Süllyesztő: ötven pártot szüntet meg az ügyészség

A Legfőbb Ügyészség a pártokról szóló törvény alapján nyújtotta be keresetét a Fővárosi Bírósághoz, illetve a megyei bíróságokhoz, azok ellen a pártok ellen, amelyek két egymást követő általános országgyűlési képviselőválasztáson nem állítottak jelöltet. Az ügyészség azt kéri, hogy a bíróságok a párt társadalmi szervezetként való működésének érintetlenül hagyásával állapítsák meg a párt működésének megszűnését. A LÜ a Fővárosi Bíróságon 36 párt ügyében, 12 megyei bíróságon pedig további 21 párt miatt nyújtott be kereseteket.

Búcsú a Köztársaság Párttól

A Köztársaság Pártot Palotás János vállalkozó, parlamenti képviselő alapította 1992-ben, a párt egyik alelnöke volt a jelenlegi igazságügy-miniszter, Bárándy Péter. A Zacsek Gyula volt MDF-es képviselő vezette Magyar Piac Párt 1993-ban jött létre, az Új Szövetség Magyarországért pártot G. Nagyné Maczó Ágnes volt parlamenti alelnök hozta létre 1998 elején. Az APÜSZ, a Peches Üldözöttek Szövetségének Pártja 1994-ben alakult meg az egy évvel korábban társadalmi szervezetként létrejött APEH Üldözöttjeinek Szövetsége köreiből.

264-ből eddig 114-et szüntettek meg

A pártként megszüntetni kívánt szervezetek között hét olyan található, amelynek nevében szerepel a "kisgazda", és négy-négy olyan amelyben a "nyugdíjas", a "roma" vagy "cigány", illetve a "zöld" vagy "természetvédő" szavak. De a LÜ keresetei nyomán a pártrendszer keretein kívülre kerülhet még a Rend és Törvény Pártja, a Problémában Segítők Független Pártja, a Küzdeni Akarók Pártja, a Magyar Munkanélküliek Pártja, a Magyar Létbiztonságért Nemzeti Érdek Pártja, a Hazafiak Pártja, a Magyar Nemzeti Kisemberek Pártja, a Magyar Anyák Nemzeti Pártja, a Hét Szomszéd Barátság Pártja és a Nyolcparancsolat Pártja. A LB ez áprilisi tájékoztatása szerint a rendszerváltozást követően 264 párt alakult, ebből áprilisig 114 szűnt meg, illetve folytatta tevékenységét társadalmi szervezetként.