A rendszerváltás utáni ötödik Országgyűlés alakuló ülése kedd délután két órakor kezdődik, és várhatóan este fél hétig tart. Először Sólyom László köztársasági elnök szólal fel, majd Horváth János, a parlament 84 éves korelnöke következik, ő a Demokrata Néppárt tagjaként már 1947-ben is képviselő volt.
Fél három után Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke, majd Lamperth Mónika belügyminiszter tart beszámolót a választásokról. Három óra után húsz perces szünet következik (mandátumigazolás), utána a képviselők leteszik esküjüket, és megválasztják a parlament tisztségviselőit.
A várható nagy izgalmak mesterséges csillapítására háromnegyed négytől háromnegyed hatig szünet következik, a napot a miniszterelnök-jelölt felszólalása zárja. Mivel ez az ember nagy valószínűséggel Gyurcsány Ferenc lesz, ezért a rendszerváltás óta most fordul elő először, hogy a leköszönő miniszterelnök nem tart beszédet.
Ismét Szili Katalint választották a parlament elnökének, az alelnök a fideszes Áder János és az SZDSZ-es Világosi Gábor lett.
Sólyom László hivatalosan is Gyurcsány Ferencet kérte fel kormányalakításra, a miniszterelnök-jelölt azt ígérte, két héten belül benyújtja a kormányprogramot. A Fidesz és a KDNP - a rendszerváltás óta példátlan módon - nem szavazta meg a választásokról szóló beszámolókat.
Az amúgy unalmas alakuló ülés hangulatát a korelnök, a 85 éves fideszes veterán, Horváth János dobta fel. Megpróbáltuk követni a rejtélyes Tisztelet Társaságának egyetlen képviselőjét, beszéltünk Fásy Ádámmal, egy divatdiktátorral, és Veres János feleségével is. Online tudósítás.
A rendszerváltás utáni ötödik Országgyűlés alakuló ülése kedd délután két órakor kezdődik, és várhatóan este fél hétig tart. Először Sólyom László köztársasági elnök szólal fel, majd Horváth János, a parlament 84 éves korelnöke következik, ő a Demokrata Néppárt tagjaként már 1947-ben is képviselő volt.
Fél három után Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke, majd Lamperth Mónika belügyminiszter tart beszámolót a választásokról. Három óra után húsz perces szünet következik (mandátumigazolás), utána a képviselők leteszik esküjüket, és megválasztják a parlament tisztségviselőit.
A várható nagy izgalmak mesterséges csillapítására háromnegyed négytől háromnegyed hatig szünet következik, a napot a miniszterelnök-jelölt felszólalása zárja. Mivel ez az ember nagy valószínűséggel Gyurcsány Ferenc lesz, ezért a rendszerváltás óta most fordul elő először, hogy a leköszönő miniszterelnök nem tart beszédet.
Rendőrnek készült, és szabója javaslata alapján választott nyakkendőt beiktatására a parlament legfiatalabb képviselője, a szocialista Nagy László.
A Fidesz és a KDNP mind a 164 képviselője egy fehér rózsát helyezett el a Batthyany örökmécsesnél kedden. Ezután Orbán Viktor frakcióelnök és Semjén Zsolt társelnök is beszédet mondott. Orbán azzal kezdte beszédét, hogy néhányan már az ötödik esküjüket teszik le a parlamentben, ez húsz eltöltött évet jelent a demokráciában. Orbán szerint relatív, hogy sokan vannak vagy kevesen, mivel nem sokkal azután, hogy 1988-ban Lezsák Sándor felverte a szabadság első sátrát Lakitelken, ők már itt voltak, és a mostaninál jóval kevesebben voltak.
A frakcióelnök azt mondta: "Ma kifosztott, kivéreztetett népünket fogjuk képviselni a parlamentben." Hozzátette, hogy ha nem sikerül megoldást találni, akkor nemcsak demográfiai katasztrófával, hanem az ennek nyomán fellépő "betelepülési nyomással is szembe kell néznie a magyar nemzetnek".
Semjén Zsolt is azzal kezdte, hogy ötödszörre mondanak esküt a kereszténydemokraták, és hosszan megemlékezett arról, hogy a II. világháború után a Bazilikából a kisgazdákkal együtt vonult a frakció a parlamentbe. Végül a KDNP mottójával búcsúzott: Istennel a hazáért és a szabadságért!
Az új parlamentnek 35 olyan tagja van, aki 1990 óta megszakítás nélkül képviselősködik, további tizenegy honatya az első és a most megválasztott törvényhozásba is bejutott. Bővebben >>>
Az előző parlamentből 112-en estek ki. A mandátumukat elvesztő képviselők több mint fele fideszes, de az SZDSZ-frakció egynegyede is lecserélődik. Miniszterek, államtitkárok és 16 éve mindig megválasztott képviselők a vesztesek között. Bővebben >>>
Az országgyűlés legidősebb képviselője a Fidesz–KDNP színeiben mandátumot szerzett Horváth János (1921). Rajta kívül az MSZP soraiban helyet foglaló Vitányi Iván (1925) töltötte be 80. életévét. A legidősebb országgyűlési képviselők közé tartozik még az MDF képviselőjeként a parlamentbe jutott Boross Péter volt miniszterelnök (1928), valamint az MSZP-frakció két tagja: Horn Gyula volt kormányfő (1932) és Kapolyi László (1932) is.
Az új összetételű parlament legfiatalabb tagja Nagy László (1983), ő az MSZP parlamenti csoportjában foglal helyet. Életkora alapján őt követi a Fidesz-frakcióhoz tartozó Ágh Péter (1982) és Koszorús László (1981). Az új országgyűlés 386 tagjából a nők száma 40 (10,36 százalék). Közülük a legtöbben, 25-en az MSZP frakciójában ülnek majd. A Fidesz-KDNP színeiben 12 nő szerzett mandátumot, míg az SZDSZ-ben 2, az MDF-ben pedig 1 képviselőnőt találunk.
És csak szólnak és szólnak, a képviselők meg állnak és meghatottak.
A kormányzati felelősség körét, és a kormánypártok szerepét egyértelművé kell tenni, és meg kell különböztetni attól a helyzettől, amikor az országgyűlési képviselők együttesen viselik a felelősséget, fejtegette Sólyom, majd rátért a környezetvédelem, a jövő nemzedéke képviseletének fontosságára, és a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika közös felépítésére.
Az MDF friss képviselőjével, Vas Jánossal érkeztünk a Parlament épületébe. A Tisztelet Társasága színiben mandátumot szerzett képviselő fél kettő után néhány perccel érkezett meg új munkahelyére. A köztisztviselőből lett politikust képviselői igazolványával mindenféle nehézség nélkül engedték be a parlment VI-os kapuján. A képviselő úgy tudta, a földszinti frakcióirodában kezdi munkanapját, ám kiderült, most Dávid Ibolya alelnöki dolgozószobájában gyűltek össze a demokrata fórum képviselői, hogy azután közösen vonuljanak be az ülésterembe.
Az Országgyűlés korelnöke 1994-től Varga László volt, aki éppen a fideszes Horváth Jánossal volt a tagja az 1947-es parlament demokrata néppárti frakciójának. Varga László 2003-ban, 93 éves korában, egy kereszténydemokrata rendezvényen leesett a színpadról, és másfél nap után meghalt.
Horváth Jánost 1947-ben börtönbüntetésre ítélték. Az ötvenhatos forradalom után emigrált, évtizedekig az Egyesült Államokban élt. Az 1997-es hazatelepülése után most választották meg harmadszor parlamenti képviselővé. Horváth János 1921-ben született.
Újabb életrajzi elem: a nyilasok az Andrássy út 60-ba vitték Horváth Jánost, de úgy tűnik, végül elengedték, merthogy most elnököl és elnöki szűzbeszédét mondja, és mondja, és mondja. De a múzeumban is volt már azóta. Jelenleg napról napra ismerteti '56-os múltját, ami kétségkívül nagyon dicső. És látta Kádár Jánost is.
Lamperth Mónika kritikát csak a külföldi szavazással kapcsolatban fogalmazott meg, ugyanis a szavazás titkosságáról nem voltak meggyőzve a külföldön szavazók, a szavazatok lassú összesítése miatt pedig egy hetet kellett várni a végeredményre.
Négy évvel ezelőtt Pintér Sándor leköszönő belügyminiszter arról beszélt, hogy az országgyűlési képviselő-választások törvényes rendben, magas színvonalon zajlottak le, és a törvényes lebonyolítást az Országos Választási Bizottsághoz eljuttatott beadványok sem kérdőjelezhették meg.
Néhány héttel később jobboldali csoportok lezárták az Erzsébet hidat a vélt választási törvénysértések miatt, a Fidesz akkor nem kísérelte meg Pintérrel lehűteni a kedélyeket.