A vesztes I. világháború után 1920. június 4-én Versailles-ban írta alá a magyar békedelegáció a trianoni szerződést. A küldöttség elnöke Apponyi Albert gróf volt, tagjai között Teleki Pál gróf és Bethlen István gróf is helyet foglalt, ők a Horthy-korszakot meghatározó miniszterelnökök lettek később. A történelmi Magyarország területének kétharmadát csatolták el 1920-ban, ekkor 282 ezerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkent hazánk területe.
Magyarország lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza a
Wikipedia szerint. Az elcsatolt területeken körülbelül 3,3 millió magyar élt. A trianoni szerződés 35 ezer főben maximálta a magyar hadsereg létszámát, és megtiltotta légierő kiépítését is.
A trianoni szerződés ma már nincs érvényben, a szintén vesztes II. világháború után az 1947-es párizsi békeszerződés váltotta fel. Ez még három faluval kisebb területet hagyott meg Magyarországnak, miután az úgynevezett pozsonyi hídfőt az akkori Csehszlovákia kapta meg.
A rendszerváltás után Magyarország kétoldalú alapszerződésekben ismerte el újból a szomszédos országokkal fennálló közös határait, megerősítve a Párizsi Békeszerződésben foglaltakat.