Száztíz éve nincs pénz olimpiára

A kandidálás legfőbb kritériuma a Nemzeti Stadion felépítése lett volna, ez azonban váratott magára. A második világháború előtt, illetve alatt azért beadtuk a jelentkezést az elmaradt 1944-es, majd a végül a háborús győztes Londonnak adott 1948-as játékokra.

A 1952-es helsinki olimpia sikerén felbuzdulva (minden idők legjobb magyar szereplése tizenhat aranyérmet szereztek sportolóink) megpályáztuk az 1960-as rendezést, ami - az 1955-ben keltezett dokumentumok szerint - 820 millióból kijött volna. Negyvenöt évvel később a Deutsch Tamás vezette sportminisztérium megrendelésére készült tanulmány 4600 milliárdra becsülte a 2012-es költségeket. Végül az 1960-as rendezési jogot Róma, a 2012-eset London nyerte el, ez utóbbira nem adtunk be pályázatot.

Az Eb nem üti az olimpiát

A világ három legnagyobb nézettségű sportversenye közül csak labdarúgó világbajnokságot nem akartunk soha rendezni. Az olimpia mellett a labdarúgó Európa-bajnokságra is többször pályáztunk sikertelenül. 2004-ben Ausztriával közösen (Portugália nyert), 2008-ban önállóan (Ausztria és Svájc nyert) akartunk Eb-t rendezni. A 2012-es Eb rendezési jogát Horvátországgal akarjuk elnyerni.

A magyar-argentinon az Eb-re is melegítettek (Fotók: Barakonyi Szabolcs)

Nem lett volna szerencsés az olimpiai ötlettel addig várni, amíg a hasonlóan nézettségű Európa-bajnokság rendezési jogát nem sikerül elnyerni? - kérdeztük a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) sajtófőnökétől. "A kettő nem zárja ki egymást" - mondta Ganczer Gábor. "Az MLSZ támogatja az olimpiai pályázat ötletét." A labdarúgó-szövetség vezetői nem féltékenyek arra, hogy az esetleges olimpiai pályázatot máris olyan mogulok támogatnák, mint Csányi vagy Demján. "Üzletemberek bevonásáról egyelőre nincs szó, most a kormányzati támogatás és a kormánygarancia megszerzése volt napirenden" - mondta Ganczer.

A beruházás költsége harmincszor kisebb egy olimpiáénál, az MLSZ számításai szerint 150-160 milliárdból ki lehet hozni. A labdarúgó-szövetség - a sajtófőnök szerint - leginkább az utóbbi évek válogatott gálamérkőzéseinek és az idei utánpótlás (U19-es) női Európa-bajnokságnak a tapasztalataira építhet.

Szellemi tőke van

"Az országban megvan az a szellemi tőke, ami az olimpia megrendezéséhez szükséges" - mondja Mérei László, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára, de tisztában van azzal, hogy "erőteljes infrastruktúra-fejlesztés" nélkül nincs esélyünk. Tavaly fedettpályás világbajnokságot, 1998-ban szabadtéri Európa-bajnokságot rendeztünk.

Orosz váltó a 2004-es budapesti fedettpályás atlétikai világbajnokságon

Mi lesz a pályákkal?

Akár a rendezés mellett szólhat, hogy a rendszerváltás óta Magyarország a harmincnégy olimpiai sportágból tizennégyben rendez hamarosan vagy rendezett világ- vagy Európa-bajnokságot.

"Most nem bírná el az ország az olimpiát, tavaly kint voltam Athénban, láttam, hogy mibe került nekik" - mondta az Indexnek Kovács Tibor, a Magyar Sportlövő Szövetség főtitkára, aki szerint húsz év múlva, erős gazdasági héttérrel már érdemes lenne belevágni a rendezésbe.

Csak a sportlövőversenyek megrendezése mai árakon több milliárd forintba kerülne, miközben a tavalyi győri légfegyveres Európa-bajnokság 110 millió volt. És nem elég új lőtereket építeni, ki kellene találni az olimpia utáni hasznosítást is, ha nem akarunk úgy járni, mint Atlanta, ahol az 1996-os olimpia után le kellett bontani az olimpiai sportlövő létesítményeket. (Ugyanez a veszély fenyegeti az esetleges Eb-re vagy olimpiára épülő 30-40-50 ezres stadionokat is, egy magyar bajnoki mérkőzés jelenleg néhány ezer embert vonz.)

2020: Afrika? Dél-Amerika? Közép-Európa?

Apróbb szabályszerűségeket lehet csak felfedezni abban, hogy éppen melyik kontinens városa kapja meg az olimpiai játékok rendezési jogát. Utoljára több mint ötven éve rendezett olimpiát egymás után kétszer ugyanaz a földrész. A 2012-re sikertelenül pályázó Párizs, Madrid és Moszkva már be is jelentette, hogy a 2016-os rendezésre nem pályáznak, mivel 2012-ben Európa rendez olimpiát.

2020-ban akár európai várost is választhat a NOB, bár Dick Pound, a szervezet befolyásos tagja szerint Afrika vagy Dél-Amerika lehet a nyertes. Dél-Afrika a 2010-es labdarúgó-világbajnokság tapasztalataival a háta mögött valószínűleg belevág, ahogy Santiago de Chile is megpróbálhatja - ha 2016-ban nem jár sikerrel.

A szkeptikusok szerint a magyar pályázatnak 2020-ban Európából is erős versenytársai lehetnek: Párizs, Madrid, Moszkva biztos nem adja fel, és számolni kell az "örök vesztes" Isztambul újbóli indulásával.

A budapesti olimpiát támogatók viszont azzal érvelhetnek, hogy a 2020-as rendezés megpályázását Prága és Varsó is fontolgatja, vagyis a közép-európai térségben a vezető szerepét hangsúlyozó Budapest lépéshátrányba kerülhet, ha elveti az olimpiai tervet.

Népstadion - most