Ötvenszer szerepel a reform szó a lózunggyűjteményben

Mégsem a "kiegyezés utáni boldog békeidők" jönnek. Előbb visszatérünk a reformkorba. "A rendszerváltozás során és nyomán kialakult viszonyok okos, bátor, de mégis mértéktartó kiigazítására van szükség. Új reformkorra. Országreformmal, reformországgyűléssel, reformkormánnyal" - írja Gyurcsány Ferenc a kormányprogram Haza és haladás című, reformkori pátosszal áthatott bevezetőjében. (Megszámoltunk: a programban 50-szer, ebből az előszóban 10-szer fordul elő a reform szó.) Kedd estére már minden internetező számára elérhető a dokumentum: az "Új Magyarország - szabadság és szolidaritás", a Magyar Köztársaság Kormányának programja "a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010. teljes és hiteles szövege olvasható" a www.mkogy.hu, a www.magyarorszag.hu és a www.miniszterelnok.hu weboldalakon, áll a Kormányszóvivői Iroda közleményében.

Egészségügy

Az előzetes koalíciós tárgyalások egyik sarokköve volt, miután a két párt gyökeresen eltérő programot hirdetett meg az ágazat rendbetételére. Az SZDSZ a több-, az MSZP az egybiztosítós modellt favorizálta, bár mindkét párt a szolgáltatások versenyét, a valódi biztosítási rendszer megteremtését ígérte. A kormányprogram végül a lózungok szintjén a "felelős partnerség" elvét valósítaná meg az ágazat finanszírozásában, és a gyakorlatban 2007-re teremtené meg a biztosítási alapon működő egészségügy szabályozórendszerét, de a konkrét finanszírozási reformra, az esetleges többbiztosítós modellre és a finanszírozási versenyre még utalás sincs.

A programban visszaköszönnek a 100 lépés ígéretei a biztosítási csomagokról, a járulékfizetés feltételeiről és az egyéni járulék-nyilvántartásról, a csak díjfizetéssel igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról. Már 2007-től megfogalmaznák az egészségügyi szolgáltatások minőségi követelményeit. EU-konform egészségbiztosítási kártyát és elektronikus betegnyilvántartást 2008-ra ígér a kormányprogram, de már 2007-től "közelítené" az egészségügyi közintézmények gazdálkodási szabályait a versenyszféráéhoz.

A programban szerepel a gyógyszertámogatások korszerűsítése, az egészségbiztosítás hatósági felügyeletének megteremtése. Év végéig meghatározzák a kiemelt betegségmegelőzési célok finanszírozási feltételeit és forrásait, ismét megígérik a rákellenes nemzeti program kibővítését, megindítják a csecsemő- és gyermek-egészségügyi nemzeti programot. A kábítószerfogyasztást egészségügyi és nem büntetőjogi problémának tekinti a kormány, és változatlanul ígéri a mentőszolgálat fejlesztését, de legalább a "mentőt mindenhová 15 percen belül" ígérettel nem kell újra találkoznunk (mint kellett 1998 óta minden kormányprogramban).

Oktatás

A program oktatási fejezete a verseny és az esélyegyenlőség együttes erősítését tűzi ki. A szövegben a sűrűn előforduló "folytatjuk" és "megőrizzük" szavak utalnak az eddigi reformok továbbvitelére, de néhány újdonság is felfedezhető. A felsőoktatásban az államilag finanszírozott szakokon is bevezetnék a tandíjat, azaz az utólagos képzési hozzájárulást.

A tanárok tervezett óraszámemelésével kapcsolatban általánosabban fogalmaz a dokumentum: "Felülvizsgáljuk a pedagógusok és a nem pedagógiai munkát végzők foglalkoztatásának (kötelező óraszám, tanórán kívüli tevékenység, közalkalmazotti jogviszony) rendjét és szabályait, s azt a tanulókkal való egyéni és szabadidős foglalkozás, a fejlesztő felkészítés érdekében módosítjuk." A kistelepüléseken ott őriznék meg az alsó tagozatokat, "ahol ez lehetséges". Egyéb figyelemreméltó elemek: a tanárok differenciált bérezésének erősítése, a 12 évfolyamos iskolák támogatása, előkészítő évfolyamok a szakiskolákban, hivatalos egyetemi rangsorok közzététele 2007-től, a diákhitel törlesztését átvállalhatják a munkaadók.

Reform a gazdaságban

A gazdaság fő problémája jelenleg az államháztartás hiánya - az utóbbi időben az EU meglehetősen türelmetlen lett hazánkkal szemben, amely a közösségen belül a legnagyobb hiányt produkálta. A maastrichti kritériumoktól a csatlakozásunk óta csak távolodtunk. A program azzal magyarázza a nagy hiányt, hogy az állam túl sokat vállalt magára: a szociális igazságtalanságok enyhítését, a jövedelmek felzárkóztatását, az adók mérséklését, az infrastruktúra fejlesztését.

A program szerint a kiigazításra nem az Európai Unió miatt van szükség, hanem azért, hogy az állam finanszírozási igénye ne vonjon el forrásokat a vállalkozásoktól, háztartásoktól. "A magyar gazdaság sikeres, erős, fejlődőképes (...) az állami béklyó, esetenként az állami felelőtlenség nyomot hagy a gazdaságon." A deficit mérséklése a kiadások csökkentése (államreform), az adócsökkentés elhalasztása mellett a bevételeket is növelni kell, így épít a lakosság és a vállalkozások nagyobb hozzájárulására. A jövedelmek növekedési üteme csökkenni fog, az infláció átmenetileg növekedni, de a jövedelmek vásárlóértékét meg kívánják őrizni.

A program nem jelöli meg az euróövezethez való csatlakozás dátumát. Az euró bevezetését nem célként, hanem eszközként említi, ami arra utal, hogy a kormány gyakorlatilag lemondott a 2010-es euróbevezetésről. A program a kormányzati ciklus első felére (a belföldi fogyasztás mérséklődése miatt) 3-4 százalék körüli GDP-bővülést prognosztizál, a második felére 4-5 százalékosat.

Gazdaságfejlesztés

Gyurcsány Ferenc két éve arról beszél, hogy áttörő sikereket csak akkor érhet el a magyar gazdaság, ha nem akarunk mindent fejleszteni, hanem meghatározunk néhány kitörési pontot. Végül három ilyet talált: a modern ipar, a turizmus, valamint hazánk mint pénzügyi-logisztikai központ. Nagy meglepetést egyikkel sem keltett.

Az iparonban a nagy hozzáadott értéket termelő 6-7 iparágra, egyebek mellett az elektrotechnikai és az autóipari beszállításra és gyártásra, a gyógyszeriparra, a biotechnikára és bioenergiára koncentrálná az erőket. Az idegenforgalomban a gyógyturizmusra és a konferenciaturizmusra összpontosítaná a fejlesztéseket a kormány, és kiemelt turisztikai övezetként külön támogatást ígér a Balaton térségének, valamint a Duna és a Tisza környezetének. A logisztikai központtá válás érdekében a kormány ösztönözné a nemzetközi vállalatok regionális szolgáltatóközpontjainak betelepedését, ehhez ismét megígérik a bürokratikus akadályok leépítését.

Környezetvédelem

2007 és 2013 között 600 település kétmillió lakosának tisztítják meg a vizet, Budapesten és minden 15 ezer lakosnál nagyobb városban teljessé teszik a csatornázást és a szennyvíztisztítást, újabb hat regionális hulladékgazdálkodási rendszert indítanak. Újabb ígéreteket tesznek az árvízvédelemre, igaz, általánosan fogalmaznak: folytatjuk a töltéshálózat gyenge pontjainak megerősítését, a hullámtér rendezését, az árapasztó tározók létesítését.

Ennél valamivel konkrétabb ígéret, hogy a hiányzó Duna menti fő védvonalakat teljes körűen kiépítik. A kormány megalkotja az egységes vízközműtörvényt, és lehetővé teszik a magántőke bevonását. Emellett a Balaton és a Velencei tó vízminőségének javítását ígérik, folytatják a nemzeti parkok modernizációját. "Az embereket legjobban zavaró környezeti problémák ellen, mint például a parlagfű terjedése, a levegő porszennyezése és a zaj, a városi zöldfelületek, parkok leromlása összehangolt hatósági eréllyel lépünk fel."

Informatika

Mintha a kormánynak nem is lenne az egyik legerősebb tagja az IVSZ volt elnöke; mindössze egyetlen oldal foglalkozik az ágazattal, és az is eléggé nagyvonalúan, érdemi újdonságok nélkül. Megígérik a most széttagolt kormányzati informatikai hálózatok egységesítését, a közhálóprogram folytatását, valamint azt, hogy 2010-re minden településen "elérhető árú" szélessávú internet lesz.

Ugyanekkorra bekapcsolják a Jövő Házát a nemzetközi tudományos-technológiai kiállítások és oktatási központok hálózatába, jelentsen ez bármint is. Az informatikát a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésének szolgálatába állítaná a kormány - bár ennek részleteiről nem tudni sokat -, és programot indítana a "digitális írástudatlanság" felszámolására is. Folytatják a Nemzeti Digitális Adattár és a Nemzeti Audiovizuális Archívum fejlesztését.

Vállalkozásfejlesztés

Már a kampányban is kiderült, hogy a baloldali pártokat kevésbé hozzá lázba a hazai kis- és középvállalkozók támogatása, mint a jobboldalt, persze ezen nem lepődtünk meg nagyon. Mint ahogyan az sem meglepő, hogy a "fejlődő magyar vállalkozások" fejezetnek alig több mint két oldalt szentelt a kormányprogram. Ebben vállalják, hogy az állam "áruk, szolgáltatások megrendelőjeként és a szükséges jogi szabályozással is segíteni fogja a hazai vállalkozások lehetőségeinek bővülését", hogy a közbeszerzések nyerteseit megillető jogok a beszállítóknak is járjanak.

A kormány a gazdasági ügyekben a bírósági eljárások gyorsítását tervezi, valamint a csődtörvény módosítását, és azt a - gyakorlatban nehezen kivitelezhetőnek tűnő - célt is megfogalmazza, hogy "a gazdasági élet tisztaságának érdekében a rosszhiszemű résztvevőket meghatározott időre" eltiltsa a "vállalkozási tevékenység gyakorlásától".

A kormányprogram ígéretet tesz a teljes körű elektronikus ügyintézés feltételeinek megteremtésére is, de az e-bevallások körüli eddigi maceratúra fényében ez igen ambiciózus vállalásnak tűnik. A vállalkozásfinanszírozási rendszer átalakítása, a vállalkozói hitellehetőségek kibővítése, és a vissza nem térítendő támogatások rendszerének kialakítása jól hangzik, de mintha egy kampányfüzetből maradt volna ránk, konkrétumokat nemigen olvashattunk róluk. A kormány ígéri az exporthitelezés megújítását, testre szabott hiteleket nyújtana a pályakezdőknek és az induló vállalkozásoknak, és a vállalkozásfejlesztési hitelnyújtásnál is megjelenik az egyablakos ügyintézésről szóló bűvös vállalás.

Innováció és tudomány

A kormány szerint a magyar vállalkozások sikere az innováción múlik, így - többek között - támogatni kívánja a vállalati K+F-et, a vállalati kutatóhelyek létrehozását, az energiahatékony megoldások kidolgozását, az iparjogvédelmi oltalom megszerzését, az eredeti hazai termékek kialakítását és nemzetközi piaci bevezetését. Programokat indít a mérnöki és a természettudományos képzés és karrier segítésére, népszerűsítésére.

A kormány biztosítja az akadémiai és felsőoktatási alapkutatások szabadságát, és támogatja az EU új alapkutatási programjában való részvételt.

Új energiapolitika

A kormány megteremtené az energiaellátás biztonságát. Ennek kritikussága tavaly decemberben mutatkozott meg, mikor az orosz-ukrán gázvita miatt egy darabig kevesebb gáz érkezett Magyarországra is. A kormány növelni tervezi a beszerzési források számát, a készletek nagyságát, és új szállítási módokat és útvonalakat vesz igénybe.

Agrárpolitika

Akárcsak az egészségügyben, a mezőgazdasági fejezetben is fel-felbukkannak a 100 lépésből ismert tervek és intézkedések. Így egyebek mellett a földért életjáradék program folytatását, az értékesítési célú szövetkezések támogatását vállalják a programban. Ígérik az állattenyésztés fejlesztését, az élőmunka-igényes ágazatok - és általában az egész agrárium - versenyképességének növelését, valamint a mezőgazdaság bioenergetikai iparbi "beszállítóvá" válását. Ugyancsak a 100 lépés óta ismert vállalás a regionális tudásközpontok létrehozása.

A fiatal gazdák támogatása, itt is az egyablakos ügyintézés bevezetése, az agrárlogisztika fejlesztése és az uniós előírásoknál szigorúbb szabályok felszámolása tűnik új elemnek, de ezekről igen szűkszavúan ír a kormányprogram. Szintén új elemnek tűnik - de nem saját ötlet, hanem az uniós agrárpolitika változásából fakad - az Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap működtetését szolgáló intézményrendszer kialakítása, az területalapú uniós támogatások felváltása gazdaságsoros támogatási rendszerrel.

Közlekedéspolitika

A turizmushoz és a pénzügyi-logisztikai központtá váláshoz szükséges közlekedési fejlesztések közül az M6-os és M7-es befejezését, az M0-ás továbbépítését, az M8-as és M9-es folytatását ígéri a kormányprogram. A kabinet a sztrádákon kívüli közúthálózatról azonban - a 11,5 tonnásra erősítést nem számítva - szinte teljesen elfelejtkezik, csak egy homályos utalás van egy nemzeti útkorszerűsítési programra, amelyben az országos jelentőségű közutak felújítását gyűjtenék össze.

Megígéri viszont a tiszta, pontos és korszerű vasút megteremtését, az ország vasúti tranzitszerepének erősítését, de a vasútreform érdemi, finanszírozásai kérdéseire csak utalások vannak. ("Összehangoljuk az állam és a régiós önkormányzatok által megrendelt vasúti és közúti szolgáltatásokat.") Újdonság, hogy a kormány vállalta a nagyvárosok villamoshálózatának fejlesztését, továbbá a digitális nyomkövetés és az elektronikus menetjegyrendszer bevezetését a tömegközlekedésben. A nagyvárosi közlekedési szövetséghez hasonló vidéki tarifaközösségek létrehozása a kistérségi feladatellátási együttműködéshez hasonló ösztönzésnek tűnik.

Építőipar

A lakásfelújítások uniós támogatása és a beruházások hatására évi 600 milliárd forintos bővülésre számíthat a szektor a kormány - kissé hurráoptimistának tűnő - prognózisa szerint. A magyar cégeknek a közbeszerzésben való eredményes részvételét és a külföldi, tőkeerős vetélytársakkal szembeni helytállásukat egy építőipari klaszterprogram elindításával - és a körbetartozások megelőzése érdekében a pénzügyi fegyelemre ösztönző követelményrendszerekkel -, valamint az ágazat további kifehérítésével segítik.

Területfejlesztés

Ahhoz képest, hogy eddig - igaz, csak tárca nélküli - miniszter felügyelte ezt az ágazatot, az új kormány programjában mindössze háromnegyed oldal jut ennek a témának. Ez is marad az általánosságok szintjén, így például olyanokat olvashatunk, hogy "a vidék Magyarországa is felzárkóztatható az európai színvonalra". A közigazgatási reformmal párhuzamosan megszűnnek a megyei területfejlesztési tanácsok, azok feladatai a regionális önkormányzatokhoz kerülnek, de már azok létrejöttéig is a régiók szintjén osztják szét a decentralizált fejlesztési pénzeket. A kormány a kistérségek szerepének megerősítésére, de előtte azok területi beosztásának felülvizsgálatára készül.

Program a fiataloknak

A kormány létrehozza a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattárat: ez nemzetközi példák alapján programok, kezdeményezések, szakemberek, szakirodalmak, kutatási eredmények on-line adatbázisa lesz. A felsőoktatásban részt vevő nappali tagozatos hallgatóknak bevezetik a diák-munkavállalói könyvet, amellyel segíteni kívánják a gyakornoki munkavállalást és a diákok későbbi elhelyezkedését. A kormány támogatja a fiatalok tudatos családtervezését. A meddőség, az abortuszok elkerülése, az egészséges gyermekek születése érdekében szorgalmazza a fiatalok egészségnevelését.

Sport

"A magyar sport ipar [sic!] elindult a piacosodás útján, de előrehaladása lassú, működtetése során még mindig jelentős állami ráfordítások szivárognak át a magánszférába. Ezt a helyzetet a következő években tisztázni kell, gátat kell vetni az adófizetők pénze kontrollálatlan kiáramlásának a költségvetésen keresztül" - áll a sportról szóló fejezetben. Azt is egyértelművé teszik, hogy a privatizációs folyamatok lezárásaként végre kell hajtani a professzionális sport privatizálását.

Az iskolai testnevelésben és a diáksportban mindennapos tornaóraákat akarnak, valamint sporttáborokat, úszásoktatást. "A versenysport, utánpótlás-nevelés területén támogatjuk a csapatok felkészülését a pekingi és vancouveri olimpián, a paralimpián, speciális olimpián, siketlimpián, valamint a nem olimpiai sportágak világjátékán való eredményes szereplés érdekében. Ha Magyarország megnyerné a 2012. évi labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát, a kormány segítené a stadionok megépülését, fejlesztését."