Horváth János korelnök egyéni hangú belépőjével debütált az új parlament

A rendszerváltás utáni ötödik Országgyűlés alakuló ülése kedd délután két órakor kezdődik, és várhatóan este fél hétig tart. Először Sólyom László köztársasági elnök szólal fel, majd Horváth János, a parlament 84 éves korelnöke következik, ő a Demokrata Néppárt tagjaként már 1947-ben is képviselő volt.

Fél három után Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke, majd Lamperth Mónika belügyminiszter tart beszámolót a választásokról. Három óra után húsz perces szünet következik (mandátumigazolás), utána a képviselők leteszik esküjüket, és megválasztják a parlament tisztségviselőit.

A várható nagy izgalmak mesterséges csillapítására háromnegyed négytől háromnegyed hatig szünet következik, a napot a miniszterelnök-jelölt felszólalása zárja. Mivel ez az ember nagy valószínűséggel Gyurcsány Ferenc lesz, ezért a rendszerváltás óta most fordul elő először, hogy a leköszönő miniszterelnök nem tart beszédet.

A parlamenti büfében tárkonyos pulykaraguleves és máglyarakás a beiktatás napjára kitalált menü. A leves 390, a desszert 290 forint.

A Fidesz és a KDNP mind a 164 képviselője egy fehér rózsát helyezett el a Batthyany örökmécsesnél kedden. Ezután Orbán Viktor frakcióelnök és Semjén Zsolt társelnök is beszédet mondott. Orbán azzal kezdte beszédét, hogy néhányan már az ötödik esküjüket teszik le a parlamentben, ez húsz eltöltött évet jelent a demokráciában. Orbán szerint relatív, hogy sokan vannak vagy kevesen, mivel nem sokkal azután, hogy 1988-ban Lezsák Sándor felverte a szabadság első sátrát Lakitelken, ők már itt voltak, és a mostaninál jóval kevesebben voltak.

A frakcióelnök azt mondta: "Ma kifosztott, kivéreztetett népünket fogjuk képviselni a parlamentben." Hozzátette, hogy ha nem sikerül megoldást találni, akkor nemcsak demográfiai katasztrófával, hanem az ennek nyomán fellépő "betelepülési nyomással is szembe kell néznie a magyar nemzetnek".

Semjén Zsolt is azzal kezdte, hogy ötödszörre mondanak esküt a kereszténydemokraták, és hosszan megemlékezett arról, hogy a II. világháború után a Bazilikából a kisgazdákkal együtt vonult a frakció a parlamentbe. Végül a KDNP mottójával búcsúzott: Istennel a hazáért és a szabadságért!

Az új parlamentnek 35 olyan tagja van, aki 1990 óta megszakítás nélkül képviselősködik, további tizenegy honatya az első és a most megválasztott törvényhozásba is bejutott. Bővebben >>>

Az előző parlamentből 112-en estek ki. A mandátumukat elvesztő képviselők több mint fele fideszes, de az SZDSZ-frakció egynegyede is lecserélődik. Miniszterek, államtitkárok és 16 éve mindig megválasztott képviselők a vesztesek között. Bővebben >>>

Az országgyűlés legidősebb képviselője a Fidesz–KDNP színeiben mandátumot szerzett Horváth János (1921). Rajta kívül az MSZP soraiban helyet foglaló Vitányi Iván (1925) töltötte be 80. életévét. A legidősebb országgyűlési képviselők közé tartozik még az MDF képviselőjeként a parlamentbe jutott Boross Péter volt miniszterelnök (1928), valamint az MSZP-frakció két tagja: Horn Gyula volt kormányfő (1932) és Kapolyi László (1932) is.

Az új összetételű parlament legfiatalabb tagja Nagy László (1983), ő az MSZP parlamenti csoportjában foglal helyet. Életkora alapján őt követi a Fidesz-frakcióhoz tartozó Ágh Péter (1982) és Koszorús László (1981). Az új országgyűlés 386 tagjából a nők száma 40 (10,36 százalék). Közülük a legtöbben, 25-en az MSZP frakciójában ülnek majd. A Fidesz-KDNP színeiben 12 nő szerzett mandátumot, míg az SZDSZ-ben 2, az MDF-ben pedig 1 képviselőnőt találunk.

Az elnöki pulpitus felől nézve az ülésterem bal oldalán az MSZP képviselői, mellettük az SZDSZ frakciója foglal helyet, majd - tovább haladva balról jobbra - az MDF és a Fidesz képviselőcsoportja következik. A KDNP képviselői ugyanakkor a Fidesz-frakció soraiban foglalnak majd helyet, a független képviselő pedig az ülésterem jobb oldalán.

A köztársasági elnök köszönti a megjelenteket a házelnök helyéről, majd közös himnuszéneklésre kér mindenkit. Kérem, álljanak föl.

A kampány véget ért, most stílust kell váltani, közli Sólyom László, köztársásági elnök, majd a képviselők jogállásáról, felelősségéről és feladatairól tart kiselőadást.

A kormányzati felelősség körét, és a kormánypártok szerepét egyértelművé kell tenni, és meg kell különböztetni attól a helyzettől, amikor az országgyűlési képviselők együttesen viselik a felelősséget, fejtegette Sólyom, majd rátért a környezetvédelem, a jövő nemzedéke képviseletének fontosságára, és a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika közös felépítésére.

Az MDF friss képviselőjével, Vas Jánossal érkeztünk a Parlament épületébe. A Tisztelet Társasága színiben mandátumot szerzett képviselő fél kettő után néhány perccel érkezett meg új munkahelyére. A köztisztviselőből lett politikust képviselői igazolványával mindenféle nehézség nélkül engedték be a parlment VI-os kapuján. A képviselő úgy tudta, a földszinti frakcióirodában kezdi munkanapját, ám kiderült, most Dávid Ibolya alelnöki dolgozószobájában gyűltek össze a demokrata fórum képviselői, hogy azután közösen vonuljanak be az ülésterembe.

Horváth János, a legidősebb fideszes látja el az elnöki tisztet, a négy legfiatalabb, két fideszes és két MSZP-s képviselő pedig korjegyzőként segít neki.

Horváth János kesergő, történelmi beszéddel ünnepli korelnökségét. A Himusz szerinte is szomorú, a múlt század keserű, és mindezt szimbóleumokba csomagolja. A reputáció szó kimondása azonban nehézségekbe ütközik, ahogy több bonyolultnak látszó kifejezés is. A lényegre törve már a halaszthatatlan gazdasági tennivalókról beszél a legidősebb képviselő. Szerinte jobb kedv kell majd, és akkor jobb lesz, de derékba tört alkotmányunk megakadályozza, hogy magunk előtt járjunk.

Vas János frakciótársaival indult kettő előtt néhány perccel Dávid Ibolya irodájából, hogy képviselői székét először elfoglalja. A Leisztinger Tamás üzletemberrel hírbehozott honatya munkanapja kezdete előtt máris arról érdeklődött Pettkó Andrástól, hogy mikor lesz szünet.

Az Országgyűlés korelnöke 1994-től Varga László volt, aki éppen a fideszes Horváth Jánossal volt a tagja az 1947-es parlament demokrata néppárti frakciójának. Varga László 2003-ban, 93 éves korában, egy kereszténydemokrata rendezvényen leesett a színpadról, és másfél nap után meghalt.

Horváth Jánost 1947-ben börtönbüntetésre ítélték. Az ötvenhatos forradalom után emigrált, évtizedekig az Egyesült Államokban élt. Az 1997-es hazatelepülése után most választották meg harmadszor parlamenti képviselővé. Horváth János 1921-ben született.

Jakab István, a magyar gazdák képviselője hosszan nézte a parlamenti patkót, hogy világossá váljon számára, hová is kell ülnie. Hosszan számolgatta hányadik sor, hanyas szék, majd már a himnusz első traktusai alatt a helyére iszkolt, megkérdezvén még, hogy hol van a rajzon látható, ülőhelyéhez legközlebbi bejárat.

A korelnök szerint az emberek jobban szeretik, ha a képviselők megoldanak civakodás helyett, és ha a parlament a megoldásoknak lesz a székhelye, azaz színhelye.

Horváth János korelnök hatalmával visszaélve hosszú beszédet tart, most a Rákosi- és Kádár-féle történelemhamisításnál tart, és a kisgagazda mentalitásnál. Majd a múltba réved, amikor egyszer amerikaiak előtt Szili Katalint is megdícsérte. De persze ettől még le akarja majd egyszer győzni, amikor éppen nem Magyarország hírét emeli a világban.

A korelnök még mindig beszél, ezekben a percekben arról, hogy mi szeretett volna lenni gyermekkorában, a cetei templom tornyának árnyékában. Egyébként akart lenni ő minden, de végül Amerikába vándorolt közgaszdász lett, majd korelnök.

Újabb életrajzi elem: a nyilasok az Andrássy út 60-ba vitték Horváth Jánost, de úgy tűnik, végül elengedték, merthogy most elnököl és elnöki szűzbeszédét mondja, és mondja, és mondja. De a múzeumban is volt már azóta. Jelenleg napról napra ismerteti '56-os múltját, ami kétségkívül nagyon dicső. És látta Kádár Jánost is.

János bácsi megkérdezte Kádár Jánost, még persze '56-ban, hogy mégis mennyi szavazatra számít a frissen megalakított pártja, amire a másik János bácsi, a Kádár azt mondta, 5-re, de Tildy Zoltán helyre tette, és közölte: csak 2-re. Egyébként csont nélkül megkaptak mindent, de János bácsi csak beszél, csak beszél, csak beszél.

Már a kertmagyarország felszámolására buzdít, persze 1919-ig visszanyúlva. Próféciával zárja gondolatatait, és megynyitja a Magyar Köztársaság alakulóülését.

Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke szóban is elmondja, hogy a választás rendben volt, a választási törvény jó, de azért lehetne mit módosítani. A kampány alatt 703 jogvita volt, háromszor annyi, mint négy évvel ezelőtt, de az OVB szakmai döntéseket hozott, a Legfelsőbb Bírósághoz 63 határozatuk került, négyötödüket hagyták jóvá. Tehát az OVB jól dolgozott, öszegzett az elnök.

A belügyminiszter is elégedett. Mindezt fekete kosztümben adja elő, a szíve felett egy fekete-fehér, kokárdaszerű képződmény látható. A választás rendben zajlott, tisztán, törvényesen, jó törvények alapján, amiken a remek belügyminiszteri rendeletek csak javítottak. És pénz is volt elég.

Orbán Viktor az előző ciklusban a miniszteri bársonyszékek mögötti második sorban ült, most viszont közvetlenül Magyar Bálint feje mögött cseveg Navracsics Tiborral.

Lamperth Mónika kritikát csak a külföldi szavazással kapcsolatban fogalmazott meg, ugyanis a szavazás titkosságáról nem voltak meggyőzve a külföldön szavazók, a szavazatok lassú összesítése miatt pedig egy hetet kellett várni a végeredményre.

Négy évvel ezelőtt Pintér Sándor leköszönő belügyminiszter arról beszélt, hogy az országgyűlési képviselő-választások törvényes rendben, magas színvonalon zajlottak le, és a törvényes lebonyolítást az Országos Választási Bizottsághoz eljuttatott beadványok sem kérdőjelezhették meg.

Néhány héttel később jobboldali csoportok lezárták az Erzsébet hidat a vélt választási törvénysértések miatt, a Fidesz akkor nem kísérelte meg Pintérrel lehűteni a kedélyeket.