más jogcímen (nyugdíjas, tanuló, 18 év alatti,. munkanélküli stb) sem jogosult ellátásra, annak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. Ennek havi összege 4350 forint. A járulékfizetést a lakóhely szerint illetékes APEH-hez kell teljesíteni.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot más is befizetheti: a nagykorú, állásnélküli gyermek helyett a szülő, a háztartásban dolgozó feleség helyett a férj. A járulékfizetés átvállalásához szükséges az állami adóhatóság jóváhagyása, így ezt 15 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz.

Az adóhatósághoz igazából akkor kerül az ember ügye, ha a felszólítás ellenére nem kezdi el rendezni az ügyét. Január 1-től ugyanis az APEH feladata lesz, hogy behajtsa az elmaradt járulékot.

Ez hagyományos esetben csak a 2008 január 1-től esedékes fizetési kötelezettségre vonatkozik, de a információnk szerint az APEH-nek egyedi mérlegelésre van lehetősége, így indokolt esetben 2007-re vagy korábbra visszamenőleg is követelhet.

Az adóhatóság megállapíthatja például azt, hogy egy foglalkoztatott esetében a munkáltató ugyan levont a bérből a járulékot, azt azonban nem fizette be. Ebben az esetben természetesen a munkáltató ellen folytat eljárást az APEH.