Nyomuk veszett a botrányos kvótáknak

A magyar kormány másfél hete jelentette be, hogy újabb, szén-dioxid-kvóták eladásáról szóló szerződést írt alá. Az ügylet eltér a korábbi kvótaeladásoktól, és bár jogsértés nem történt, néhány nappal később a magyar kvóták miatt felfüggesztették az EU kvótakereskedelmi rendszerét. Megpróbáltuk feltérképezni, hogy hova vetődhettek a botrányt okozó magyar kvóták.

A Deutsche Bank 2009. október 21-én írásban kereste meg a környezetvédelmi minisztériumot, és felajánlotta, hogy Magyarország 1,743 millió tonna zöld kreditjét (CER - Certified Emission Reduction) a párizsi Bluenext tőzsdére viszi, ebből azonban nem lett semmi, kezdte beszámolóját Molnár József miniszteri kabinetfőnök a parlament költségvetési bizottságának hétfői rendkívüli ülésén. Azt mondta, hogy december 18-án, a koppenhágai klímacsúcs utolsó óráiban kaptak tájékoztatást arról, hogy zöld krediteket az EU kvótakereskedelmi rendszerében nem lehet újraértékesíteni.

A testület eredetileg Szabó Imre környezetvédelmi minisztert kérte fel, hogy adjon tájékoztatást a két hete bejelentette szén-dioxid-kvóták értékesítésének körülményeiről, a miniszter azonban elfoglaltságra hivatkozva nem tudott részt venni. Szabó Imrén kívül a bizottság szocialista tagjai sem jelentek meg, az ellenzéki képviselők azonban ragaszkodtak a tájékoztatáshoz. Az ellenzék elutasította Molnár Józsefnek azt a próbálkozását, hogy az ülés legyen zárt.

A Fidesz nemzetbiztonsági vizsgálatot akar

A kabinetfőnök a bizottsági meghallgatáson arról beszélt, hogy a koppenhágai klímacsúcs után Magyarország sok ajánlatot kapott kvótája megvételére, köztük volt Japán is, a felkínált üzleti lehetőségekből a környezetvédelmi tárca hármat ítélt komolynak. Végül a magyar tulajdonban lévő Hungarian Energy Power Kft. (HEP) lett a befutó, a kabinetfőnök indoklása szerint a döntést az ár határozta meg, a HEP tonnánként 9-9,5 eurót fizetett a zöld kreditekért. Beszélt arról is, hogy Magyarország továbbra is számos partnerrel egyeztet kvótaeladásról.

Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke kifogásolta, hogy a kormány a választások előtt alig három héttel a kassza kisöprésén dolgozik azzal, hogy további kvótákat próbál eladni, ráadásul mindezt a parlament tájékoztatása nélkül teszi. Felszólította a kormányt, hogy állítsa le a kvótaértékesítést, és az érintett magyar cégeket, így a HEP-et, vesse alá nemzetbiztonsági vizsgálatnak.

A HEP készült a zöld kreditek továbbadására

A HEP nem árul el konkrét számokat az ügyletről, ezeket az adatokat üzleti titoknak minősítik. Spenger Józseffel a HEP budapesti székhelyén beszélgettünk, miután előzetes bejelentkezés nélkül felkerestük őket.

A HEP csak pár hónapja, 2009. december 17-én alakult, így referenciával nem rendelkezik, tevékenységi köre pedig gázkereskedelem. Azt lehet még tudni, hogy saját tájékoztatásuk szerint a cég 100 százalék magyar tulajdonban van, az ügyvezető Spenger József, és az övé a szavazati jogok több mint a fele.

A HEP székhelyén, egy Váci úti irodaház hetedik emeletén meglepetéssel fogadták látogatásunkat, nem is titkolták, hogy nem örülnek.

Spenger azt mondta, banki igazolást mutattak be a kormánynak, mielőtt az üzletet lebonyolították, a fizetés és a kvóták átadása nagyon gyorsan, egy napon belül történt. A HEP ekkorra már tett előkészületek a saját vevőjével, hiszen energiakereskedőként nyilvánvalóan a kvóták továbbadása volt a céljuk.

A Microdyne nevű izraeli tulajdonú, angliai székhelyű cég anyagilag stabil volt, és akárcsak a HEP a magyar kormány felé, banki igazolást mutatott be az ügylet pénzügyi fedezetének meglétére, fejtette ki kérdésünkre az ügyvezető a vevő kiválasztásának körülményeit. Fontos szempont volt még számukra, hogy a Microdyne nem foglalkozik tőzsdei kereskedéssel, ennek ellenére a szerződésbe belefoglalták az EU-n belüli értékesítés tilalmát, ahogy azt a magyar kormány is tette. A szerződésnek ezt a néhány sorát Spenger a rendelkezésünkre is bocsátotta. Hangsúlyozta, hogy a HEP tonnánként csak néhány centet keresett az ügyleten.

Budapestről Londonba, onnan Hongkongba

A HEP üzleti partnerét, a Microdyne-t a Sunday Times apró londoni kereskedőcégnek nevezi, ami ugyan brit székhellyel rendelkezik, de Cipruson jegyezték be. Azt írják, hogy a Microdyne se tartogatta sokáig a zöld krediteket, tőlük egy hongkongi kereskedőcég vásárolta meg, ez vihette vissza a tilalom ellenére a párizsi Bluenext tőzsdére, ahol európai brókereknek és bankoknak értékesítette. Információik szerint a zöld kreditek tonnánkénti ára 11,5-12 euró között volt, így a Microdyne viszonylag gyorsan kétmillió eurós profithoz jutott.

Magyarország a zöld kreditek eladásáról szóló bejelentéskor azt közölte, hogy információi szerint a végfelhasználó Japán, de csak abban az esetben, ha a vásárló cég felhasználja, és nem értékesíti tovább a zöld krediteket. Hongkong helyzete annyiban hasonlít Japánéhoz, hogy az EU-n kívül nincs érvényben a kiotói jegyzőkönyv előírását szigorító szabályozás, így ezekben az országokban újra fel lehet használni a korábban már hasznosított zöld krediteket.

Anvar Kasimos, a Microdyne tulajdonosa a Sunday Times-nak küldött levelében azt írta, hogy a hongkongi vásárló tisztában volt azzal, hogy használt zöld kreditet vásárol. A szerződésben foglalt titoktartásra hivatkozva azt azonban nem fedte fel, hogy konkrétan melyik volt ez a cég. Tehát továbbra sem egyértelmű, hogy a magyar zöld kreditek pontosan milyen utat jártak be, és hogy hogyan juthattak vissza az EU-s piacra.